Az európai szabványosító szervezetek 27 szakterületen összesen 81 db műszaki jelentést adtak ki 2021-ben. Műszaki jelentések (TR – Technical Report) akkor készülnek, ha az európai szabványosító szervezetek műszaki bizottságai (TC-i) sürgős vagy hasznos tájékoztatást szeretnének adni a CEN/CENELEC/ETSI tagjainak, az Európai Bizottságnak, az EFTA titkárságának vagy más kormányzati szerveknek, illetve kívülálló testületeknek. A TR kidolgozásakor nincs szüneteltetési eljárás, nincs nemzeti köröztetés (Enquiry), nemzeti szintű bevezetése nem kötelező. A TR informatív tartalmú dokumentum, amely korlátlan ideig érvényben maradhat.
Az európai szabványosító szervezetek 34 szakterületen összesen 74 db műszaki specifikációt adtak ki 2021-ben. Műszaki specifikációkat (TS – Technical Specification)az európai szabványosító műszaki bizottságok (TC-k) elsősorban az európai piac fejlődésének támogatását célzó témakörök szempontjainak közzétételére, az előírásokra és a kapcsolódó vizsgálati módszerekre vonatkozó piaci iránymutatáshoz, valamint a kísérleti körülmények és/vagy fejlődő technológiák előírásainak megalkotására hoznak létre. A TS normatív tartalmú dokumentum. Akkor is TS-t dolgoznak ki, ha bizottsági szinten nincs meg a megfelelő támogatás az EN kiadásához. Több TS is létezhet azonos témakörben, de EN-nel nem lehet ellentétes a műszaki tartalmuk. A TS kidolgozásakor nincs szüneteltetési eljárás, nincs nemzeti köröztetés (Enquiry). A TS-eket 3 évente felül kell vizsgálni. Nemzeti szintű bevezetésük nem kötelező.
2021-ben 10 szakterületen összesen 15 db munkaértekezleti megállapodás kiadására került sor. Munkaértekezleti megállapodásokat (CWA – CEN Workshop Agreement) az európai szabványosító szervezetek munkaértekezletei során dolgoznak ki, tehát nem a hagyományos műszaki bizottsági eljárással készülnek és az európai szabványosítás három hivatalos nyelve (angol, német, francia) közül legalább az egyiken kiadják. Olyan megállapodás, amely meghatározott egyének vagy szervezetek, vagyis a kidolgozók közötti megegyezést tükrözi. Ezek az egyének vagy szervezetek felelősek a megállapodás tartalmáért. A munkaértekezleti megállapodás esetében a közmegegyezés korlátozott. Bevezetése, nemzeti szintű jóváhagyása nem kötelező. A CWA 3 évig érvényes, de lehetőség van érvényességének egyszeri meghosszabbítására.
A korábbi gyakorlatnak megfelelően 2021-ben is számos új szakterületet vont be a szabványosításba a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet(ISO) és európai megfelelője, az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), valamint a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) és európai megfelelője, az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) (ISO és IEC: 3 új terület; CEN és CENELEC: 20 új terület). A szabványosító bizottságok megalakulásáról a korábbi hírlevelek már tájékoztattak, végleges jegyzékük összeállítására azonban csak most nyílt lehetőség.
Az MSZ 151-8 Villamos energetikai szabadvezetékek. A legfeljebb 1 kV névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai szabvány a legfeljebb 1 kV-os (kisfeszültségű), váltakozó áramú, (csupasz és szigetelt) szabadvezetékekre, valamint a vezeték tartozékaira vonatkozik, beleértve a szabadvezeték tartószerkezetére szerelt bármilyen más vezetéket is. A tartószerkezetekre és alapozásokra vonatkozó előírásokat az MSZ 151-8, az MSZ EN 50341-1 és az MSZE 50341-2 együttesen tartalmazzák.
Magyar nyelven megjelent az MSZ EN 81 szabványsorozat következő négy tagja: az MSZ EN 81-20:2020 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. Személy- és teherszállításra használt felvonók. 20. rész: Személy- és személy-teher felvonók; az MSZ EN 81-50:2020 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. Felülvizsgálatok és vizsgálatok. 50. rész: Felvonórészegységek tervezési előírásai, számításai, ellenőrzései és vizsgálatai; az MSZ EN 81-72:2020 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és személy-teher felvonók különleges alkalmazásai. 72. rész: Tűzoltófelvonók és az MSZ EN 81-73:2020 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és személy-teher felvonók különleges alkalmazásai. 73. rész: Felvonók viselkedése tűz esetén.
