Európai szabványosítás – áttekintő
A szabvány elismert szervezet által kidolgozott és jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki dokumentum, amely tevékenységre vagy annak eredményére vonatkozik, valamint általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz. (Az 1995. évi XXVIII. törvény és az MSZ EN 45020 alapján.)
A szabványosítás célja, hogy az általános meghatározások és/vagy eljárások tekintetében megegyezés jöjjön létre a szakértők között, és ezek válaszként szolgáljanak a gazdaság különböző igényeire, valamint megfeleljenek a fogyasztók elvárásainak. A szabványok megkönnyítik az innovációt, és megjelenítik a technológiai újításokat.
Az európai szabványosítás az egységes piac és az európai cégek versenyképessége megerősítésének kulcseszköze, és így megteremti a gazdasági fejlődés feltételeit. A szabványok mind az egységes piacon belül, mind globális szinten fontos eszközei a határokon átívelő kereskedelemnek. Csökkentik a felesleges kiadásokat a termékeket gyártók és a szolgáltatásokat nyújtók, valamint az ezeket az árukat és szolgáltatásokat megvásárlók számára. A szabványok alkalmasak a biztonság és a teljesítmény növelésére, növelik az energiahatékonyságot, valamint védik a fogyasztót, az előállítót és a környezetet. Kiegészítik az európai és nemzeti szabályozásokat, és segítik a jogszabályok betartását.
A CEN, CENELEC és nemzeti szervezetei közös erővel munkálkodnak azon, hogy olyan szabványokat dolgozzanak ki, melyeket a piac szereplői szükségesnek tartanak, és/vagy amelyek támogatják az európai jogszabályokat. A szabványok nagyobb hányadát a különböző szervezetek kezdeményezik, és azokat az érdeklődő felek közreműködésével dolgozzák ki. A szabványok mintegy 30%-a az Európai Bizottság és az EFTA felkérésének eredményeképp születik meg az EU jogszabályi keretein belül, ezek a harmonizált szabványok. Lehetővé teszik a szervezetek számára annak biztosítását, hogy termékeik és szolgáltatásaik megfeleljenek az európai jogszabályoknak (EU-direktíváknak vagy -rendeleteknek). Ilyen szabványok esetében a megfelelőség vélelmezhető a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított alapvető követelményekkel. Az európai műszaki szabványosítás három fő szervezete a CEN, a CENELEC és az ETSI. Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete adja meg a szabványosítás jogi kereteit.
Az európai szabványosítási rendszer egyedülálló a világon. Egy európai szabvány megjelenése után az egyes nemzeti szabványosító szervezetek kötelesek visszavonni az adott új európai szabvánnyal ellentétes dokumentumaikat. Következésképpen, egy bevezetett európai szabvány mind a 34 CEN/CENELEC tagországban nemzeti szabvánnyá válik.
A szabványosítónak a következő előnyök miatt érdemes részt vennie a kidolgozási munkában. A szabványosítási folyamatban részt vevők:
- részletesen megismerik a szabványokat és ezáltal a követelményeket és innovációt is;
- befolyásolják a szabvány tartalmát, lehetőségük van arra, hogy a dokumentumban szerepeljenek saját megoldásaik és igényeik is;
- kapcsolatokat építhetnek ki más szakértőkkel és szervezetekkel mind nemzeti, mind nemzetközi szinten;
- hozzájárulnak a szabványok fejlesztéséhez, melyek növelik a biztonságot, a teljesítményt, a hatékonyságot és a termékek/szolgáltatások interoperabilitását.
Zajdon Anna
2022. március