
A vállalati fenntarthatósági irányelv, a CSRD a magyar jogrendszer részévé vált 2024 áprilisában. Ennek értelmében a jogszabályban meghatározott vállalatok számára évente kötelezővé teszik az ESG-adatszolgáltatást. Az ESG a környezeti (Environmental), a társadalmi (Social) és a vállalatirányítási (Governance) szavak angol rövidítése. Az ESG-beszámolók tartalmát az ESRS európai fenntarthatósági jelentéstételi standardok írják elő.
Korábban összefoglalásképpen olvashattak az ESG-t támogató szabványokról, e cikkben folytatjuk az előírt kritériumok teljesítését támogató szabványok ismertetését.
A különböző vállalatirányítási témákat támogató szabványok
MSZ ISO 37301 Megfelelőségirányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval
A szabvány követelményeket határoz meg és iránymutatást ad a szervezeten belüli hatékony megfelelőségirányítási rendszer létrehozásához, fejlesztéséhez, végrehajtásához, értékeléséhez, fenntartásához és javításához. Az MSZ ISO 37301 célja, hogy segítse a szervezeteket a megfelelőség pozitív kultúrájának kialakításában, mivel ez számos előnnyel jár, például:
|
–
|
|
az üzleti lehetőségek és a fenntarthatóság javítása;
|
|
–
|
|
a szervezet hírnevének és hitelességének védelme és erősítése;
|
|
–
|
|
a szervezet elkötelezettségének bizonyítása a megfelelőségi kockázatok hatékony és eredményes kezelése iránt;
|
|
–
|
|
a harmadik fél bizalmának növelése a szervezet tartós sikere iránt;
|
|
–
|
|
a jogsértés kockázatának minimalizálása.
|
MSZ ISO 37001 Antikorrupciós irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval (magyar nyelvű)
Az átfogó szervezeti megfelelési politikának része az antikorrupciós politika. Az antikorrupciós politika és az azt támogató irányítási rendszer segíti a szervezetet abban, hogy elkerülje vagy legalább csökkentse a korrupció okozta költségeket, kockázatokat és károkat annak érdekében, hogy megerősítse az üzleti tevékenység iránti bizalmat és növelje a szervezet jó hírnevét. A szabvány meghatározza az antikorrupciós irányítási rendszer követelményeit, valamint útmutatást ad annak kialakításához, bevezetéséhez, fenntartásához, átvizsgálásához és fejlesztéséhez.
A szervezet működésével kapcsolatban a következők kezelésével foglalkozik:
|
–
|
|
a közszférában, magánszférában és a nonprofit ágazatokban előforduló korrupció;
|
|
–
|
|
a szervezet által elkövetett korrupció;
|
|
–
|
|
a szervezet személyzete vagy üzleti partnerei által a szervezet nevében vagy javára elkövetett korrupció;
|
|
–
|
|
a szervezet megvesztegetése;
|
|
–
|
|
a szervezet személyzetének vagy üzleti partnereinek a szervezet tevékenységével kapcsolatos megvesztegetése;
|
|
–
|
|
közvetlenül vagy közvetve megvalósuló korrupció (pl. egy harmadik fél által vagy rajta keresztül felajánlott vagy elfogadott jogtalan előny).
|
MSZ ISO 37002 Visszaélés-bejelentési irányítási rendszerek. Irányelvek (magyar nyelvű)
A visszaélés-bejelentés a feltételezett szabálysértés (szabálytalanság) vagy a szabálysértés kockázatának bejelentése. A tanulmányok és tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabálysértések nagy része a szervezeten belüli bejelentéseken keresztül jut az érintett szervezet tudomására. A szervezetek egyre gyakrabban veszik fontolóra a jogszabályokra való válaszként vagy önkéntes elhatározásból a visszaélés-bejelentési belső politikák és folyamatok bevezetését, illetve azok fejlesztését.
A szabvány útmutatást ad a visszaélés-bejelentési irányítási rendszer létrehozásához, bevezetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez az alábbi célokkal:
|
–
|
|
a szabálysértések bejelentésének ösztönzése és elősegítése;
|
|
–
|
|
a visszaélést bejelentő személyek, valamint más részt vevő érdekelt felek támogatása és védelme;
|
|
–
|
|
a szabálysértési bejelentések megfelelő módon és időben való kezelésének biztosítása;
|
|
–
|
|
a szervezeti kultúra és irányítás fejlesztése;
|
|
–
|
|
a szabálysértések kockázatának csökkentése.
|
Zajdon Anna
2025. március