A februárban magyar nyelven megjelent MSZ ISO 3103 Tea. Teafőzet-készítés érzékszervi vizsgálathoz szabvány egy módszert ír elő az érzékszervi vizsgálatokban felhasznált teafőzet tealevél áztatásával történő elkészítésére; az MSZ ISO 212 Illóolajok. Mintavétel szabvány az illóolajtételek érzékszervi, fizikai és kémiai jellemzőit határozza meg a minták vizsgálatával; az MSZ ISO 19332 Kamilla-illóolaj [Matricaria chamomilla L. syn. Chamomilla recutita (L.) Rauschert] szabvány pedig a kamilla-illóolaj [Matricaria chamomilla L. syn. Chamomilla recutita (L.) Rauschert] bizonyos jellemzőit határozza meg a minőségértékelés megkönnyítése érdekében.
Megjelent az MSZ EN IEC 61000-6-8:2021 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 6-8. rész: Általános szabványok. A kereskedelmi és enyhén ipari helyszíneken használatos professzionális berendezések zavarkibocsátási szabványa (IEC 61000-6-8:2020) magyar nyelvű változata. A szabvány a 0 Hz-től 400 GHz-ig terjedő frekvenciatartományra érvényes zavarkibocsátási követelményeket foglalja magában. A 400 GHz-ig terjedő frekvenciatartományban a vezetett és sugárzott zavarkibocsátási követelmények – meghatározott elektromágneses környezetben – megfelelő szintű védelmet nyújtanak a rádióvétellel szemben.
Megjelent magyar nyelven az MSZ HD 639 S1:2004 Villamos szerelési anyagok. Hordozható áram-védőkapcsolós készülékek, beépített túláramvédelem nélkül, háztartási és hasonló célokra (PRCD-készülékek) (IEC 61540:1997 + A1:1998, módosítva) szabvány második módosítása, az MSZ HD 639 S1:2002/A2:2011. Az eredeti dokumentum D mellékletének D2. táblázatát módosítja, amely megadja a vizsgálatokat, a próbadarabok számát, a kiegészítő vizsgálatsorozatokat és a minimális feltételeket a PRCD-készülékek megfelelőségének EMC-követelményei szerinti ellenőrzéséhez.
Megjelent magyar nyelven az MSZ CEN/TR 16192:2020 Hulladékok. Útmutató a kivonatok elemzéséhez, amely a hulladékok elhelyezésének végső szabályozását hivatott segíteni nemzeti szinten. Összefoglalja a hulladékok jellemzésére készített vizes kivonatokban lévő pH, ammónium, AOX, As, Ba, Cd, Cl–, könnyen felszabadítható cianid, Co, Cr, Cr(VI), Cu, DOC/TOC, elektromos vezetőképesség, F–, Hg, Mo, Ni, NO2–, Pb, fenolindex, összes S, Sb, Se, SO42–, összes oldott szilárd anyag (TDS), V és Zn meghatározásának módszereit..
Az internet és a mobiltechnológiák térhódításának egyenes következménye a megosztásalapú gazdaság (sharing economy) fejlődése és az átalakuló fogyasztói szokások. A megosztásalapú gazdasághoz Magyarországon jelenleg öt ágazatban mintegy 40 online platform tevékenysége köthető: közlekedés (telekocsi), térmegosztás (lakáskiadás, közösségi irodák), emberierőforrás-közvetítés, pénzügyi és kiskereskedelmi szektor. Az ISO 42500 Sharing economy. General principles (Megosztásalapú gazdaság. Általános alapelvek) szabvány a biztonságos és megbízható szolgáltatásnyújtást segíti elő. A dokumentum egy szabványsorozat első tagja, amelyet – az elképzelések szerint – a különböző szakterületeken továbbiak követnek majd.
A dolgok internete a több milliárd összekapcsolt okoseszközt és az ezek közötti, felfoghatatlan mennyiségű adatcserét jelenti. A rendszer folyamatosan bővülő, új kapcsolódási lehetőségeinek árnyoldalaként növekszik a támadásoknak való kitettsége is. Az MSZ ISO/IEC 27001 és az MSZ EN ISO/IEC 27002 közös nyelvet biztosítanak az információbiztonsággal kapcsolatos irányítási, kockázati és megfelelőségi kérdések kezelésére. Az ISO/IEC 27031 és az ISO/IEC 27035 segítik a szervezeteket a kibertámadások hatékony kezelésében és a támadások utáni helyreállításban. Az ISO/IEC 27001 szabványcsalád az összegyűjtött adatok biztonságos megőrzését segíti. Ezeken a szabványokon túl azonban most már olyanok is kellenek, amelyek kifejezetten az IoT által felvetett kockázatokkal foglalkoznak.
A kialakulóban levő kvantuminformációs technológia olyan új lehetőségeket nyit meg a számítástechnikában, amelyek meghaladják a hagyományos számítástechnikai rendszerek kapacitását, ezért a nemzeti kormányok számára már most kiemelt kutatási területnek számít. Az IEC Quantum information technology című kiadványa a kvantumtechnológiákkal és a szabványosítás szerepével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Áttekintést ad a jelenlegi fejlettségi állapotról a kutatás, a technológia, az ipar és a piac felkészültsége szempontjait figyelembe véve. A kiadvány hangsúlyozza, hogy a szabványosítást össze kell hangolni a QIT-kutatásokkal. Ehhez elengedhetetlen egy egységes szabványsorozat elkészítése az ipar meghatározó szerepvállalásával.
