A klímaváltozás és a fenntarthatóság egyre inkább meghatározó tényezővé válik az üzleti világban. A vállalatok nem csupán a szabályozási nyomás miatt keresik a környezetbarát megoldásokat, hanem azért is, mert a fenntartható működés versenyelőnyt jelenthet számukra. A karbonlábnyom csökkentése nemcsak a bolygónknak kedvez, hanem gazdasági előnyöket is kínál. De mit is jelent pontosan a karbonlábnyom, hogyan mérhető, és milyen stratégiák segítenek csökkenteni azt?
A vállalati karbonlábnyom az egyes vállalatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége, melynek fő forrásai az energiafelhasználás, a gyártási folyamatok és a szállítás. A karbonlábnyom tehát három fő kibocsátási kategóriából ered, amit ún. „Scope 1, 2 és 3”-ként szokott a szakirodalom említeni:
- Scope 1: közvetlen kibocsátás (pl. a vállalat működése, a gyár berendezései, járművek).
- Scope 2: közvetett kibocsátás (pl. megvásárolt villamos energia, távfűtés).
- Scope 3: az ellátási lánc és az üzleti tevékenység egyéb közvetett kibocsátásai (például beszállítók, termék-előállítás és a termékek életciklusa során keletkező kibocsátások).
Miért érdemes csökkenteni a karbonlábnyomot? A fenntarthatósági törekvések nemcsak környezetvédelmi előnyökkel járnak, hanem üzleti előnyöket is hoznak, mint például:
- a szabályozási költségek csökkenése;
- az ellátási lánc ellenállóbbá tétele a klímaváltozás hatásaival szemben;
- a fogyasztói igények fenntartható termékekkel való kiszolgálása;
- a vállalati imázs erősítése és a márkahűség növelése;
- az energiahatékonysági fejlesztésekkel gazdasági előnyök elérése;
- a zöldberuházások és támogatások révén pénzügyi előnyök elérése.
A fentiek okán a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak ezen kibocsátások mérésére és kezelésére, mivel ez nemcsak szabályozási, hanem versenyelőnyt is jelenthet számukra.
Hogyan mérjük a karbonlábnyomot?
A kibocsátások mérésére, illetve kiszámítására számos módszer létezik:
- Életciklus-elemzés: a termék teljes életciklusának vizsgálata, beleértve a nyersanyag-kitermelést, a gyártást, a használatot és az újrahasznosítást.
- Üvegházhatásúgáz-protokoll: a három kibocsátási kategória szerinti osztályozás és mérési keretrendszer.
- Input-output elemzés: az iparági átlagokra alapozó számítási modell, amely gyors, de kevésbé pontos eredményeket ad.
- Digitális karbonlábnyom-kalkulátorok: automatizált eszközök, amelyek segítik a vállalatokat a kibocsátások becslésében és a kibocsátáscsökkentési stratégiák kidolgozásában.
Hogyan csökkentsük a karbonlábnyomot?
Egyes szakemberek a társadalom fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentését és a megújuló energiára való áttérést szorgalmazzák, mások pedig úgy vélik, hogy a mindennapi életünkben végrehajtott apró változtatások is sokat számíthatnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése szempontjából. A vállalatok, többek között, az alábbiakkal csökkenthetik karbonlábnyomukat:
- Megújuló energia alkalmazása: nap- és szélenergia használata, amely csökkenti a fosszilisenergia-függőséget.
- Energiahatékonyság javítása: LED-es világítás, intelligens termosztátok és energiahatékony berendezések bevezetése.
- Elektromos járművek és fenntartható mobilitás: járműflotta környezetbaráttá tétele, tömegközlekedés ösztönzése.
- Ellátási lánc fenntarthatósága: helyi beszállítók preferálása, szállítási kibocsátások csökkentése.
- Digitális megoldások: papírfelhasználás csökkentése, távmunka lehetőségének növelése.
- Zöld irodai megoldások: hulladékcsökkentés, újrahasznosítási programok és fenntartható munkakörnyezet kialakítása.
- Karbonkompenzáció: környezeti projektek támogatása, például faültetések, szénmegkötési technológiák finanszírozása.
A karbonlábnyom és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése témájában számos szabvány elérhető. E szabványok alkalmazásával pontosan nyomon követhető és csökkenthető a karbonlábnyom. Ilyenek például a következők:
- MSZ EN ISO 14064-1:2019 Üvegházhatású gázok. 1. rész: Előírások és útmutatás üvegházhatású gázok kibocsátására és kivonására irányuló, szervezeti szintű számszerűsítésre és jelentéstételre (ISO 14064-1:2018)
- MSZ EN ISO 14064-2:2019 Üvegházhatású gázok. 2. rész: Előírások útmutatóval az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentésére vagy kivonásuk fokozására irányuló projektszintű számszerűsítésre, figyelemmel kísérésre és jelentéskészítésre (ISO 14064-2:2019)
- MSZ EN ISO 14040:2022 EV Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretrendszer (ISO 14040:2006 + Amd 1:2020) EGYESÍTETT VÁLTOZAT
- MSZ EN ISO 14044:2022 EV Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Követelmények és irányelvek (ISO 14044:2006 + Amd 1:2017 + Amd 2:2020) EGYESÍTETT VÁLTOZAT
- MSZ EN ISO 14083:2023 Üvegházhatású gázok. Az áruszállítási lánc műveleteiből keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának számszerűsítése és jelentéstétele (ISO 14083:2023)
- MSZ EN ISO 14067:2019 Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (ISO 14067:2018)
A jövő kilátásai: a karbonmenedzsment egyre fontosabb lesz, különösen az alábbi területeken:
- AI-alapú kibocsátáskövetés: automatizált rendszerek fejlesztése, amelyek pontosan nyomon követik az emissziókat és kibocsátáscsökkentési javaslatokkal szolgálnak.
- Kibocsátási költségek beárazása: egyre több ország vezet be szén-dioxid-adót vagy kibocsátási kvótarendszert.
- Termékek és folyamatok körforgásos gazdaságra történő átállítása: az anyagok újrafelhasználásának maximalizálása és a hulladékok mennyiségének csökkentése.
- Zöld finanszírozási lehetőségek növekedése: a pénzintézetek egyre nagyobb mértékben kínálnak fenntartható beruházásokhoz kapcsolódó hiteleket és támogatásokat.
A karbonlábnyom csökkentése komplex folyamat, de a megfelelő stratégiákkal és a szabványok alkalmazásával hatékonyan kezelhető. A vállalatok aktív részvételével jelentős kibocsátáscsökkentés érhető el, ami nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági előnyökkel is jár. A fenntartható működésbe történő befektetés hosszú távon versenyelőnyt jelent, miközben hozzájárul a globális klímavédelmi célok eléréséhez.
Forrás: https://www.iso.org/renewable-energy/carbon-footprint
Antal Andrea Zsuzsa
2025. március