2019-ben is gyorsan nőtt a napelemek száma
A háztartási méretű kiserőművek száma tavaly is gyorsan növekedett Magyarországon. Az Elosztó Hálózati engedélyesek szerint tavaly közel 17 darab háztartási méretű kiserőmű csatlakozott újonnan a hálózatra, összesen 128,5 MW beépített teljesítménnyel.
Az újonnan a hálózatra kapcsolódó háztartási méretű kiserőművek túlnyomó többsége napelemes rendszer volt, és továbbra is leginkább természetes személyek létesítették, jellemzően 2 és 8 kW közötti beépített teljesítménnyel. 2019-ben a természetes személyek 14 448 darab napelemes háztartási méretű kiserőművet telepítettek, összesen 93 MW beépített teljesítménnyel, míg a nem természetes személyek (pl. vállalkozások, önkormányzatok, intézmények) 2458 darab napelemes rendszert kapcsoltak a hálózatra, 35,5 MW beépített teljesítménnyel. A növekedés gyorsulását mutatja, hogy 2018 folyamán még csak 82 MW új napelemes kapacitást kapcsoltak hálózatra. A 2019-es 128,5 MW-nyi új csatlakoztatott kapacitás 50%-os növekedést mutat.
A háztartási méretű kiserőművek hasznosíthatják a szél, a nap vagy a víz energiáját, azonban közöttük döntő mértékben a napenergiát hasznosítók dominálnak. 2019 végén az összes beépített háztartási méretű kiserőmű kapacitását vizsgálva a napelemes rendszerek részaránya 99,65% volt!
A áramfejlesztő telepek elosztóhálózatokra való párhuzamos csatlakoztatásának követelményeit az MSZ EN 50549 szabványsorozat tartalmazza, amelynek két része 2020. június 1-je óta magyarul is elérhető:
MSZ EN 50549-1:2019 Áramfejlesztő telepek elosztóhálózatokra való párhuzamos csatlakoztatásának követelményei. 1. rész: Kisfeszültségű elosztóhálózatra való csatlakoztatás. Legfeljebb B típusú áramfejlesztő telepek
MSZ EN 50549-2:2019 Áramfejlesztő telepek elosztóhálózatokra való párhuzamos csatlakoztatásának követelményei. 2. rész: Középfeszültségű elosztóhálózatra való csatlakoztatás. Legfeljebb B típusú áramfejlesztő telepek
A naperőművek növekedésének korlátai
Meddig növekednek a napelemes erőművek? Megoldják e az időjárástól függő szél- és naperőművek az emberiség villamosenergia-ellátását? Először is a naperőművek kapacitáskihasználása meglehetősen gyenge, 10–15%, azaz a beépített teljesítménynek (amelyet akkor produkálna, ha állandóan déli napsütés érné, sose lenne éjszaka, felhő, tél) a tényleges kihasználtság az ötöde-hatoda, tehát az ilyen erőműveket ötször-hatszor nagyobb teljesítményre kell méretezni, mint a hagyományos erőműveket. Óriási a területigényük, rövid a működőképes élettartamuk, amelynek a lejárta után hatalmas mennyiségű veszélyes elektronikus és egyéb hulladék marad hátra. Kiszámíthatatlan teljesítményingadozásuk szabályozása járulékos műszaki intézkedéseket igényel, amelyek gyakran többe kerülnek és nagyobb környezetterheléssel járnak, mint maga az áramtermelés.
Mindez nem jelenti azt, hogy nem érdemes ilyen módon villamos energiát termelni, azt azonban tudomásul kell venni, hogy az ilyen erőművek szerepe csak korlátozott lehet.
Kosák Gábor
2020. június