IKT-termékek és -szolgáltatások akadálymentességi követelményei

A Magyar Szabványügyi Testület 2020. december 1-jén tette közzé az MSZ EN 301 549:2020 IKT-termékek és -szolgáltatások akadálymentességi követelményei magyar nyelvű változatát.

Ez a dokumentum meghatározza az IKT-termékekre és -szolgáltatásokra alkalmazandó funkcionális akadálymentességi követelményeket, valamint az egyes akadálymentességi követelmények vizsgálati eljárásainak leírását és kiértékelési módszertanát olyan formában, amely alkalmas az európai közbeszerzésben való felhasználásra. Ezt a dokumentumot a webalapú technológiákkal, a nem webes technológiákkal és a mindkettőt használó hibridekkel való használatra szánták. A szoftverre és a hardverre, valamint a szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik. Mind a szolgáltatók, mind a beszerzők általi használatra szánták, de várhatóan hasznos lesz mások számára is.

Ez a dokumentum tartalmazza a szükséges funkcionális követelményeket és referenciadokumentumot biztosít, amely szerint, ha az eljárásokat a különböző szereplők követik, akkor a vizsgálat eredményei hasonlóak, és az eredmények értelmezései egyértelműek lesznek. Az e dokumentumban szereplő vizsgálati leírásokat és értékelési módszertant az ISO/IEC 17007:2009-nek megfelelő részletességgel dolgozták ki, hogy a megfelelőségi vizsgálatok meggyőző eredményeket adjanak.

Az MSZ EN 301 549 az Európai Bizottság végső C(2017)2585 szabványosítási megbízása alapján készült, hogy egyéb alkalmazásain túl, önkéntes eszközöket adjon a 2016/2102 irányelv lényegi követelményeinek való megfeleléshez, a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről.

Ez a dokumentum a különböző IKT-megoldások esetén megfogalmazott követelmények széles körét fedi le és minden szervezetre vonatkozik, amelyik vásárol, fejleszt vagy készít IKT-termékeket vagy -szolgáltatásokat. A dokumentum tizennégy fejezetből és öt mellékletből áll:

  • A 0–3. fejezet a háttérinformációkat, a szabvány alkalmazási területét és kapcsolatát más szabványokkal, a meghatározásokat és a rövidítések magyarázatát tartalmazza.
  • A 4. fejezet funkcionálisteljesítmény-nyilatkozatokat tartalmaz, amelyek leírják az ahhoz szükséges funkciókat, hogy a különböző képességű felhasználók megtalálják, azonosítsák és működtessék a rendelkezésre álló technológiai funkciókat. A funkcionálisteljesítmény-nyilatkozatok alapjául szolgáló felhasználói szükségletek képezik a további fejezetekben szereplő követelmények alapjait.
  • Az 5–13. fejezet az akadálymentes IKT-hez határoz meg egyedi vizsgálati kritériumokat a különféle IKT-k műszaki követelményei szempontjából, kezdve az 5. fejezetben található általános követelményekkel.
  • A 14. fejezet a megfelelőségről szól. Mindegyik fejezet, kivéve a dokumentációval és a támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos 12. fejezetet, önszabályozó. Ez azt jelenti, hogy a következő mondattal vannak bevezetve „Ahol az IKT <előfeltétel>”. A megfelelőség akkor érhető el, amikor az előfeltétel igaz és a (C melléklet szerinti) kapcsolódó vizsgálat is sikeres volt, vagy amikor az előfeltétel hamis, és emiatt a követelmény nem alkalmazható.
  • Az A melléklet két táblázatot tartalmaz a 2016/2102 irányelvhez kapcsolódó követelményekkel, a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről. Az első táblázat a honlapokra és a dokumentumokra, a második táblázat pedig a mobilalkalmazásokra vonatkozik. A minimumkövetelmények a 9., 10., 11. fejezetben vannak összegyűjtve, valamint néhány követelmény az 5., 6., 7. és 12. fejezetben, amelyek az irányelv követelményeinek teljesítéséhez szükségesek.
  • A B melléklet egy táblázatot tartalmaz, amely megmutatja, hogy az 5–13. fejezetben meghatározott különböző típusú IKT-kra vonatkozó követelmények közül, melyek támogatják az adott felhasználói szükségleteket, ahogyan az a 4. fejezet funkcionálisteljesítmény-nyilatkozataiban meg van adva.
  • A C melléklet egy előíró melléklet, amely megadja a különböző követelményeknek való megfelelőség meghatározásához szükséges eszközöket. Nem ad meg vizsgálati módszertant.
  • A D melléklet rámutat az akadálymentesség javításával kapcsolatos további forrásokra, olyan felhasználók számára, akik korlátozott kognitív, nyelvi és tanulási képességekkel rendelkeznek.
  • Az E melléklet áttekintést és egyszerű magyarázatot ad e dokumentum felépítéséről, beleértve az alkalmazásának magyarázatát is.

E dokumentum legtöbb alkalmazása esetén, beleértve az IKT-beszerzéseket, célszerű az 5–13. fejezetig terjedő összes követelményt, valamint a 4. fejezet szerinti funkcionálisteljesítmény-nyilatkozatokat figyelembe venni. Bármely követelmény lehetséges alkalmazása meghatározható az egyes követelmények elején szereplő alkalmazási terület alapján.

A szabvány magyar nyelvű kiadásának elkészítéséhez a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség járult hozzá.

 

Nagy Gábor

2020. december

Kapcsolat

Nagy Gábor​

Kapcsolódó bizottságok

MSZT/MB 850 Multimédia és távközlés

CEN/CLC/ETSI/JWG eAcc E-akadálymentesség

Szabványértékesítés

Vásároljon szabványt vagy szabvány jellegű dokumentumot!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre és értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről, eseményeinkről!