Magyar Szabványügyi Testület

A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) 2024. november 20-án szakmai fórumot tartott az MSZ EN 1090-2:2018+A1:2024 Acél- és alumíniumszerkezetek kivitelezése. 2. rész: Acélszerkezetek műszaki követelményei szabvány magyar nyelvű változatának október 1-jei megjelenéséhez kapcsolódóan. Az előadások középpontjában a szabvány állt, azonban az érdeklődők egy-egy témához kapcsolódóan és azon túlmutatóan is hasznos gyakorlati ismereteket szerezhettek. A szakmai fórum kitekintést adott továbbá a kapcsolódó szabványosítási és jogszabályi környezetre is. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a szakmai fórumon elhangzott előadásokat.

A szakmai fórumot az MSZT nevében a Szabványosítási Titkárság főosztályvezetője, Szabó József nyitotta meg. Az előadásában összefoglalta az MSZT felépítését és sokrétű tevékenységét, amelynek a hazai szabványosításon túl része az európai és nemzetközi szabványosításban való részvétel és több területen a tanúsítás. Kiemelte, hogy a szabványosítás egy nyitott és demokratikus eljárás, amelyben részt tud venni bárki, aki elfogadja az MSZT-tagság feltételeit. Kitért arra is, hogy miként lehet hozzájutni a szabványokhoz, beleértve az Online Szabványkönyvtár szolgáltatást, amely előfizetéses jelleggel teszi elérhetővé a teljes szabványállományt. Az acéltermékek és a hegesztés szabványosításáért felelős műszaki bizottságok titkáraként röviden összefoglalta e műszaki bizottságok lényeges szabványait.

Szintén az MSZT képviseletében Bernáth Csaba adott összefoglalást a teherhordó szerkezetek erőtani tervezése, valamint az acél- és alumíniumszerkezetek kivitelezése területén folyó aktuális szabványosításról. Kiemelte, hogy a második generációs Eurocode-szabványok kidolgozása a tervek szerint halad. Az öt éve elindult folyamat eredményeként idén már nagy számban érkeztek új szabványok, amelyeket 2027 őszéig követnek a további új kiadások. Fontos, hogy az első generációs Eurocode-szabványok az átmeneti időszakban továbbra is érvényben maradnak, azok egységesen 2028. április 1-jén kerülnek visszavonásra. Remélhetőleg addigra minél több új szabvány magyar nyelvű változata elkészül.

A résztvevők megismerhették, hogy az MSZ EN 1090-2:2018+A1:2024 nem csak abban új, hogy elérhető magyar nyelven, de történt pár változás is az előzményéhez képest, amelyek közül a nagy szilárdságú, HSS-acélok megjelenése a leglényegesebb. Az MSZT/MCS 135 Acél- és alumíniumszerkezetek kivitelezése műszaki bizottság bemutatásának középpontjában az építésitermék-rendelethez (CPR) való kapcsolódás állt. Az MSZ EN 1090-1 harmonizált szabvány, így az alkalmazási területébe tartozó acéltermékek esetén ez adja a CE-jelölés alapját, és mivel hivatkozik az MSZ EN 1090-2-re is, ennek ez utóbbira is van hatása. A szakmai fórum idején még nem jelent meg az OJEU-ban, de küszöbön állt az új CPR meghirdetése, így a harmonizáltságból adódó következmények már a módosított CPR szerint kerültek bemutatásra, kiemelve az újdonságokat, mint például a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat, valamint az értékelési és ellenőrzési rendszer.

A szakmai fórum első blokkjának további előadásai az MSZ EN 1090-2 tartószerkezeti vonatkozásaival foglalkoztak. Kocsis András Balázs (EUR ING) (bim.GROUP Kft.) a tervezők és gyártók szemével vizsgálta meg a szabványt, megadva többek között, hogy az hogyan támogatja az Eurocode tervezési előírásainak teljesítését, kiemelten a biztonságot (teherbírási határállapotok, ULS) és a funkcionalitást (használhatósági határállapotok, SLS). Ahhoz, hogy az Eurocode-ok tervezési elvei és az MSZ EN 1090-2 kivitelezési szabályai egységes rendszert alkossanak, a tervezés során meg kell adni az MSZ EN 1090-2 szerinti kivitelezési osztályokat (EXC 1–4) a rendeltetés, a környezeti tényezők és a biztonsági szempontok alapján. Ezek közvetlen kapcsolatba hozhatók az Eurocode-ban megadott kárhányad szerinti osztályozással (consequence classes, CC), valamint a fáradásra vonatkozó igénybevételi kategóriákkal (service category, SC) és a gyártási kategóriákkal (production category, PC).

