A vállalati fenntarthatósági irányelv, a CSRD a magyar jogrendszer részévé vált 2024 áprilisában. Ennek értelmében a jogszabályban meghatározott vállalatok számára évente kötelezővé teszik az ESG-adatszolgáltatást. Az ESG a környezeti (Environmental), a társadalmi (Social) és a vállalatirányítási (Governance) szavak angol rövidítése. Az ESG-beszámolók tartalmát az ESRS európai fenntarthatósági jelentéstételi standardok írják elő.
Korábban összefoglalásképpen olvashattak az ESG-t támogató szabványokról, e cikkben folytatjuk az előírt kritériumok teljesítését támogató szabványok ismertetését.
A társadalmi témakör egészét támogató szabványok
Akadálymentes hozzáférést támogató szabványok
MSZ EN 17161 Egyetemes tervezés. A termékekhez, árucikkekhez és szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés az „egyetemes tervezés” megközelítés szerint. A használók körének kibővítése (magyar nyelven is elérhető)
A szabvány megadja azokat a követelményeket, amelyek lehetővé teszik egy szervezet számára, hogy úgy tervezzen, fejlesszen ki és biztosítson termékeket, árucikkeket és szolgáltatásokat, hogy azok hozzáférhetők, érthetők és használhatók legyenek a felhasználók legszélesebb köre számára, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is.
Az egyetemes tervezés alapja és célja az, hogy a környezet, a termékek és a szolgáltatások kialakításakor bárki, a jövő generációit is beleértve, kortól, nemtől, képességtől vagy kulturális háttértől függetlenül egyenlő lehetőségekkel vehessen részt különféle szociális, gazdasági, kulturális és szabadidős tevékenységben.
A dokumentum az egyetemes tervezés szemléletének a szervezet egészében való alkalmazását írja le a tervezés, a fejlesztés és a gyártás minden vonatkozásában. Segítséget ad a szervezetek számára, hogy teljesítsék a termékekhez, árucikkekhez és szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáféréshez kapcsolódó törvényi és szabályozási követelményeket.
MSZ EN 17210 Egyenlő eséllyel hozzáférhető és használható épített környezet. Működési követelmények (magyar nyelven is elérhető)
A szabvány leírja, hogyan lehet az egyetemes tervezés szemléletmód alkalmazásával termékeket és szolgáltatásokat tervezni, fejleszteni és nyújtani úgy, hogy az a felhasználók széles köre számára megfelelő legyen.
Az EN 17161 oly módon határozza meg a követelményeket, hogy konzisztens legyen a szervezeti tervezéssel és folyamatmenedzsmenttel, azaz a szervezet kontextusának, az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértésével, figyelmet fordítva a fogyatékossággal élő személyekre is, az egyetemes tervezés szemléletmód alkalmazásával a létrehozott rendszereken és folyamatokon belül. Emellett részletezi az egyetemes tervezés eredményeinek monitorozására, mérésére, elemzésére és értékelésére szolgáló folyamatokat is.
MSZ EN 301 549 IKT-termékek és -szolgáltatások akadálymentességi követelményei
Az információs és kommunikációs technológia (IKT) (Information and Communication Technology, ICT) olyan eszközök, technológiák, tevékenységek összessége, amelyek elősegítik az információ közlését, feldolgozását, áramlását, tárolását és kódolását, gyorsabbá és hatékonyabbá teszik azt.
A szabvány az IKT-termékekre és -szolgáltatásokra vonatkozó funkcionális akadálymentességi követelményeket, valamint az egyes akadálymentességi követelmények vizsgálati eljárásait és értékelési módszereit határozza meg a közbeszerzés során alkalmazható formában.
Meghatározza az IKT-termékekre és -szolgáltatásokra alkalmazandó funkcionális akadálymentességi követelményeket, valamint az egyes akadálymentességi követelmények vizsgálati eljárásainak leírását és kiértékelési módszertanát. A dokumentumot a webalapú technológiákkal, a nem webes technológiákkal és a mindkettőt alkalmazó hibridekkel való használatra szánták. A szoftverre és a hardverre, valamint a szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik.
Zajdon Anna
2025. február