A vállalati fenntarthatósági irányelv, a CSRD a magyar jogrendszer részévé vált 2024 áprilisában. Ennek értelmében a jogszabályban meghatározott vállalatok számára évente kötelezővé teszik az ESG-adatszolgáltatást. Az ESG a környezeti (Environmental), a társadalmi (Social) és a vállalatirányítási (Governance) szavak angol rövidítése. Az ESG-beszámolók tartalmát az ESRS európai fenntarthatósági jelentéstételi standardok írják elő.
Korábban összefoglalásképpen olvashattak az ESG-t támogató szabványokról, e cikkben folytatjuk az előírt kritériumok teljesítését támogató szabványok ismertetését.
A különböző környezeti témákat támogató szabványok. Az erőforrások felhasználásával és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szabványok
A körforgásos gazdaság a klímaválság enyhítésének, az alkalmazkodási képesség növelésének, valamint társadalmunk fenntarthatóbbá tételének egy útja. A körforgásos gazdaságra való átállás támogatja, hogy a természeti erőforrásokkal úgy gazdálkodjunk, hogy azok fenntartható módon újratermelődjenek és megújuljanak, biztosítva az ökoszisztémák minőségét és ellenálló képességét.
Az ISO több szabványt jelentetett meg ebben a témakörben; az ISO 59000 szabványcsalád célja, hogy elősegítse a körforgásos gazdaság megértését, valamint támogassa megvalósítását és mérését.
ISO 59004 Circular economy. Vocabulary, principles and guidance for implementation (Körforgásos gazdaság. Szakszótár, alapelvek és útmutató a megvalósításhoz)
A szabvány bármely szervezet számára alkalmazható útmutatást ad. Ismerteti a főbb szakkifejezéseket és meghatározásukat, a körforgásos gazdaság vízióját és alapelveit, gyakorlati útmutatást ad a körforgásos gazdasághoz hozzájáruló intézkedésekhez, valamint leírja a megvalósítás lépéseit.
ISO 59010 Circular economy. Guidance on the transition of business models and value networks (Körforgásos gazdaság. Útmutató az üzleti modellek és értékhálózatok átalakításához)
A szabvány a körforgásos gazdasági gyakorlatok szervezeti és szervezetközi szinten való megvalósítására irányuló üzletorientált stratégiákkal foglalkozik. Azzal egészíti ki az ISO 59004 szabványt, hogy részletesebb útmutatást nyújt a jelenlegi értékteremtési modellek értékeléséhez, az értékláncok és értékhálózatok feltérképezéséhez, valamint a körforgásos stratégiák kidolgozásához. Foglalkozik a környezeti kockázatok mérséklésével, az erőforrások kimerülésének mint problémának a kezelésével, a javított erőforrás-hatékonysággal, a hulladékcsökkentéssel, valamint a fenntarthatóságra irányuló szabályozási, piaci és fogyasztói nyomásnak való megfeleléssel.
ISO 59020 Circular economy. Measuring and assessing circularity performance (Körforgásos gazdaság. A körforgásos teljesítmény mérése és értékelése)
A szabvány követelményeket határoz meg és útmutatást ad a szervezetek számára körforgásos teljesítményük mérésére és értékelésére. Célja, hogy egységesítse az adatgyűjtés folyamatát, amely során a szervezetek a kötelező és választható körforgásos mutatók segítségével adatokat gyűjtenek és használnak, biztosítva a következetes és ellenőrizhető eredményeket. Strukturált keretet biztosít a rendszerhatárok kijelöléséhez, a megfelelő mutatók kiválasztásához és az adatok értelmezéséhez, hogy a körforgásos teljesítmény értékelhető legyen a különböző szinteken: a regionális és szervezetközi szintektől a szervezeti és termékspecifikus szintekig. Módszert ad az előrehaladás számszerűsítésére és a fenntartható gyakorlatok iránti elkötelezettség igazolására, növelve az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az érdekelt felek bizalmát.
A szabványcsalád értelmezését segítő ISO/TR 59031 megvalósítási műszaki jelentés esettanulmányokat tartalmaz, és a funkcionális gazdaságra, a szolgáltatásokra épülő gazdaságra, a termék-szolgáltatás rendszerekre, a termékre mint szolgáltatásra és más teljesítményalapú megközelítésekre fókuszál.
ISO 14054 Natural capital accounting for organizations. Principles, requirements and guidelines (A természeti tőke elszámolása szervezetek számára. Alapelvek, követelmények és iránymutatások) – kidolgozás alatt.
A szabvány előírásokat és útmutatást ad a természetitőke-elszámolás elkészítéséhez. A természeti tőke elszámolása egy szervezet természetre gyakorolt hatásaira és függőségére vonatkozó pénzügyi, társadalmi, gazdasági és környezeti információk összegyűjtésének rendszerezett módja. Az ilyen elszámolás lehetővé teszi a szervezet számára, hogy az összes információt együtt lássa, így holisztikusan gondolkodjon saját hatásairól és függőségeiről. A szabvány biztosítja az egész folyamat átláthatóságát azáltal, hogy előírja a hatókör, az adatok, a feltételezések, a hiányosságok és mindezek következményeinek dokumentálását a beszámolók döntéshozatali értelmezéséhez.
Zajdon Anna
2024. november