A hangnyomásszintek meghatározása

Az MSZT 2021. május 1-jén közzétette az MSZ ISO 1996-2:2021 Akusztika. A környezeti zaj leírása, mérése és értékelése. 2. rész: A hangnyomásszintek meghatározása szabványt, melynek magyar nyelven való bevezetését az Agrárminisztérium támogatta.

E nemzetközi forrásdokumentumú magyar nemzeti szabvány a környezeti zajforrások minden típusára alkalmazható, mint például a közúti és vasúti közlekedés zaja, a repülés zaja és az ipari zajok.

A szabvány megadja, hogyan határozhatók meg a hangnyomásszintek a környezeti zajra vonatkozó határértékek értékelésének alapjaként vagy a területfelhasználási vizsgálatokban szereplő tervváltozatok összehasonlítása érdekében. Maga a meghatározás végezhető közvetlen méréssel és a mérési eredmények kiterjesztésével, számítás útján. E dokumentum elsősorban kültéri használatra készült, de tartalmaz iránymutatást az épületen belüli mérésekre is. Maguk az előírások rugalmasak, és elsősorban a felhasználó határozza meg a mérésre fordított erőfeszítéseket, és ennek megfelelően a mérési bizonytalanságot, amelyet minden esetben meg kell határozni és erről jegyzőkönyvet kell készíteni. Tehát a szabványban nincs megállapítva a megengedett legnagyobb bizonytalanságra vonatkozó határérték. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a mérési eredményeket számításokkal kombinálják, a tényleges mérés során fennálló viszonyok és a vonatkoztatási (forrás)működési vagy terjedési feltételek közötti eltérések miatti korrekció érdekében.

A hangnyomásszintek mérési bizonytalansága a hangforrástól és a mérési időtartamtól, a meteorológiai körülményektől, a forrástól való távolságtól, továbbá a mérési módszertől és a műszerektől függ. A mérési bizonytalanságot az ISO/IEC Guide 98-3 (GUM) útmutató szerint kell meghatározni. Az alábbi – GUM-kompatibilis – megközelítések közül lehet választani:

  1. Modellezési megközelítés, amely az összes fő bizonytalansági forrás azonosításából és számszerűsítéséből áll (ez az úgynevezett bizonytalansági mérleg), mely az előnyben részesített módszer.
  2. Laboratóriumközi megközelítés, amely körvizsgálatból áll, a mérési módszer reprodukálhatóságára vonatkozó szórás meghatározása érdekében.
  3. Hibrid megközelítés, amely a modellezési és a laboratóriumközi megközelítések közös alkalmazásából áll.

A környezeti zaj mérésére két fő stratégia létezik, és mindkét mérés esetén szükség van a mért adatok utólagos feldolgozására:

  1. egyetlen mérés elvégzése nagyon jól meghatározott meteorológiai körülmények között, miközben gondosan ellenőrzik a forrás üzemállapotait;
  2. hosszú idejű mérés elvégzése vagy számos mintavételezett mérés elvégzése időben elosztva, a meteorológiai körülmények egyidejű ellenőrzésével.

A szabvány magyar nyelvű változatának kidolgozásában aktívan részt vevő szakértők:

Bite Pálné dr. (Magyar Mérnöki Kamara)

Dr. Czupy Imre (Soproni Egyetem)

Kvojka Ferenc (Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület)

Muntag András (EnviroPlus Kft.)

Ezúton is köszönjük munkájukat!

 

Csík Gabriella

2021. május