Földhőszivattyúk
2023. november 1-jén a magyar szabványállomány része lett az MSZ EN 17522 Visszatöltött és injektált fúrólyukba elhelyezett geotermikus hőcserélők tervezése és kivitelezése európai forrásdokumentumú szabvány, mely a geotermikus energiarendszerekben használt injektált fúrólyukak hőcserélőivel foglalkozik:
- a geológiai és környezetvédelmi szempontokkal: a felszín alatti vizek, a talaj és a barlangok védelmével;
- a fúrás tervezésével, kivitelezésével: a tervezési szempontokkal, a felhasznált anyagokkal, a fúrási folyamattal, a hulladékkezeléssel;
- leírja a geotermikus hőcserélők felépítését, műszaki jellemzőit, valamint a geotermikus szondateszt eljárását;
- a kivitelezést, az üzemeltetést, a felügyeletet, a karbantartást és a leszerelést.
A szabvány mellékletei további hasznos információt és összefoglalót tartalmaznak a témával kapcsolatosan: példákat adnak a szimulációs időre, a hővezető képességre és a hőkapacitásra, valamint megadnak egy üzembehelyezési ellenőrző listát, valamint a fő fúrási módszereket (annak előnyeivel és hátrányaival) táblázatos formában.
A dokumentum csak visszatöltött és injektált fúrólyukakra vonatkozik, talajvízzel töltött fúrólyukakra nem alkalmazható. A közvetlen tágulási és a hőszifontechnikák nem tartoznak a dokumentum alkalmazási területébe.
Ismert, hogy Magyarország kitűnő geotermikus adottságokkal rendelkezik, Európában csak Olaszország és Franciaország kelhet velünk versenyre. Azonban a geotermikus energia energiamérlegben való aránya Magyarországon 0,29%, az összes megújuló energiaforráson belül vizsgálva a geotermikus energiát, mindössze 6,6%-ban részesedik a biomassza és a tűzifa együttes, mintegy 86%-os aránya mellett.
A szabvány alkalmazásával további lépést tehetünk a geotermikus energia megfelelő hasznosítása irányába – az alkalmazást megkönnyítené, ha elkészülne a dokumentum magyar nyelvű változata, ezért az MSZT várja azon cégek, szolgáltatók, szervezetek stb. jelentkezését, akik az MSZT-vel együttműködve támogatnák a szabvány magyar nyelvű kiadását. A támogatással kapcsolatban további információkért, kérjük, keressen bennünket a szabvtit@mszt.hu elérhetőségen.
Erről az energiaforrásról kicsit bővebben:
A geotermikus energia a földhő energiája, a Föld belsejéből a felszín felé áramló hő, amely melegíti a kőzeteket és a kőzetek pórusait, repedéseit kitöltő vizet. Ennek forrása elsősorban a radioaktív elemek bomlási hője. A megújuló energiaforrások közé sorolható a geotermális hő is, amelynek előnye, hogy nem időjárásfüggő. A földhő folyamatosan kinyerhető, megfelelő körülményeket teremtve akár 1000 évig is biztosít hőenergiát. A földhő nem váltja ki a légkör felmelegedését, a légkört alapvetően nem szennyezi, mint a fosszilis energiahordozók, ezért környezetbarát.
A földhőszivattyúk a felszín közelében mindenütt jelen lévő geotermikus készletek, a talaj, a sekély földtani környezet vagy a felszín alatti vizek hőtartalmának kihasználásán alapulnak. A technológia a készlettartomány relatív konstans hőmérsékletét, amely 4–30 °C, használja fel sokféle alkalmazásra: épületfűtés, -hűtés, melegvíz-szolgáltatás lakások, iskolák, ipari, nyilvános és kereskedelmi létesítmények számára.
A hőszivattyú mint szerkezet közel 150 éves, első épületfűtési alkalmazása a zürichi városházán történt. Nagyon leegyszerűsítve, ezek a berendezések fordítottan működő hűtőszekrények. A technika lényege egy munkafolyadék elpárologtatása, majd kondenzálása. A felszabaduló párolgáshő leadásra kerül. Munkafolyadék lehet ammónia, szénhidrogének, szén-dioxid, de maga a víz is. A kompresszor által befektetett egy egység energiával e technológiával 4-5-szörös energia nyerhető.
Forrás:
https://tavho.org/blog/a-geotermikus-ho-alkalmazasanak-lehetosegei-a-tavho-rendszerekben-kulonos-tekintettel-baranya-megyere
https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/11908/2010-0017_21_foldho_hoszivattyuzas.pdf?sequence=1&isAllowed=y
Csík Gabriella
Zajdon Anna
2023. november