Az ESG-vel kapcsolatos környezeti szabványok – 3. rész
A vállalati fenntarthatósági irányelv, a CSRD a magyar jogrendszer részévé vált 2024 áprilisában. Ennek értelmében a jogszabályban meghatározott vállalatok számára évente kötelező az ESG-adatszolgáltatás. Az ESG a környezeti (Environmental), a társadalmi (Social) és a vállalatirányítási (Governance) szavak angol rövidítése. Az ESG-beszámolók tartalmát az ESRS európai fenntarthatósági jelentéstételi standardok írják elő.
Korábban összefoglalásképpen olvashattak az ESG-t támogató szabványokról, e cikkben folytatjuk a vonatkozó szabványok ismertetését, amelyek az előírt kritériumok teljesítését támogatják.
Éghajlatváltozással és energiagazdálkodással kapcsolatos szabványok
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
Az éghajlatváltozás szinte mindenkit érint valamilyen szempontból – például sok gazdálkodó vállalkozás számára az egyik legnagyobb probléma forrása, mivel a környezeti katasztrófák, a szélsőséges időjárás, a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének változása a biológiai sokféleség csökkenését is eredményezi (egyes fajok kihalnak, más fajok egyed- és fajtaszáma drasztikusan csökken) vagy sok növény termesztésének megszűnnek vagy megváltoznak az addigi kedvező környezeti feltételei – pl. kávé, kakaó, rizs). Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések mellett ezért fontos feladat az alkalmazkodás is. Ennek egyik kulcseleme a kockázatok és sebezhetőségek megértése, illetve felmérése.
Az MSZ EN ISO 14090 Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. Alapelvek, követelmények és irányelvek szabvány az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elveit, követelményeit határozza meg – az alkalmazkodás szervezetek közötti vagy szervezeten belüli összehangolását, a hatások és bizonytalanságok megértését, illetve hogy ezek miként használhatók fel a döntéshozatal során. Leírja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elemeit, beleértve az előzetes tervezést, az alkalmazkodás tervezését, a végrehajtást, a nyomon követést és az értékelést, valamint a jelentéstételt és a kommunikációt.
Az MSZ EN ISO 14091 Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A sérülékenységgel, a környezeti hatásokkal és a kockázatfelméréssel kapcsolatos irányelvek szabvány bemutatja, hogyan kell érteni egy szervezet sebezhetőségét, valamint hogyan lehet az éghajlatváltozással összefüggésben megbízható kockázatértékelést kidolgozni és végrehajtani. Útmutatást ad az átvilágítási értékelések és hatásláncok használatához, lehetővé téve a minőségi és mennyiségi elemzést. Alkalmas mind a jelenlegi, mind a jövőbeli éghajlatváltozási kockázatok értékelésére.
Az MSZ ISO/TS 14092 Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. Az alkalmazkodási tervre vonatkozó követelmények és útmutató a helyi hatóságok és közösségek számára szabvány a helyi hatóságok és közösségek alkalmazkodási tervezéssel kapcsolatos követelményeit tartalmazza a sebezhetőség, a hatások és a kockázatok felmérése alapján. Segít a prioritások meghatározásában, valamint az alkalmazkodási terv kidolgozásában és későbbi aktualizálásában.
Energiagazdálkodás
Az MSZ EN ISO 50001 Energiagazdálkodási irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval szabvány megadja az energiagazdálkodási irányítási rendszer (EgIR) létrehozásának, bevezetésének, fenntartásának és fejlesztésének követelményeit. Alkalmazható bármely szervezetre az elfogyasztott energia mennyiségétől, felhasználásától vagy fajtájától függetlenül.
Az MSZ EN 16247 Energetikai auditok szabványsorozat az energetikai auditok követelményeit, közös módszertanát és a szükséges dokumentumokat határozza meg. A sorozat tagjai tartalmazzák az általános követelményeket, valamint kifejezetten az épületek, az ipari folyamatok és a szállítás energetikai auditjaihoz tartozó, illetve az energetikai auditorok kompetenciáját megadó egyedi energetikai auditkövetelményeket.
Zajdon Anna
2024. július