A növekvő vízhiány és a vízszennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések számos országban a tisztított kommunális és ipari szennyvizet a meglévő vízellátás bővítésének megfelelő lehetőségévé tették, különösen az olyan alternatívákkal összehasonlítva, mint a sótalanítás vagy a gátakkal és víztározókkal járó új vízforrások kialakítása. A kezelt szennyvíz (más néven visszanyert víz vagy újrahasznosított víz) különböző, nem ivóvízcélú felhasználása lehetséges. A tisztított szennyvíz felhasználásának jellemző alkalmazási területei közé tartozik a mezőgazdasági és kertészeti öntözés, az ipari újrafelhasználás és a talajvíz feltöltése, valamint újabb és gyorsan növekvő alkalmazás a különböző városi, rekreációs és környezetvédelmi célú felhasználás.
A tisztított szennyvíz alkalmassága egy adott típusú újrafelhasználásra a szennyvíz rendelkezésre állása (mennyisége) és az egész évi öntözési vízigény, valamint a vízminőség és az egyedi felhasználási követelmények közötti összeegyeztethetőségtől függ. Az öntözővíz újrafelhasználása a vízminőségtől, az öntözővíz alkalmazási módjától, a talaj jellemzőitől, az éghajlati viszonyoktól és az agronómiai gyakorlatoktól függően bizonyos egészségügyi és környezeti kockázatokat hordozhat. Következésképpen a közegészségügyet, valamint a lehetséges agronómiai és környezeti káros hatásokat az öntözésre szánt víz újrafelhasználására irányuló projektek sikeres fejlesztése során kiemelt fontosságú elemként kell figyelembe venni. Az ilyen lehetséges káros hatások megelőzése érdekében alapvető fontosságú a tisztított szennyvíz felhasználására vonatkozó iránymutatások kidolgozása és alkalmazása.
Az ISO e tárgyban dolgozta/dolgozza ki az ISO 16075 szabványsorozatot, Irányelvek a tisztított szennyvíz öntözésre történő felhasználását célzó projektekhez fő címmel, amelyből a megjelent 1–6. rész be van vezetve magyar nemzeti szabványként, míg a 7. rész még kidolgozás alatt áll. Az egymást követő részek foglalkoznak a projekt alapelveivel, kidolgozásával, a monitoringgal (1–4. rész), valamint a kezelt szennyvíz fertőtlenítésével (5. rész), a trágyázással (6. rész) és a készülő 7. rész a sportpályákon való felhasználással.
A szabványok útmutatást adnak a mezőgazdasági növények, kertek és kertészeti területek korlátlan és korlátozott öntözésére szolgáló tisztított szennyvízzel történő vízvisszaforgatási projektek egészséges, hidrológiai, környezetvédelmi működéséhez, nyomon követéséhez és karbantartásához. A szolgáltatott tisztított szennyvíz minőségének tükröznie kell a lehetséges felhasználási módokat a növények (egészségügyi és agronómiai) érzékenysége, a vízforrások (a projektterület hidrológiai érzékenysége), a talaj és az éghajlati viszonyok szerint.
A most készülő 7. rész a golfpályák és egyéb sportpályák üzemeltetőit szándékozik támogatni a gyep öntözéséhez szükséges víz újrafelhasználási rendszerének megvalósításában. A dokumentum célja, hogy támogassa a szabályozó hatóságokat, az érdekelt feleket és/vagy a gyakorlati szakembereket abban, hogy iránymutatásokat dolgozzanak ki annak biztosítására, hogy az öntözővíz újrafelhasználása az emberi egészség és a környezet szempontjából biztonságos legyen, emellett ne legyen negatív hatással a gyepfű minőségére, lehetővé téve ezzel a gyakorlat jobb társadalmi elfogadottságának előmozdítását.
A szabványok magyar nyelvű változatának kidolgozásához az MSZT várja azon cégek, szolgáltatók, szervezetek stb. jelentkezését, akik az MSZT-vel együttműködve támogatnák a szabvány magyar nyelvű kiadását. A támogatással kapcsolatban további információkért, kérjük, keressen bennünket a szabvtit@mszt.hu elérhetőségen.
Zajdon Anna
2024. október