Tiszta levegőt!
Szeptember 7-én volt a Tiszta levegő világnapja – Tiszta levegőt a kék égért. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a levegőszennyezés hatásaira és a levegő megtisztításának szükségességére – egészségünk és környezetünk megóvása érdekében, mert a levegőszennyezés egyre súlyosbodó problémájának megoldása csak közös erővel lehetséges.
Az ISO több száz szabványt adott már ki ebben a témakörben, melyek egyértelműen mutatják a nemzetközi egyetértést a kültéri és beltéri levegőszennyezés kezelését illetően. Idetartoznak például a légszennyező anyagok kibocsátásának mérésével, a munkahelyi levegővel, valamint az épületen kívüli és belüli szennyezéscsökkentési technológiákkal foglalkozó szabványok.
Becslések szerint 6,5 millió korai halált okoz a légszennyezés világszerte – az apró szennyezőanyagok bejutva a szervezetbe tüdőrákot, krónikus légzőszervi megbetegedéseket és agyvérzést okoznak. A talajközeli ózon, mely a napfényben keletkezik a sok különböző szennyezőanyag egymásra hatásának következtében, szintén felelős az asztma és más légzőszervi megbetegedések kialakulásáért. Zárt térben a levegő minőségét pedig számos tényező befolyásolja, mint például káros gázok, apró szennyezőanyagok, mikroorganizmusok, valamint az épületszerkezetből és a bútorokból származó káros kibocsátások.
A szellőztető- és a szűrőrendszer minősége és kivitelezése kiemelkedő fontosságú. A következő ISO-szabványok foglalkoznak többek között ezekkel a technológiákkal: az ISO 7708 Air quality. Particle size fraction definitions for health-related sampling (Levegőminőség. Szemcseméret-frakciók meghatározása az egészségüggyel kapcsolatos mintavételhez), az MSZ EN ISO 13138 Levegőminőség. Mintavételi megállapodások a levegőben lévő részecskéknek az emberi légzőszervekben való kiülepedéséről és az MSZ EN ISO 16000 szabványsorozat a beltéri levegőminőségről.
Szerte a világon nagyjából 3 milliárd ember süt és főz nyílt tűzön, vagy használ ez okból vagy fűtés céljából nem megfelelő, alacsony hatásfokú tüzelőberendezést, mely komoly egészségügyi kockázatot jelent. Az ISO 19869 Clean cookstoves and clean cooking solutions. Field testing methods for cookstoves (Tiszta tűzhelyek és tiszta főzési megoldások. Módszerek tűzhelyek helyszíni vizsgálatára) szempontokat ad a jelenlegi módszerek értékelésére, valamint támpontokat újabbak kifejlesztésére. Idetartoznak többek között a használhatóság, a tüzelőanyag-felhasználás, az energiafogyasztás, a kibocsátás, a biztonság és a tartósság szempontjai.
Az ISO számos szabványt kidolgozott már a különféle járművek kibocsátásával kapcsolatosan is – példaként említhető az ISO 20762 Electrically propelled road vehicles. Determination of power for propulsion of hybrid electric vehicle (Elektromos meghajtású közúti járművek. Hibrid elektromos jármű meghajtásásához szükséges teljesítmény meghatározása) és az ISO 23274-1 Hybrid-electric road vehicles. Exhaust emissions and fuel consumption measurements. Part 1: Non-externally chargeable vehicles (Hibrid elektromos közúti járművek. A kipufogógáz-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás mérései. 1. rész: Kívülről nem tölthető járművek).
Az említett szabványok mindegyike hozzájárul a következő, ENSZ fenntartható fejlődési célokhoz: 3. Egészség és jólét, a 7. Megfizethető és tiszta energia és a 13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen.
Zajdon Anna
2021. október