ESG-vel kapcsolatos környezeti szabványok
2024 áprilisában hatályba lépett a 2023. évi CVIII. törvény, mely fenntartható finanszírozást és az egységes vállalati felelősségvállalást hivatott biztosítani, ezzel a jogrendszer részévé vált a CSRD, a vállalati fenntarthatósági irányelv. Ez a nagyvállalatok számára kötelezővé teszi a fenntarthatósági jelentések elkészítését. A CSRD része az Európai zöld megállapodásnak (Green Deal), amelynek célja az alapok megteremtése az EU-ban a zöldátálláshoz és a klímasemlegessé váláshoz, azaz, hogy a tőkeáramlás kifejezetten fenntartható beruházásokba irányuljon. Ennek értelmében a jogszabályban meghatározott vállalatok számára évente kötelezővé teszik az ESG-adatszolgáltatást. Az ESG a környezeti (Environmental), a társadalmi (Social) és a vállalatirányítási (Governance) szavak rövidítése. Az ESG-beszámolók tartalmát az ESRS európai fenntarthatósági jelentéstételi standardok írják elő. A közös standardok használatának előírásával a 2022-ben a CSRD-vel módosított számviteli irányelv célja annak biztosítása, hogy a vállalatok az egész EU-ban összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági információkat szolgáltassanak.
Korábbi cikkünkben összefoglalásképpen olvashattak az ESG-t támogató szabványokról, jelen cikkünkben részletesebben, egyesével ismertetjük a vonatkozó szabványokat, amelyek az előírt kritériumok teljesítését támogatják.
A környezeti témakör egészét támogató szabványok:
MSZ EN ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval (ISO 14001:2015)
A szabvány azokat a követelményeket határozza meg, amelyekkel lehetővé válik a szervezet számára a környezetgazdálkodással kapcsolatos kitűzött célok elérése. A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) hátteréül szolgáló egyik megközelítés a PDCA- (Plan-Do-Check-Act, Tervezés-Megvalósítás-Ellenőrzés-Intézkedés) koncepción alapszik. Célja, hogy a környezetvédelmet összeangolja a gazdasági, szociális és jogszabályi követelményekkel. A dokumentum leírja a hatékony környezetirányítási rendszer kiépítéséhez szükséges legfontosabb szektorsemleges elemeket: a környezetvédelmi irányelveket, a tervezést, a bevezetést és a működtetést, a vezetőségi felülvizsgálatot, valamint az ellenőrzést és a helyesbítő tevékenységeket.
MSZ EN ISO 14006 Környezetközpontú irányítási rendszerek. A környezetbarát tervezés integrálásának irányelvei (ISO 14006:2020)
A környezetbarát tervezést ebben a dokumentumban olyan módszeres megközelítésként határozzák meg, amely figyelembe veszi a környezeti szempontokat a tervezés és a fejlesztés folyamán, azért, hogy a káros környezeti hatásokat csökkentsék a termék teljes életciklusa során. A környezetbarát tervezés alkalmazható új és meglévő termékekre, beleértve a folyamatok módosítását is, ha az a termékek előállításához szükséges.
MSZ EN ISO 14007 Környezetközpontú irányítás. Útmutató a környezeti költségek és hasznok meghatározásához (ISO 14007:2019)
A dokumentum iránymutatást ad a szervezetek számára a környezetvédelmi szempontjaikhoz kapcsolódó környezeti költségek és hasznok meghatározásához. Foglalkozik a szervezet környezeti függőségével, például a természeti erőforrásoktól való függőséggel, valamint azzal a környezettel, amelyben a szervezet működik. A környezeti költségek és hasznok kifejezhetők mennyiségileg meghatározva mind pénzben, mind nem pénzben kifejezve, vagy pedig minőségileg meghatározva. A környezeti költségek és hasznok értékelését akár előzetesen, akár utólagos vizsgálat során el lehet végezni. A szabvány útmutatást nyújt a releváns információk közzétételéhez és megosztásához.
Zajdon Anna
2024. május