Hálózati csatlakozások
A Magyar Szabványügyi Testület 2020. június 1-jén közzétette az MSZ EN 61000-4-13:2020 Elektromágneses összeférhetőség (EMC). 4-13. rész: Vizsgálati és mérési módszerek. Váltakozó áramú hálózati csatlakozás harmonikusokkal és közbenső harmonikusokkal – beleértve a táphálózati jelfeszültségeket – szembeni kisfrekvenciás zavartűrési vizsgálata (IEC 61000-4-13:2002 + AMD1:2009 + AMD2:2015) magyar nyelvű szabványt, mely az MSZ EN 61000-4-13:2002, az MSZ EN 61000-4-13:2002/A1:2009 és az MSZ EN 61000-4-13:2002/A2:2016 egyesített változata.
Az MSZ EN 61000 szabványsorozat e része a fázisonként legfeljebb 16 A névleges áramú villamos és elektronikus berendezésekre adja meg a harmonikusokra és a közbenső harmonikusokra vonatkozó zavartűrési vizsgálati módszereket és az ajánlott alapvető vizsgálati szinteket a kisfeszültségű villamos hálózatokon fellépő, legfeljebb 2 kHz-es (50 Hz-es hálózatok esetében) és legfeljebb 2,4 kHz-es (60 Hz-es hálózatok esetében) zavarfrekvenciákra.
A szabvány nem vonatkozik a 16 2/3 Hz vagy a 400 Hz frekvenciájú, váltakozó áramú hálózatokra csatlakozó villamos és elektronikus berendezésekre. Az ilyen hálózatokra vonatkozó vizsgálatokat jövőbeni szabványok tartalmazzák majd.
E szabvány célja egy olyan egységes eljárás megadása, amelynek segítségével megállapítható a villamos és elektronikus berendezések harmonikusokkal, közbenső harmonikusokkal, valamint hálózati jelfrekvenciákkal szembeni üzemi zavartűrése. A tárgyalt vizsgálati módszer a berendezések vagy a rendszerek meghatározott jelenséggel szembeni zavartűrésének következetes értékelési módszerét írja le.
A villamos alkatrészek (például kondenzátorok, szűrők stb.) megbízhatóságának ellenőrzése nem tartozik e szabvány alkalmazási területéhez. A hosszú (15 percnél hosszabb) idejű termikus hatásokkal e szabvány nem foglalkozik.
A javasolt szintek alapvetően a lakó-, a kereskedelmi és a könnyűipari környezethez igazodnak. Nehézipari környezetben a termékbizottságok felelősek az X osztály szükséges szintjeinek meghatározásáért. Lehetőségük van arra is, hogy saját igényeikhez összetettebb hullámformákat határozzanak meg. Mindazonáltal számos hálózaton elsősorban a javasolt egyszerű hullámformákat figyelték meg (egyfázisú rendszerekben főleg a lapos görbét), beleértve az ipari hálózatokat is (háromfázisú rendszerekben főleg a túllendülő görbét).
A szabvány magyar nyelvű kiadásának elkészítéséhez a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. járult hozzá.
Nagy Gábor
2020. június