Magyar Szabványügyi Testület

Megjelent az ötvözetlen szerkezeti acélok szabványsorozat (MSZ EN 10025) új kiadása

Az építési termékek forgalomba hozatalára és CE-jelölésére 2013. július 1. óta a CPR^[1] hatályos az EU tagországaiban.

A CPR az építési termékek egységes európai piacon való akadálymentes forgalomba hozatalának céljából a következő elemekre épül:

• harmonizált műszaki előírások rendszere;
• a teljesítményállandóság értékelésének harmonizált rendszere;
• a gyártók és a bejelentett szervezetek feladatai és követelményelőírásai;
• az építési termékek CE-jelölése és teljesítménynyilatkozata.

A CPR hatálybalépésével a harmonizált műszaki előírások rendszerének legfontosabb részét alkotó, az építési termékek, köztük az acélok harmonizált európai szabványainak átdolgozása is szükségessé vált. Elkészültek a melegen hengerelt ötvözetlen szerkezeti acélokra vonatkozó EN 10025 szabványsorozat következő részeinek új kiadásai, amelyeket az MSZT 2020. június 1-jén tett közzé:

Az EN 10025 szabványsorozatnak csak az első része harmonizált, azonban az EN 10025-1 korszerűsített változatának elfogadásához még további idő szükséges, mert összhangba kell hozni a CPR követelményeivel. A legnehezebb feladat, hogy az EN 10025 (és minden acéltermékre vonatkozó szabvány) a megfelelőség igazolására az MSZ EN 10204 szerinti vizsgálati bizonylatokat írja elő, míg a CPR szerint a CE-jelöléssel rendelkező építési termékeket teljesítménynyilatkozattal kell szállítani.

Amíg az első rész korszerűsített kiadása megjelenik, addig az általános követelményeket tartalmazó, harmonizált MSZ EN 10025-1:2005 együtt lesz érvényben a szabványsorozat korszerűsített részeivel. Az együttélés időszakában az MSZ EN 10025-1:2005 alkalmazásával kapcsolatban a következőket kell figyelembe venni:

• minden, az MSZ EN 10025-2 – MSZ EN 10025-6-ra vonatkozó évszámmal ellátott vagy évszám nélküli hivatkozás változatlan, kivéve a 9.2.2.1. szakaszban lévő hivatkozást, ahol a 8.4.1. és a 8.4.2. szakasz helyett a 8.3.1. és a 8.3.2. szakaszt kell érteni;
• az MSZ EN 10025-1:2005 következő fejezetei többé nem érvényesek:

5. fejezet: Megrendelési adatok;

12. fejezet: Reklamációk;

13. fejezet: Választható előírások.

Az MSZ EN 10025 új, 2–6. részei önállóan alkalmazható szabványok a műszaki szállítási feltételek, azaz a próbadarabok és a próbatestek előkészítése, a vizsgálati módszerek, a megjelölés, a címkézés és a csomagolás, valamint a rajzok tekintetében. Ha az MSZ EN 10025 új, 2–6. részei szerinti szerkezeti acéltermék a CPR alá tartozik (építési célra lesz felhasználva), akkor e szabványokat együtt kell alkalmazni az 1. résszel (a CPR-nek megfelelően).

Az MSZ EN 10025 szabványsorozat megjelent részeinek általános változásai a következők:

A vegyi összetétel adagelemzésre és termékelemzésre vonatkozó előírásait kiegészítették azokra az elemekre vonatkozó követelményekkel, amelyekre az EN 10025 vonatkozó része nem tartalmaz előírást.

A választható előírások kiegészültek a CE-jelölés elhagyására vonatkozó választható előírással. Tehát a megrendelőnek jeleznie kell, hogy nem kéri a CE-jelölést. Ha ezt nem teszi, akkor az EN 10025 szerinti acélterméket CE-jelöléssel kell szállítani.

A karbonegyenértékre módosított értékeket írnak elő a szerkezeti acélok tűzihorganyzásának esetére, amikor a Si-tartalmat korlátozni kell és a szakítószilárdság előírt értékét a C- és Mn-tartalom növelésével érik el.

Az EURONORM-okra vonatkozó mellékletet törölték, a hivatkozásokat naprakésszé tették és a szabványokat szerkesztési szempontok szerint is korszerűsítették. Új acélminőségekkel egészült ki a szabványsorozat, például a légkörikorrózió-álló acélok (5. rész) szabványa 7 új acélminőséget tartalmaz.

Az MSZ EN 10025 egységes értelmezése és alkalmazása fontos az acélgyártók, feldolgozók, kereskedők, forgalmazók és az építőipari tervezők és kivitelezők számára is. Az MSZT tervezi az egységes értelmezést lehetővé tevő magyar nyelvű kiadás elkészítését, melyhez várja a támogatók jelentkezését.

Szabó József

2020. június