Két új magyar nyelvű szabvány az útépítési anyagok területén
2022. december 1-jén két magyar nyelvű szabvány jelent meg, melyeket az MSZT/MB 132 Útépítési anyagok műszaki bizottság dolgozott ki. Az MSZ EN 13286-47:2022 a kaliforniai teherbírási hányados (CBR-érték) meghatározásának módszereit, míg az MSZ EN 13108-20:2016 az aszfaltkeverékek típusvizsgálatának követelményeit adja meg. A magyar nyelvű változatok a Magyar Út-, Híd- és Mélyépítő Laboratóriumok Szövetsége, a Colas Hungária Zrt. és a TPA HU Kft. támogatásával és közreműködésével készültek el.
MSZ EN 13286-47:2022 Kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú keverékek. 47. rész: Vizsgálati módszer a kaliforniai teherbírási hányados (CBR-érték), a közvetlen teherbírási index és a lineáris duzzadás meghatározására
A szabvány részletesen leírja a kaliforniai teherbírási hányados (CBR-érték) és a közvetlen teherbírási index laboratóriumi meghatározásának vizsgálati módszereit. A vizsgálatok azokra a keverékekre alkalmazhatók, amelyekben a legnagyobb szemnagyság legfeljebb 22,4 mm. Ha a próbatest utókezelésének részeként vízbe merítést is előírnak, ez a dokumentum tartalmazza a próbatest függőleges duzzadásának meghatározását is a CBR-érték meghatározását megelőzően.
A szabvány előzményéhez (MSZ EN 13286-47:2012) képest a legtöbb változtatás a korszerűsített 10. fejezetet érinti, amely több információt ad a lehetséges erő-behatolás görbékről és a szükséges korrekciókról. A változásoknak megfelelően módosult az A melléklet is, amely egyértelműen, több ábra segítségével mutatja be a különböző típusú erő-behatolás görbéket és azt, hogy azok alapján hogyan kell elvégezni a szükséges korrekciókat.
A vizsgálati módszer alapelve, hogy az erő és a behatolás közötti összefüggést úgy határozzuk meg, hogy adott sebességgel benyomunk egy sablonban lévő keverékpróbatestbe egy szabványos keresztmetszetű hengeres dugattyút. A CBR-értéket vagy a közvetlen teherbírási indexet úgy számítjuk ki, hogy kifejezzük az adott behatolás mellett a dugattyúban keletkező erőt a referenciaerő százalékában. Az ennek eredményeként létrejövő erő-behatolás görbe normális esetben felfelé konvex és nem szorul korrekcióra, de a felületi egyenetlenségek miatt kialakulhat konkáv szakaszt is tartalmazó görbe, amely esetén korrekció szükséges. Ezekről az A melléklet ad tájékoztatást.
MSZ EN 13108-20:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 20. rész: Típusvizsgálat
Az MSZ EN 13108 szabványsorozat célja, hogy létrehozza az aszfaltkeverékek teljesítményalapú előírásait. A szabványsorozat 20. része az utakon, repülőtereken és más közlekedési területeken használt aszfaltkeverékek teljesítményállandóságának értékelése és ellenőrzése (AVCP) során alkalmazott típusvizsgálati eljárásokat írja elő.
A dokumentum az aszfaltkeverékek teljesítményállandóságának értékelési és ellenőrzési rendszere (AVCP) részeként készült. A következő termékszabványokkal való együttes alkalmazás szerint készült: az MSZ EN 13108 1–7. és 9. részei, és ezek a szabványok az AVCP részeként hivatkoznak rá.
A típusvizsgálati eljárások szerepe annak biztosítása, hogy egy adott keverék-összetétel a termékszabványban előírt összes követelménynek megfelel. A típusvizsgálati eljárásokat úgy alakították ki, hogy az aszfaltkeverékekre vonatkozó harmonizált európai szabványok összes harmonizált elemére alkalmazhatók legyenek, függetlenül attól, hogy fel kell-e tüntetni szabályozott megjelölést vagy nem. A rendszert a nem harmonizált elemekre is ki lehet terjeszteni.
A MSZ EN 13108 szabványsorozat részei:
- MSZ EN 13108-1:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 1. rész: Aszfaltbeton (magyar nyelvű változata elérhető);
- MSZ EN 13108-2:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 2. rész: Aszfaltbeton nagyon vékony rétegekhez (BBTM);
- MSZ EN 13108-3:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 3. rész: Lágyaszfalt;
- MSZ EN 13108-4:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 4. rész: Érdesített homokaszfalt;
- MSZ EN 13108-5:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 5. rész: Zúzalékvázas masztixaszfalt (magyar nyelvű változata elérhető);
- MSZ EN 13108-6:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 6. rész: Öntött Aszfalt;
- MSZ EN 13108-7:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 7. rész: Porózus Aszfalt;
- MSZ EN 13108-8:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 8. rész: Visszanyert aszfalt;
- MSZ EN 13108-9:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 9. rész: Aszfalt ultravékony rétegekhez (AUTL);
- MSZ EN 13108-20:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 20. rész: Típusvizsgálat;
- MSZ EN 13108-21:2016 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 21. rész: Üzemi Gyártásellenőrzés; (magyar nyelvű változata elérhető)
- MSZ EN 13108-31:2020 Aszfaltkeverékek. Anyagelőírások. 31. rész: Bitumenemulzió kötőanyagú aszfaltbeton.
Az MSZT/MB 113 Ásványi kő adalékanyagok és az MSZT/MB 132 Útépítési anyagok műszaki bizottság szabványai közül az alábbiak kidolgozás alatt vannak és várhatóan 2023 első félévében jelennek majd meg:
- MSZ EN 933-4:2008 Kőanyaghalmazok geometriai tulajdonságainak vizsgálata. 4. rész: A szemalak meghatározása. Szemalaktényező;
- MSZ EN 1097-2:2020 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 2. rész: Az aprózódással szembeni ellenállás meghatározása;
- MSZ EN 1097-8:2020 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 8. rész: A csiszolódási érték meghatározása;
- MSZ EN 1097-6:2022 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 6. rész: A testsűrűség és a vízfelvétel meghatározása;
- MSZ EN 1367-1:2007 Kőanyaghalmazok termikus tulajdonságainak és időállóságának vizsgálata. 1. rész: A fagyállóság meghatározása;
- MSZ EN 1367-2:2010 Kőanyaghalmazok termikus tulajdonságainak és időjárás-állóságának vizsgálati módszerei. 2. rész: Magnézium-szulfátos eljárás;
- MSZ EN 12697-24:2018 Aszfaltkeverékek. Vizsgálati módszerek. 24. rész: Fáradási ellenállás;
- MSZ EN 12697-39:2020 Aszfaltkeverékek. Vizsgálati módszerek. 39. rész: Izzításos kötőanyag-tartalom;
- MSZ EN 12697-48:2022 Aszfaltkeverékek. Vizsgálati módszerek. 48. rész: Rétegek közötti tapadás.
Bernáth Csaba
Schrádi Enikő
2022. december