Szabadalom és szabvány
A nagyon hasonló hangzás miatt teljesen érthető, hogy gyakran összetévesztik e két kifejezést, azonban nem összekeverendő a kettő. Számos esetben előfordul, hogy a szabványosító menedzsereknél érdeklődnek a szabadalmak felől, s feltételezhetően az SZTNH-t is felkeresik olykor szabványosítási kérdésekben. A régi időkben – amíg mindkét szervezet hivatal volt – még gyakrabban fordultak elő téves megkeresések, de láthatóan kezd kikopni a köztudatból, hogy a Magyar Szabványügyi Testületet hivatalként keressék. Cikkünk azonban mégsem erről szól most, hanem arról, hogy hírt adjunk e fontos területeken működő intézmények közötti európai szintű együttműködés aláírásáról.
Az egyezmény aláírásában az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) képviselte a szabadalmi felet, szabványosítási oldalról pedig a két testvérszervezet, az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) volt a felelős, mely szervezeteknek az MSZT is teljes jogú tagja.
Az egyezmény biztosítja, hogy a szabványok és szabadalmak ugyanazon rendszer két kiemelkedően fontos részeként kielégítsék a feltalálók, az innovátorok, a kutatók és az ipar igényeit. Az ETSI, az IEEE, az IEC és az ITU már korábban aláírtak hasonló együttműködési nyilatkozatokat az EPO-val.
A szabványok és a szabadalmak közreműködése kiemelkedően fontos az IKT és a távközlés világában. Lényeges, hogy a legfrissebben szabadalmaztatott technológiák bekerüljenek a mobil távközlési szabványokba, ezzel elősegítve a kölcsönös használhatóságot. A „dolgok internetében” (IoT) pedig az összekapcsolódás és a kölcsönös használhatóság alapvető fontosságú.
A CEN és CENELEC 2018 óta kiemelten támogatja az innovációs közösséget, innovációs tervet is adott ki a témában. E terv szerint fontos, hogy gyorsan lehessen reagálni a piac változásaira. A fenti együttműködés támogatja továbbá az innovációs terv ambiciózus céljainak hatékonyabb megvalósítását.
Forrás: A CEN közleménye alapján
Krantz Domokos
2019. május