Az IEC egy program elindítását tervezi az e-hulladékok szisztematikus, fenntartható kezelésének támogatására. A program célja az ártalmatlanításra kerülő e-hulladék mennyiségének csökkentése az újrahasználat/újrafeldolgozás támogatásával; a nem megfelelő ártalmatlanítás megelőzése; a szabványokat (vagy azokkal egyenértékű követelményeket) figyelmen kívül hagyó e-hulladék-átadás/e-hulladék-átvétel megelőzése.
A CEN és a CENELEC elkötelezett a környezetbarát szabványok kidolgozásában, ezért 2022. január 13-án Brüsszelben mindkét európai szervezet aláírta a Londoni nyilatkozatot (London Declaration), amelyet az ISO tagjai, valamint az IEC tanácsadó testülete 2021 szeptemberében fogadtak el. Az aláírással a nemzetközi szabványosító közösség elkötelezi magát, hogy tevékenységével (szabványaival) hozzájárul a párizsi klímamegállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható fejlődési célok (UN SDGs) és a zöldmegállapodás (Green Deal) által meghatározott célkitűzések megvalósításához.
Az ISO számos szabványt dolgozott ki a hüvelyes termékekre/élelmiszerekre, biztonságos tárolásukra [ISO 6322 Storage of cereals and pulses (Gabonafélék és hüvelyesek tárolása), háromrészes szabványsorozat], a kártevőkre [ISO 6639 Cereals and pulses. Determination of hidden insect infestation (Gabonafélék és hüvelyesek. A rejtett, rovarok okozta fertőzés meghatározása), négyrészes szabványsorozat]; tisztán tartásukra (MSZ ISO 605 A hüvelyes magvak tisztaság-, magméret-, idegenszag-, rovarszennyezettség-vizsgálata és faj-, fajtameghatározása);a nedvesség mérésére [ISO 24557 Pulses. Determination of moisture content. Air-oven method (Hüvelyesek. A nedvességtartalom meghatározása. Légkemencés módszer)]; és a rájuk is érvényes élelmiszer-biztonságra [(MSZ EN ISO 22000 Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Az élelmiszerláncban részt vevő szervezetekre vonatkozó követelmények (ISO 22000)]. Az ISO-nak több mint 1600, az élelmiszer-ágazattal kapcsolatos szabványa van. További információkért tekintse meg a tájékoztatót.
1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. Anyanyelvünk, a magyar nyelv pontos és egyértelmű használata mind az önálló (külföldi forrásdokumentum nélküli) szabványok, mind az idegen nyelvű szabványok magyar nyelven való bevezetése esetében rendkívüli jelentőséggel bír, mivel a nyelv a szabványosítás „munkaeszköze”. Az eredendően magyar nyelvű szabványok kidolgozásakor, az idegen nyelvű szabványok bevezetésekor pedig különösképpen szükséges új fogalmak bevezetése, illetve régi fogalmak átértelmezése. Ez anyanyelvünk biztos ismeretét és alkalmazásának készségét, valamint „nyelvújítási” készséget igényel. Ez a feltétele a közérthetőségnek és annak, hogy a magyar (műszaki) nyelv kövesse a döbbenetes gyorsaságú műszaki fejlődést. Ehhez elengedhetetlen, hogy a szabványok kidolgozásában, a magyar nyelvű változatok kialakításában minél több, a magyar nyelvet használó, ismerő, a magyar nyelv iránt elkötelezett szakember vegyen részt.
A Magyar Szabványügyi Testület új képzést indít ergonómia témakörben. Az ergonómia feladata az emberi adottságoknak legjobban megfelelő munkaeszközök és munkakörnyezet kialakítása annak érdekében, hogy a dolgozó az adottságainak megfelelő legmagasabb teljesítményt nyújtsa, megőrizhesse, továbbfejleszthesse szellemi és fizikai teljesítőképességét; megőrizhesse egészségét, biztonságát, testi épségét. A képzés tárgya az ergonómia általános ismertetése, az ergonómia emberrel való kapcsolata, a munkatudomány általános kérdései és az ergonómiai ismeretek alkalmazása.
A Magyar Szabványügyi Testület új képzést indít az FMEA témakörében. A Lehetséges hibamód- és hatáselemzés (FMEA – Failure Mode and Effects Analysis) eredetileg az amerikai hadiiparban alkalmazott módszer volt a hibák bekövetkezési valószínűségének csökkentésére és a hibák által okozott katasztrófák megelőzésére azáltal, hogy a hibaforrások feltárására helyezték a hangsúlyt. Alkalmazása a gazdaságban – civil életben – költséghatékonyság-növekedést, jobb minőségű termékek előállítását és/vagy szolgáltatást, hosszú távú gazdasági és versenyképességi előnyöket eredményez.