Az előadásában kiemelte az MSZ EN 1090-2 B mellékletében megadott gyártási és helyszíni szerelési tűrések pontosságát. Ezek megadják az alapvető és a funkcionális tűréseket 1. és 2. osztály esetén. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy kritikus csatlakozások esetén a szabványban megadottakhoz képest szűkebb illesztési pontosságra lehet szükség, amit egyenként kell megadni a kivitelezési osztályok szerint.

Dr. Horváth László (BME) az előadásában részletesen összefoglalta az MSZ EN 1993 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése szabványsorozatot, valamint átfogó jelleggel ismertette az MSZ EN 1090-2 főbb pontjait. Kiemelten a mechanikai kötések kialakításával foglalkozott. Ezeket a szabvány két csoportba sorolja: terv szerint előfeszített és terv szerint nem előfeszített kötések. Mindkettő esetben megadja a névleges lyukhézagokat a csavarok és csapok átmérőjének és a lyukak alakjának függvényében, előírásokat ad az átfogási hossz meghatározására, a csavaralátétek használatára és a meghúzásra. Ez utóbbira négy módszert ír le: meghúzási nyomaték módszere, kombinált módszer, HRC meghúzási módszer és közvetlen húzóerő-mutatós (DTI-) módszer. Megcsúszásnak ellenálló kapcsolatok esetén támpontot ad a megcsúszási ellenállás tervezési értékének meghatározásához a súrlódási tényező megadásával.

Az előadásban szintén kihangsúlyozta a gyártási és helyszíni szerelési tűrések, valamint a B melléklet fontosságát, gyakorlati példán bemutatva, hogy milyen különbségek adódhatnak megengedett tűréseken belüli pozitív és negatív eltérések találkozásakor. Ha az eltérés esetleg nem felelne meg, két eset lehetséges, az elemet ki kell javítani, vagy az eltérést közvetlenül figyelembe vevő erőtani számítást kell készíteni.

A szakmai fórum második blokkjában az acélszerkezetek kivitelezésének gyakorlati szempontjai voltak fókuszban. Köber József okleveles hegesztő szakmérnök az MSZ EN 1090-2 szerepéről tartott előadást az acélhidak tervezésére és kivitelezésére vonatkozóan. Először ismertette, hogy a releváns útügyi műszaki előírások hogyan hivatkoznak az MSZ EN 1090-2-re. Részletezte, hogy a HSS-acélokra való hivatkozással milyen változások történtek a szabványban. Az előadásában kiemelte, hogy a kivitelezési osztályt (EXC 1–4) az MSZ EN 1090-2 szerint a kivitelezési dokumentációban meg kell határozni, vagyis ez a tervező feladata. A kivitelezésnek és különösen a kivitelezés ellenőrzésének (átvételi kritériumok) ezen kell alapulnia.

Köber József előadása hangsúlyosan foglalkozott a megfelelő mechanikai és hegesztett kötések kialakításával, utóbbi esetben kiemelve a hidak esetén érvényes (emelt) követelményeket. Részletesen ismertette a kerámia alátéttel, porbeles huzallal készített tompavarratok előnyeit, valamint az ortrotróp pályalemezek merevítő trapézbordáinak helyszíni toldását bennmaradó acél alátétszalaggal (passzdarabbal). Szó esett a hegesztett kötések roncsolásmentes vizsgálatáról, beleértve a hidak esetén érvényes szigorúbb szabályokat is.

Paluska Gyula (TÜV Rheinland InterCert Kft.) az MSZ EN ISO 3834 szabványsorozat és az MSZ EN 1090-2 kapcsolatáról tartott előadást. Az előadásában egy történeti visszatekintést adott, hogy hogyan lettek a szakmai követelmények részei a hatvanas évektől kezdve előbb a DIN- és az ezeken alapuló „tiszta magyar” MSZ-szabványoknak, majd az ezek helyébe lépő európai (MSZ EN) és nemzetközi forrásdokumentumú európai (MSZ EN ISO) szabványoknak. Így jutottunk el a hegesztéssel kapcsolatos minőségügyi követelmények tekintetében a jelenleg érvényes MSZ EN ISO 3834 szabványsorozatig, amelynek legújabb 6. része idén novembertől érhető el magyar nyelven. Hasonló fejlődési görbét írt le az acélszerkezetek gyártóinak minősítése, azonban ennek a végén egy európai szabvány, az MSZ EN 1090-2 áll.

