A felhő szerepe
Sokunk számára a felhő egyfajta virtuális meghajtót jelent. A felhő az adatok, videók és képek biztonságos tárolására szolgál a kibertérben. A felhő bárhol elérhető, ahol internetkapcsolat van, és nem foglalja a tárhelyet a laptopon vagy a telefonon. De ennél többet is tud. Támogatja a videókonferencia-technológiát, mely most a világjárvány idején milliók munkáját, ezenkívül az online kereskedelmet is segíti.
A távmunka és az online megbeszélések elterjedése miatt a megbízható felhőszolgáltatások nélkülözhetetlenek lettek az élet gördülékeny menetéhez. De melyek a valódi kihívások, és hogyan tudjuk biztosítani, hogy az információ biztonságban legyen?
Az ISO/IEC JTC 1/SC 38 Cloud Computing and Distributed Platforms (Felhőalapú számítástechnika és elosztott platformok) közös ISO/IEC bizottság szakértői e kérdések megválaszolásán dolgoznak. Az albizottság az alapkoncepciókkal, a technológiákkal, a működési kérdésekkel, valamint a felhőalapú számítástechnika és más elosztott platformok kapcsolatával foglalkozik.
Az SC 38 albizottság 2010-ben alakult, csupán néhány évvel azután, hogy a felhő fogalma bekerült a köztudatba. Idén a járvány megváltoztatta a munka, a találkozás, a vásárlás, az ötlet- és adatcsere módját, és új felhasználók milliói kezdték el használni a felhőalapú szolgáltatásokat. Ma már a globális gazdaság folyamatai és a mindennapi életünk teendői nagy részben online térben zajlanak, melyet a Covid–19-járvány is felerősített.
Steve Holbrook, az albizottság elnöke elmondta, hogy 2020-tól kezdődően a cél a kormányok, a felhasználók és a vásárlók, valamint a fejlesztők közötti szélesebb körű és erősebb kapcsolat kiépítése: „E szereplőkkel való kapcsolataink fejlesztése nem a világjárványra adott válaszunk, de a jelenlegi helyzet határozottan felgyorsította az online szolgáltatások igénybevételét és az ISO-szabványok alkalmazásának szükségességét.”
Az SC 38 eddig 21 szabványt adott ki, s jelenleg 6 szabványon dolgozik. Az ISO-szabványok arra az általános igényre adnak választ, hogy miként lehet az adattovábbítás biztonságos. Az elnök kiemelte, hogy a bizottság fő témája a személyes és a céges információ integritása – az, hogy az adatok hogyan cserélődnek a felhő és a különböző eszközök között, attól függ, hogyan gyűjtjük össze a különböző adatszolgáltatóktól az elemeket. Az ISO-szabvány feladata a felelősségi körök meghatározása.
A szabványok tartalmával kapcsolatban felmerül a kérdés, vajon lépést tudnak-e tartani a változás mértékével, illetve kellőképpen rugalmasak-e? Mivel a felhőalapú számítástechnikával és a kapcsolódó technológiákkal – pl. a dolgok internete (IoT), a mesterséges intelligencia, a biztonság és adatvédelem – foglalkozó bizottságok között szoros az együttműködés, kiküszöbölhetők az átfedések, és olyan szinergiák teremthetők meg, melyek az ipari folyamatok egészét katalizálhatják.
Zajdon Anna
2021. január