Kőanyaghalmazok és aszfaltkeverékek vizsgálata
Az MSZT 2024 júniusában három vizsgálati szabványt jelentetett meg magyar nyelven, amelyek a kőanyaghalmazokkal és az aszfaltkeverékekkel foglalkoznak. Ezekről rövid ismertető az alábbiakban olvasható.
MSZ EN 1097-6:2022 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálatai. 6. rész: A testsűrűség és a vízfelvétel meghatározása
Az MSZ EN 1097 a kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálatát tárgyalja. A szabványsorozat 6. része részletesen bemutatja a normál és könnyű kőanyaghalmazok három különböző testsűrűségének (a kiszárított, a telített és felületszáraz, valamint a látszólagos testsűrűség) és vízfelvételének meghatározási módszereit, beleértve a típusvizsgálatok során és vitás esetekben alkalmazott referencia-módszereket, valamint a további, gyors módszereket.
A referencia-módszerek a következők:
– normál kőanyaghalmazok esetén:
> vízbemerítéses módszer a ≥ 31,5 mm-es kőanyaghalmaz vizsgálatához;
> piknométeres módszer a 4/31,5 mm-es kőanyaghalmaz vizsgálatához;
> piknométeres módszer a 0,063/4 mm-es kőanyaghalmaz vizsgálatához;
– könnyű kőanyaghalmazok esetén::
> piknométeres módszer a 4/31,5 mm-es kőanyaghalmaz vizsgálatához;
> Büchner-tölcséres módszer a ≤ 4 mm-es kőanyaghalmaz vizsgálatához.
MSZ EN 12697-22:2020+A1:2024 Aszfaltkeverékek. Vizsgálati módszerek. 22. rész: Keréknyomképződés
A szabvány a bitumenes anyagok terhelés alatti alakváltozási hajlama meghatározásának vizsgálati módszereit írja le. A vizsgálat legfeljebb 32 mm-es legnagyobb szemnagyságú keverékekhez alkalmazható, és mind laboratóriumban készített, mind pályaszerkezetből kivett aszfaltkeverékből előállított próbatesten elvégezhető.
A bitumenes anyagok alakváltozási hajlama terhelt kerék ismételt áthaladásai alatt képződő keréknyommal értékelhető. Három alternatív berendezésváltozat használható: extra nagy kerekű, nagy kerekű és kis kerekű. A nagy kerekű és extra nagy kerekű berendezések esetében a próbatesteket a vizsgálat alatt levegőn kondicionálják, a kis kerekű berendezések esetén a próbatesteket levegőn vagy vízben kondicionálják.
MSZ EN 12697-24:2018 Aszfaltkeverékek. Vizsgálati módszerek. 24. rész: Fáradási ellenállás
A szabvány alternatív vizsgálati módszereket mutat be az aszfaltkeverékek fáradásának jellemzésére, közöttük hajlító-, húzó- és hasító-húzó vizsgálatokat. A vizsgálatokat szinuszos vagy másképpen vezérelt terheléssel, tömörített bitumenes anyagon, különböző típusú próbatesteket és befogófeltéteket használva végzik.
Az eljárás alkalmazható:
> az aszfaltkeverékek besorolására a fáradási ellenállásuk alapján;
> a keverékek pályaszerkezetben tanúsított relatív teljesítményének jellemzésére;
> adatok gyűjtésére az út szerkezeti viselkedésének becsléséhez; és
> a vizsgálati eredmények aszfaltkeverékek előírásai szerinti megítéléséhez.
A szabvány az alábbi egyenértékű vizsgálati módszereket írja le:
> kétpontos hajlítóvizsgálat trapezoid alakú próbatesteken (2PB-TR);
> kétpontos hajlítóvizsgálat hasáb alakú próbatesteken (2PB-PR);
> hárompontos hajlítóvizsgálat hasáb alakú próbatesteken (3PB-PR);
> négypontos hajlítóvizsgálat hasáb alakú próbatesteken (4PB-PR);
> hasító-húzó vizsgálat henger alakú próbatesteken (IT-CY);
> ciklikus hasító-húzó vizsgálat henger alakú próbatesteken (CIT-CY).
Bernáth Csaba
Zajdon Anna
2024. június