Hogyan közelítsük meg a módosított irányítási rendszerszabványok éghajlatváltozással kapcsolatos követelményeit tanúsított szervezetként?

Az éghajlatváltozás és az azzal kapcsolatos negatív hatások kezelése kiemelt szerepet töltenek be napjainkban. A változásokra való reagálás az irányítási követelményszabványokban is hangsúlyosan megjelent 2024. február végétől, ezáltal több mint 30 irányítási rendszerszabvány módosítása került kiadásra.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések egyike azon számos kérdésnek, amelyeket a szervezeteknek figyelembe kell venniük belső és külső környezetük elemzése, valamint ügyfeleik és más érdekelt felek igényeinek meghatározása során.

 

A változások az alábbi két szabványszakaszba kerültek beépítésre:

4.1. A szervezet és környezetének megértése: a szervezetnek meg kell határoznia, hogy az éghajlatváltozás releváns kérdés-e számára.

Ez magában foglalhatja az alábbiakat:

  • a jogszabályi vagy szabályozási követelmények változásai, például bizonyos anyagok használatának korlátozása, a termékek körforgása, a termék életciklusa, a termék eredete;
  • bioalapú, megújuló anyagok használata;
  • a termékekre és szolgáltatásokra vagy az irányítási rendszerfolyamatokra gyakorolt potenciális hatások az irányítási rendszer más szakterületein meghatározott változások által, pl. az energiafogyasztás csökkentésének, a hulladékcsökkentésnek, az anyagok újrafelhasználásának vagy újrahasznosításának szükségessége;
  • a termékek élettartamának meghosszabbítása, a szállítást követő szolgáltatások és segítségnyújtás;
  • a karbonsemleges termékekre és szolgáltatásokra való áttérés követelményei;
  • a folyamatokat és az infrastruktúrát érintő tényezők az energiagazdaságosság és egyéb megfontolások miatt;
  • a szervezet sebezhetősége a termékei és szolgáltatásai szállítása során a viharok, vízfolyások, tüzek, aszályok gyakoribbá válása miatt, ami hiányt jelenthet a kínálatban, vagy nehézségeket az elosztásban;
  • az ellátási lánc általános ismereteivel és ellenőrzésével kapcsolatos aggályok az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben;
  • a termékek és szolgáltatások fenntarthatóságával, valamint a kapcsolódó információkkal kapcsolatos piaci trendek;
  • versenytársak termékei és szolgáltatásai, amelyek potenciálisan jobb teljesítményt nyújtanak az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekben.

4.2. Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértése: az érdekelt feleknek lehetnek az éghajlatváltozással kapcsolatos követelményei.

Az ezzel kapcsolatos kérdések az alábbiak lehetnek:

  • a termékre vagy nyújtott szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi és szabályozási, környezetvédelmi vagy éghajlatváltozási követelmények, valamint azok, amelyek befolyásolják a szervezet azon képességét, hogy az adott terméket vagy szolgáltatást nyújtsa;
  • vevői követelmények az éghajlatváltozásra, a termékek zéró kibocsátására vagy szén-dioxid-semlegességére vonatkozóan;
  • az anyavállalati politikák és stratégiák;
  • az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokra vonatkozó termékinformációval kapcsolatos követelmények (eredet fenntarthatósága, újrafelhasználás, újrahasznosíthatóság, élettartam végi felhasználás, „zöldmosáscímkézés” stb.);
  • az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati kódexek és normatívák változásai;
  • közösségi csoportokkal vagy nem kormányzati szervezetekkel kötött környezetvédelmi megállapodások;
  • engedélyek, licencek vagy a környezetvédelmi engedélyezés egyéb formái;
  • éghajlatváltozással kapcsolatos követelmények az olyan folyamatokra, mint a csomagolás, gyártás, szervizelés, logisztika stb.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések az irányítási rendszerek különböző szakterületei, például a környezetvédelem, az egészségvédelem és biztonság, az energia, a pénzügy vagy a szervezet tevékenységének egyéb aspektusai szempontjából is relevánsak lehetnek. Ha egy szervezet más irányítási rendszerfajtákkal integrált irányítási rendszerrel rendelkezik, akkor valószínű, hogy ugyanazt a kérdést a szervezet holisztikus módon, különböző nézőpontokból elemzi.

 

Összegzésként a 4.1. és 4.2. szakasz általános követelményei változatlanok maradtak, mivel ezek a pontok már tartalmazzák, hogy a szervezetnek figyelembe kell vennie azokat a belső és külső tényezőket, amelyek hatással lehetnek az irányítási rendszer eredményességére.

Ezek az új kiegészítések azt hivatottak biztosítani, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket a szervezet monitorozza, illetve irányítási rendszerének kialakítása és végrehajtása során a figyelembe veendő külső tényezők egyikeként kiemelt figyelmet szenteljen neki.

 

*Megjegyzés: Fontos hangsúlyozni, hogy a módosítások célja annak kezelése, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolhatja az irányítási rendszerek tervezett eredményeinek elérését, és nem az, hogy a tanúsított szervezetek mit tehetnek (az irányítási rendszereiken keresztül) az éghajlatváltozás mérséklése érdekében (bár ez a kockázatok/lehetőségek kezelése során lehet egy mellékhatás vagy közvetett eredmény).

Az auditorok feladata annak értékelése, hogy a szervezet meghatározta-e, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések relevánsak-e vagy sem az irányítási rendszerével és annak tervezett eredményeivel kapcsolatban, és ha igen, akkor hogyan kezeli azt az irányítási rendszerén belül.

Forrás: https://committee.iso.org/files/live/sites/tc176/files/PDF%20APG%20New%20Disclaimer%2012-2023/APG%20Auditing%20Climate%20Change%20issues%20FINAL%203-19-2024%20Rev%201.pdf

*IQNET White Paper On the inclusion of considerations on climate change to Management System Standards

Irányítási rendszerek tanúsításával kapcsolatban, kérem, vegye fel a kapcsolatot
Kéki Zsuzsannával, az MSZT Tanúsítási Titkárság főosztályvezetőjével vagy
Szamosiné Dávid Izabellával, az MSZT Tanúsítási Titkárság főosztályvezető-helyettesével az alábbi elérhetőségen:
Tel: 06/1/4566-928 cert@mszt.hu

2024. április

 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről, eseményeinkről!

Tanúsítási szolgáltatásaink

Kérjen ajánlatot!