Az épített környezet hozzáférhetősége és biztonsága
Az épületeket, valamint azok környezetét az emberek többsége nehézségek nélkül, problémamenetesen tudja használni: be tud lépni az épületbe, a lépcsőn az emeletre probléma nélkül fel tud jutni, gond nélkül használja a lakását és az ott található berendezéseket. Nem tekintjük létfontosságú tényezőnek az akadálymentességet. De vajon ugyanúgy be tudunk menni az épületbe, ha babakocsit tolunk, ugyanolyan könnyedén fel tudunk menni az emeletre, ha bőröndöket cipelünk? Ilyen esetekben azonnal észrevesszük, hogy mennyi és milyen változatos akadály van a környezetünkben.
Ezek az akadályok leginkább a lakosság körülbelül 10%-át kitevő, tartósan fogyatékossággal élő személyek közlekedését, szolgáltatásokhoz, illetve információhoz való hozzáférését gátolják vagy nehezítik meg. Ugyanakkor a társadalom mintegy 40%-át kitevő alacsonyabb, illetve csökkent mozgásszervi és érzékszervi képességű személyek – gyermekek, idősek, kisgyermekkel közlekedő szülők – számára is akadályt jelentenek.
Az épített környezethez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében az épületek, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások tervezésekor az épületet használók eltérő képességeit egyre jobban figyelembe veszik. Az eltérő képességű felhasználók igényeit azonban nem külön-külön létesítményekkel célszerű biztosítani, hanem minden létesítmény esetén az egyetemes tervezés („Design for All”) elveit ajánlott alkalmazni és a különböző igényeket egyesíteni a tervezés során. Az alábbi, nemrégiben megjelent szabványok ehhez adnak útmutatót és segítséget.
Az ISO 23234 Épületek és mérnöki létesítmények. Biztonság. Az épített környezet biztonsági intézkedéseinek tervezése szabvány követelményeket és ajánlásokat fogalmaz meg a biztonsági tervezéssel kapcsolatban a nemkívánatos, rosszindulatú cselekedetek ellen a működési, gazdasági és esztétikai szempontokat figyelembe véve. A dokumentum leírja, hogy a projekt különböző fázisaiban milyen intézkedéseket kell megvalósítani, illetve milyen készségek szükségesek a jó eredmény elérése érdekében. Alkalmazható új épületek, felújítások és fejlesztési projektek esetén. Az ISO 23234 tartalmaz egy jól átlátható sablont is a követelmények áttekintésére és a megfelelő intézkedések meghozatalára.
Az ISO 21542 Épületszerkezetek. Az épített környezet hozzáférhetősége és használhatósága szabvány az épületek tervezésekor és építésekor a használhatósággal és hozzáférhetőséggel kapcsolatos követelményeket és ajánlásokat fogalmazza meg. Tárgyalja az épület megközelíthetőségét, az azon belüli közlekedést és az épület elhagyását normál körülmények között, illetve tűz esetén az épület kiürítését. A szabványt nemrégiben vizsgálták felül, s ez a változat áttekinthetőbb, könnyebben alkalmazható, valamint új tartalmakkal gazdagodott, mint pl. épületen belüli függőleges közlekedés, akusztika és vészhelyzeti kiürítés.
Az MSZT e területen is folytat aktív magyar nyelvű szabványosítási tevékenységet. Az ISO/TC 59 és az ISO/TC 59/SC 16 európai tükörbizottságai – a CEN/CLC/JTC 11 és a CEN/CLC/JTC 12 – által kidolgozott szabványok közül az alábbi kettő magyar nyelvű változatának elkészítése van folyamatban:
- MSZ EN 17161:2019 Egyetemes tervezés. A termékek, áruk és szolgáltatások hozzáférhetősége az „egyetemes tervezés” megközelítés szerint. A használók körének kibővítése
- MSZ EN 17210:2021 Az épített környezet hozzáférhetősége és használhatósága. Funkcionális követelmények
Az épített környezet biztonsága témakörében az MSZT az ISO 22341:2021 Társadalmi biztonság. Védelmi biztonság. Irányelvek a környezeti tervezés általi bűnmegelőzéshez szabványt alapul véve egy új magyar szabvány kidolgozását tervezi MSZ 22341 Irányelvek a környezetszenzitív bűnmegelőzéshez (CPTED) címmel. A téma iránt érdeklődők kérem, Bernáth Csabát keressék a cs.bernath@mszt.hu e-mail-címen.
Bernáth Csaba
Zajdon Anna
2021. július