Szerzői jog
A nemzetközi, az európai és a nemzeti szabványok és szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. Magyarországon e szabványok szerzői jogának birtokosa a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT)*. Ennek megfelelően köteles ellátni a szabványok szerzői jogi védelmét, mely szerint a szabványokat az MSZT engedélye nélkül tilos lefordítani (másolni, sokszorosítani, forgalmazni, árusítani vagy bármilyen egyéb módon terjeszteni, közreadni). Ha bárki igényli ezeknek a szabványoknak a magyar nyelvű változatát, akkor az MSZT-hez kell fordulnia.
Az előzőek figyelmen kívül hagyása, azaz fordítás készítése az MSZT engedélye nélkül jogszabálysértő (a magyar nyelvű fordítás jogszerűtlen), amelynek összes következményét a jogsértést elkövetőnek kell viselnie.
*A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a nemzetközi (ISO, IEC) és az európai (CEN, CENELEC) szabványügyi szervezetek kizárólagos felhatalmazása és szabályai alapján.
A fordítás hitelesítésének hiánya
A nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek szabályai szerint az általuk kiadott szabványok nemzeti (jelen esetben: magyar) nyelvű változatának kiadása a tagtestületek, Magyarországon a Magyar Szabványügyi Testület kizárólagos joga és felelőssége. Az MSZT a magyar nyelvű változatot pontosan szabályozott eljárás szerint készíti el (fordítás, széles körű szakmai egyeztetés, többlépcsős tartalmi és nyelvi ellenőrzés, előírás szerinti nyomdai szerkesztés, a forrásszabvány, a jogszabályok és az érvényes nemzeti szabványok kapcsolatának vizsgálata, különös tekintettel a lehetséges ellentmondások és átfedések feltárására, a közzététel időpontjának és feltételeinek meghatározása, közzététel). Csak ennek az eljárásnak az alapján vállalhat, illetve vállal felelősséget az MSZT a magyar nyelvű változat, azaz a nemzeti szabvány pontosságáért, a forrásszabvánnyal való egyezőségéért és közzétételéért. A szabvány idegen nyelvű és magyar nyelvű változatának tartalmi azonosságát a Magyar Szabványügyi Testület igazolja (a szabványok címoldalán). Ez a garancia arra, hogy ezek a szabványok a forrásszabványukkal egyenértékűek, jogállásuk az eredeti (hivatalos nyelvű) változattal megegyező.
Egy idegen nyelvű szabvány magyar fordítása tehát nem tekinthető egyenértékűnek a forrásszabvánnyal, nem tekinthető szabványnak, nem hiteles. A fordítás hivatkozásként nem mértékadó, mivel a hivatkozási alap csak maga a forrásszabvány, vagy az azt bevezető, az MSZT által kiadott, a forrásszabvánnyal egyenértékű magyar nyelvű nemzeti szabvány lehet.
A fordítás naprakészségének hiánya
A Magyar Szabványügyi Testület kötelezettsége (a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek előírásai szerint), hogy késedelem nélkül kövesse a nemzetközi és európai forrásszabványok változását, ezeknek a változásoknak megfelelően módosítsa a magyar nyelvű változatot és közzétegye ezeket a változásokat.
Egy idegen nyelvű szabvány magyar fordítása esetében ilyen garancia nincs, ezért ennek használata magában hordozza az időközben megváltozott forrásszabványtól való eltérés veszélyét.
A fordítás és a szabványrendszer (más szabványok) közötti kapcsolat hiánya
A Magyar Szabványügyi Testület kötelezettsége az idegen nyelvű szabvány magyar változatának megjelentetésekor az ezzel ellentétes tartalmú szabványok visszavonása, vagy szükség szerinti módosítása, valamint ezek közzététele és feltüntetése a magyar nyelvű változaton.
Egy fordítás esetében az előzőek elmaradnak, így a fordításból nem derül ki, hogy az érvényes, vagy nem érvényes előírás és az sem, hogy melyik szabványt helyettesíti, melyek váltak érvénytelenné, illetve változtak meg. A fordításból nem ismerhetők meg a magyar nyelvű nemzeti szabvány előszavában megadott, a szabvány alkalmazását segítő fontos magyarázatok, kiegészítő tájékoztatások.
Az egységes terminológia, az egyértelmű műszaki tartalom és az ellentmondás-mentesség megvalósulásának hiánya
Idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változatának elkészítésekor az MSZT kötelezettsége az eltérő vélemények egyeztetése, a mindenki által azonosan értelmezett szöveg kialakítása, a magyar nyelvben elfogadott szakkifejezések (terminológia) használata, szükség esetén új szakkifejezések, vagy a már ismert és használatos szakkifejezések új tartalmának meghatározása és mindezekben a közmegegyezés elérése.
Az egymástól függetlenül készült fordítások nem garantálják az egységes terminológiát (a szakkifejezéseket és azok meghatározását), az eredeti, idegen nyelvű szakszöveg helyes, egységes értelmezését. Ez szinte kizárja a kölcsönös megértést, az eredetit pontosan visszaadó műszaki tartalmat, akár egy szabványról, akár egymással összefüggő szabványokról (például szabványsorozat tagjairól) van szó. Ez az eltérő értelmezéseket tartalmazó fordításokat alkalmazók szerződéses kapcsolataiban zavarokat okozhat.
Összefoglalás
Idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változatának kiadása nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján, a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, annak tartalmával azonos, a magyar szabványrendszerbe és jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány.
A szabványok helyett fordítások alkalmazása súlyos biztonsági, műszaki, gazdasági kockázatokkal jár, különösen az élet-, egészség-, vagyon- és környezetvédelem területén. Az egyetlen jogszerű, hivatalos megoldás tehát csak a nemzetközi vagy európai szabvány fordítása alapján, a Magyar Szabványügyi Testület által kiadott, a forrásszabvánnyal való megegyezőséget garantáló magyar nyelvű nemzeti szabvány.
2013. november 28.