Húsvéti megújulás
A tavasz a megújulás ideje – kirügyeznek a fák, kibújnak a földből a virágok, és újból látható élettel telivé válik a természet. Ez az időszak sokunkban elindítja a megújulás iránti vágyat. A húsvétot megelőző időszak a nagyböjt. A böjt lényege a felkészülés, a megtisztulás. A megtisztulásnak és megújulásnak testi és lelki oldala is van. A testi aspektusát könnyebb megfogni, hisz a megújulást legtöbbször a böjttel, az önmegtagadással kapcsoljuk össze: megvonunk magunktól valamit, megszabadulunk a felesleges dolgainktól, átrendezzük, csinosítjuk a lakásunkat, nagytakarítást végzünk. A másik a lelki aspektus: kicsit eltávolodva a világtól befelé fordulni és lecsöndesedni, átgondolni és újrarendezni az életünk irányát – mire is szánunk minőségi időt, mi a valóban fontos, mi pusztán felesleges időtöltés. Mint egy lelki-szellemi GPS, lehetőséget ad az élet újratervezésére.
A 2022-es évben április 17-ére esik húsvét vasárnapja. A húsvét, a karácsonnyal ellentétben, mozgó ünnep, minden évben máskor van a Hold járásának megfelelően (a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte napján). A húsvéti szokások egyrészt ősi, pogány eredetű tavaszváró szokások, másrészt egyházi eredetűek. Az ünnep szimbolikája igen gazdag.
A keresztény húsvét eredete a zsidó pészah. A pészah kiemelkedő mezőgazdasági ünnep, a második napján kezdték el az ókorban az aratást, emellett az Egyiptomból való kivonulás és tengeren való átkelés ünnepe. A pészah szó (jelentése: elkerülés) magyarázata az, hogy a tizedik csapás (az elsőszülöttek halála) elkerülte a zsidó családokat, mert megjelölték házaikat a bárány vérével, ellentétben az egyiptomi családokkal. Az egyiptomi tíz csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot, ezért nevezik a szabadság ünnepének is.
A húsvéti ünnepkör fontos eleme a külsőleg-belsőleg tisztító, gyógyító víz. Ennek hagyományát őrzi mai napig a húsvét hétfői locsolkodás, ami (régen) faluhelyen akár tényleges patakban megfürdetéssel vagy vödörrel való meglocsolással járt. Ennek katolikus egyházi párhuzama nagyszombat éjszakáján a vízszentelés, illetve a keresztelés. A megtisztulás másik eszköze a tűz – ezért is kezdődik a katolikus húsvéti szertartás a tűzszenteléssel, de népi párhuzamok is léteznek a megtisztításra, a gonoszűzésre.
A tavasz „behozatalának jelképezésére” sok helyen szokás volt a zöldágjárás – ennek közismert kísérő dala a Bújj, bújj, zöld ág. A zöldág egyházi megfelelője a barka, melyet a húsvét előtti virágvasárnap szentelnek meg, s Jézus Jeruzsálembe bevonulását kíséri.
A húsvét talán legfontosabb szimbóluma a bárány. Az Egyiptomból való kivonuláskor ették sietve a zsidók, ekkor vált az ünnep részévé. A Biblia különböző ószövetségi könyveiben a következő jelentésekben szerepel: szelídség, haragtól való mentesség, türelem, illetve a zsoltárokban az öröm jelképe, valamint az ártatlanságé, a szelídségé és a bűntelen áldozaté. A bárány Jézus Krisztus, akit megöltek, de feltámadt, ugyanakkor ő a pásztor is, aki vezeti nyáját. Mivel Jézus halála előtt maga is elköltötte a húsvéti vacsorát, ezért a bárány az Ószövetségből az Újszövetségbe való átmenet jelképe is lett. Az utolsó vacsorán maga Jézus a bárány, aki nagypénteken vérével megváltja népét.
A keresztény hit szerint Jézus meghalt a kereszten, de feltámadt és örökké él. Az Isten, aki a Szeretet, példát ad az újjászületésre, az újrakezdés lehetőségére, a reményre, arra, hogy ne féljünk, hiába a világ minden nehézsége és baja – a valóság talán máshol van.
Kellemes húsvéti ünnepeket kíván a Magyar Szabványügyi Testület!
Zajdon Anna
2022. április