Elkészült a magyar teremakusztika-szabvány
Hosszú előkészítő munka után 2020. szeptember 1-jén az MSZT megjelentette az MSZ 2080:2020 Akusztika. Teremakusztikai követelmények és tervezési ajánlások szabványt, amivel végre hazánkban is léteznek szabványszintű teremakusztikai előírások.
A szabvány célja az akusztikai mennyiségekben kifejezett követelmények, méretjellegű és más, a helyiségek építészeti kialakítására vonatkozó előírások és ajánlások ismertetése annak érdekében, hogy a helyiségek teremakusztikai minősége a helyiségek rendeltetésének megfelelő legyen. A szabvány elősegíti a megfelelő minőségű kommunikáció elérését, a jó hangzást, a használati zaj csökkentését, valamint a zajszint- és hangszigetelési követelmények teljesítését. Ezen belül kiemelten kezeli az oktatási és nevelési intézmények körét, amelyek minden fontos helyiségére ad követelményeket vagy ajánlásokat.
A szükséges akusztikai minőség a helyiség és az épület rendeltetésétől függ. Egy helyiség akusztikai minőségét a helyiségben kialakuló, épületen belül és épületen kívül működő hangforrásokból és az épületen belüli egyéb tevékenységekből származó környezeti eredetű zaj, a helyiség és a szomszédos helyiségek közötti szeparáltság (áthallás), valamint a teremakusztikai sajátosságok (egyszerű esetekben a helyiség zengése és visszhangossága) együttesen határozzák meg. A kívánt teremakusztikai minőség elérése érdekében a szabvány objektív paraméterekkel leírható teremakusztikai követelményeket ír elő és ajánlásokat fogalmaz meg.
A szabvány követelményei minden esetben helyiségekre vonatkoznak (teremakusztika), az adott rendeltetés szerint. A szabványt nevelési, oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport-, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, közüzemi szolgáltatási, közigazgatási, igazságszolgáltatási, ügyészségi, szállás jellegű, szabadidős, vendéglátási, irodai és ipari célú önálló rendeltetési egységek legfeljebb 5000 m3 (sportcél esetén legfeljebb 30 000 m3) térfogatú, az 1. és 2. táblázatban meghatározott helyiségeire kell alkalmazni. Csoportházak (pl. sorház, láncház, átriumház), ikerházak, családi házak 1. és 2. táblázatban meghatározott helyiségeire (például uszoda, edzőterem) ezt a szabványt ajánlásként kell alkalmazni. Az ettől eltérő térfogatú helyiségekre, illetve akusztikai szempontból kiemelt igényű helyiségek (például hangversenytermek, színházak, mozik, hitéleti rendeltetésű létesítmények és hangstúdiók) esetén egyedi követelményeket kell meghatározni.
A szabvány követelményei érvényesek új épületek építésekor, valamint bővítések, rendeltetésmódosítások és (teremakusztikai igényeket is érintő) korszerűsítések esetén az építési tevékenység által érintett építményrészekre és épületszerkezetekre. Egyéb esetekben (pl. felújítások, helyreállítások, átalakítások, állagmegóvások és nem teremakusztikai célú korszerűsítések) a követelmények önkéntes alapon követhetők, azoktól el lehet térni, de az építési tevékenység által érintett helyiségek teremakusztikai tulajdonságai nem lehetnek kedvezőtlenebbek az eredeti állapotnál.
A szabványt a következő lépésekben kell alkalmazni:
1. A helyiség vagy helyiségcsoport funkciójának, rendeltetésének meghatározása az 1. és 2. táblázatban szereplő funkciók alapján.
2. A helyiségek rendeltetése alapján a megfelelő számszerű követelményértékek meghatározása elsősorban az 1. táblázat szerint. Ha ez nem alkalmazható, akkor a 2. táblázat szerint kell meghatározni a követelményértékeket.
3. Teremakusztikai méretezés szabványos vagy általánosan elfogadott méretezési eljárással.
4. Tervezési és méretezési megfelelőség értékelése, amely részben a tervezett megoldásokra, részben az elkészült létesítményre vonatkozik.
A szabvány 1. táblázata egyadatos számszerű követelményeket ad meg a közepes utózengési idő megengedett legnagyobb értéke, Tm,max, és a legkisebb elvárt, fajlagos közepes egyenértékű hangelnyelési felület, (Am/V)min, formájában, míg a 2. táblázata frekvenciafüggő Tm,max követelményeket tartalmaz. Ez utóbbi esetben a frekvencia szerinti illeszkedést is figyelembe kell venni.
A szabvány számos szakkifejezéssel és azok meghatározásaival ad segítséget a követelmények értelmezéséhez, melyeket két csoportra bont: helyiségekhez kapcsolódó, illetve teremakusztikai szakkifejezések. Ezek elsődlegesen a szabvány szerinti értelemben adják meg a fogalommeghatározásokat, figyelembe véve az érvényes jogszabályi előírásokat és a nemzetközi szabványrendszerrel való kapcsolatokat, de olyan szakkifejezések is szerepelnek (pl. teremakusztikai minőség), melyek túlmutathatnak a szabvány alkalmazásán.
A szabványt számos ábrával ellátott öt melléklet teszi teljessé. Az A melléklet: A tervfázisok és akusztikai munkarészek lehetséges kapcsolatai abban segít, hogy a teremakusztikai szempontok milyen módon érvényesíthetők a beruházás során, míg az E melléklet: A beszédérthetőség és beszéddiszkréció biztosítása egy emelt beszédérthetőségi és beszéddiszkréciós szint biztosítására ad meg ajánlott értékeket.
A B melléklet: A termek méretei, méretarányai, valamint további geometriai és működési sajátosságai, a C melléklet: A hangelnyelő és hangvisszaverő szerkezetek, teremhatároló felületek elhelyezése és a D melléklet: A teremakusztikai kialakításra vonatkozó ajánlások a megfelelő a teremakusztikai minőség eléréséhez nyújtanak segítséget az építészeti kialakítástól kezdve a teremakusztikai burkolatok elhelyezéséig. E mellékletek elkészítésének célja az volt, hogy a nem teremakusztikusok munkáját segítse, így a nyelvezete is aszerinti, hogy a laikus, de műszaki szakemberek számára egyértelmű legyen, milyen alapelvek és szabályok segítségével lehet jó teremakusztikai minőséget biztosítani. E mellékletek alkalmazása önmagában nem feltétlenül elegendő a szabvány főszövegében megadott követelmények teljesítéséhez.
Az MSZ 2080 egy hiánypótló műszaki dokumentum, amellyel a hazai teremakusztika egy sok évtizedes lemaradást pótol. Reméljük, hogy az alkalmazása széles körben elterjedt lesz majd mind a teremakusztikai szakértők, mind az építési beruházások más műszaki kérdéseivel foglalkozó szakemberek vagy a teremakusztikával egy konkrét épület/helyiség kapcsán érdeklődők között.
Zajdon Anna, Bernáth Csaba
2020. szeptember