Az MSZ EN ISO 3834 szabványsorozat egy módszert tartalmaz annak bizonyítására, hogy a gyártó képes az előírt minőségnek megfelelő termék gyártására. Három szintet ad meg: teljes körű (MSZ EN ISO 3834-2), általános (MSZ EN ISO 3834-3) és alapvető (MSZ EN ISO 3834-4). Paluska Gyula összefoglalva megadta, hogy (az MSZ EN 1090-2-ben is hivatkozott) egyes követelménytípusok átvizsgálása mely szint esetén „követelmény”, „javasolt”, vagy „nem követelmény”.

Kristóf Csaba (Magyar Hegesztési Egyesület) előadásából a résztvevők megismerhették az MSZ EN 1090-2-ben megadott előírásokat és azon túli hasznos eljárásokat a termikus vágásra vonatkozóan. Összefoglalta a termikus vágás lényeges következményeit a hőhatásövezetben és a vágási felületen. A termikus vágás következtében repedésre érzékeny, rideg szövet jöhet létre, amely a fáradási szilárdság csökkenéséhez és a hegesztett kötés minőségének romlásához vezethet. Kiemelten foglalkozott a hőhatásövezetben és a vágási felületen megjelenő keménységnövekedéssel.

Az MSZ EN 1090-2 szerint „kézi termikus vágás csak abban az esetben ajánlott, ha a gépi termikus vágás nem praktikus”, így kiemelten foglalkozik a gépesített termikus vágással. A D mellékletben megad egy eljárást az alkalmazhatóságának ellenőrzésére, amelyet évente el kell végezni a vágási munkarendi előírások (CPS) alapján. A szabvány ennek elkészítéséhez ad útmutatást, amit Kristóf Csaba röviden összefoglalt. Ismertette a vizsgálati darab(ok) kialakítását, valamint a szabadon maradó élek R_z5 átlagos barázdamélységének meghatározását és az MSZ EN ISO 6507-1 szerinti keménységvizsgálatát. Az előadásában ismertetett egy mintát a vágási munkarend minősítési jegyzőkönyvére (CPQR).

A szakmai fórum utolsó előadójaként Antal Árpád (Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége) adott tájékoztatást a korrózióvédelmi fémbevonatokról és tűzihorganyzott acélszerkezetekről. A megfelelő korrózióvédelem kialakításának első lépése az MSZ EN ISO 14713-1 szerinti korróziós osztály kiválasztása. A tervezés során fontos különbséget tenni a rövid és hosszú távú korróziós veszteségek között, amelyek közül utóbbi az eltelt idővel egyenes arányosnak tekinthető. Acélszerkezetek esetén háromféle horganyzást ismerünk: tűzihorganyzás (MSZ EN ISO 1461), elektrolitikus horganyozás (MSZ EN ISO 2081 és MSZ EN ISO 4042), valamint fémszórás horgannyal (MSZ EN ISO 2063).

Az előadás foglalkozott a tűzihorganyzáshoz kapcsolódó tervezői feladatokkal: az acélminőség kiválasztása, hasonló korróziós képességű acélszerkezetek és kötőelemek előírása. Továbbá kiemelt szerepet kapott az acélszerkezet tűzihorganyzás előtti előkészítése és a hegesztési varratok hatása. Az MSZ EN 1090-2 előírásokat ad pl. a zárt idomacélok tűzihorganyzására, amelyhez kapcsolódó speciális kérdéseket szintén érintette az előadás. Szó esett a kész termékek megjelöléséről, valamint a frissen tűzihorganyzott elemek szállításáról és tárolásáról, kiemelve pl. a szellőzött állapot biztosítását. Esetleges sérülések esetén a javításokat az MSZ EN ISO 1461 szerint kell végezni. Különleges esetként szóba kerültek a faanyagokkal érintkező tűzihorganyzott felületek, amelyek esetén lényeges a fakonzerváló szerek kémhatása.

A Magyar Szabványügyi Testület a továbbiakban is igyekszik közelebb hozni a szabványokat a szakmai érdeklődőkhöz. Megkeresés esetén közvetlenül is tájékoztatást ad, valamint tervezi további szakmai fórumok megtartását, pl. a korszerűsített építésitermék-rendelethez (CPR) kapcsolódóan. Érdeklődés esetén kérjük, hogy figyelje az MSZT honlapját.

Bernáth Csaba

2024. december