Magyar Szabványügyi Testület

Megjelent a cementek CaSO₄-tartalmú kötésszabályozó anyagai szabvány felülvizsgált új kiadása

A szabvány korábbi kiadását a cementiparnak az a törekvése indokolta, hogy a cement természetes nyersanyagainak, így a cement kötésszabályozó anyagaként használt gipszkőnek is a lehető legnagyobb hányadát más ipari folyamatokból származó melléktermékekkel helyettesítse, ezzel kímélve a természetes nyersanyagforrásokat és csökkentve a deponálásra kerülő hulladékok mennyiségét. A dokumentumot e környezetvédelmi szempontból fontos igények és a mesterséges eredetű, kalcium-szulfát-tartalmú anyagokkal végzett vizsgálatok és tapasztalatok feldolgozása alapján dolgozta ki – szakértők bevonásával – az MSZT/MB 102 Cement és mész nemzeti szabványosító műszaki bizottság.

A szabvány megjelenése óta eltelt időszak tapasztalatai, az alkalmazása során az MSZT/MB 102 műszaki bizottsághoz érkező észrevételek indokolttá tették a szabvány műszaki tartalmának felülvizsgálatát és ezek eredményeképpen a dokumentum új kiadásának, az MSZ 4717:2021 A cementek CaSO₄-tartalmú kötésszabályozó anyagai szabványnak a kidolgozását.

A főbb változások az előzményszabványhoz képest a következők:

a)       A Rendelkező hivatkozásokban felsorolt szabványokat aktualizálták;

b)      A szerkesztési hibákat javították;

c)       Az 1. táblázatban elvégezték a minőségi követelmények hibahelyesbítését;

d)      A 6.1.2. és a 6.2. szakaszban a tömegállandóságig való szárítás hőmérsékletét csökkentették;

e)       A 4.5. szakasz szövegét módosították;

f)       A 6.12. szakasz előírását, azaz a szabad CaO-tartalom meghatározásának módszerét a szabvány korábbi kiadásához képest módosították. A korábbi változatban leírt módszer nem volt alkalmas a szabad CaO-tartalom egzakt meghatározására, mivel az etilénglikol kocsonyás csapadékot képzett a gipsz kristályvíztartalmával.

A korszerűsített szabvány a cementek kalcium-szulfát-tartalmú természetes és mesterséges eredetű kötésszabályozó anyagainak mechanikai, fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint ezek vizsgálatát írja le.

E kötésszabályozók összetétele és minőségük nemcsak a cement kötési idejét, hanem annak reológiai tulajdonságait, bedolgozhatóságát, szilárdságát stb. is befolyásolja. A CaSO₄-tartalmú kötésszabályozó anyag hatása ugyanakkor a cement kémiai-ásványi összetételétől és őrlési finomságától is függ, így különböző típusú cementek esetében másképp nyilvánulhat meg.

A klinker és a kötésszabályozó anyag őrleményét nevezzük cementnek. A tiszta klinkerőrlemény vízzel összekeverve önmagában igen gyorsan megköt, ezért építőipari felhasználásra nem alkalmas. Ha azonban kalcium-szulfát-tartalmú kötésszabályozó – például gipszkő – is jelen van a rendszerben, akkor a cement megkötését, illetve kötési idejének alakulását azok a kémiai reakciók határozzák meg, amelyek a klinkerben lévő trikalcium-aluminát (C₃A) és a gipszkő között játszódnak le, s megakadályozzák a trikalcium-aluminát, illetve a cement gyors kötését.

A kalcium-szulfát-tartalmú kötésszabályozó anyagok minősítésére jelenleg nincs érvényes európai szabvány. A most kiadott magyar szabvány viszont olyan kötésszabályozó anyagokra vonatkozóan is tartalmaz előírásokat, amelyekre más európai tagállamok nemzeti szabványai nem térnek ki.

A nemzeti szabvány kiadásának elkészítéséhez a CEMKUT Kft. járult hozzá.

2021. december