A BREXIT hatása a szabványosításra
A BREXIT politikai szinten sem sorolható az Európai Unió sikerei közé, de az elvileg politikamentes műszaki szabványosításra milyen hatással lehet? Erre próbálunk jelen cikkünkben reflektálni.
Az egységes piac működése szempontjából az egész Európát (nem csak az Európai Uniót!) átfogó szabványosítási rendszer működése alapvető és megkerülhetetlen. A BREXIT-tárgyalások során az európai szabványosító szervezetek már felkészültek a sajnálatos folyamat következményeire, a fő cél az egységes rendszer feltöredezésének elkerülése.
A CEN és a CENELEC rendszerében, szabályzataiban is kellett módosítani, ugyanis a tagsági követelmények kialakításakor nem számoltak ilyen helyzettel. Alapvetően tehát a teljes jogú tagság az EU-, az EFTA-országok, illetve az e szervezetekbe belépni, a közös piac részévé válni szándékozó nemzetek részére állt fenn. Az Egyesült Királyság azonban jelen helyzetben egyik ilyen kritériumnak sem felel meg, viszont fontos és aktív tagja a szabványosító szervezeteknek, közreműködése nélkül sokat veszítene az egész rendszer. Ezért átmeneti szabályokat kellett hozni, hogy a végleges megoldás kialakításáig megőrizhessék tagságukat.
A Brit Szabványügyi Szervezet (BSI) igazgatója kifejezte határozott szándékát, hogy az országok közötti kereskedelmi egyezmények előrehaladásától függetlenül továbbra is bevezetnek minden európai és nemzetközi szabványt, melyek most is a nemzeti szabványállomány 84%-át teszik. A brit kormány már elfogadta azokat a szükséges jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a BSI tagságát, a szabványok bevezetését és a meglévő piaci környezet fenntartását lehetővé teszik az átmeneti időszakban. A továbbiakban sem áll szándékukban a szabványosítási rendszer megváltoztatása az eddigi tájékoztatások szerint. Tehát a harmonizált szabványok rendszere nem sérül, azok továbbra is alkalmazhatók egész Európában.
Ha az Egyesült Királyság kormánya a jövőben ettől eltérő megbízást adna a BSI-nek, akkor nekik jogukban áll a CEN/CENELEC tagságra hivatkozva ezt visszautasítani, hasonlóan, ahogy az európai szervezetek is visszautasíthatnak az Európai Bizottságól kapott megbízásokat, ha azok a rendszer működését negatívan érintenék. Tehát elvben nem lesz a jövőben sem olyan brit szabvány, amely ellentétben állna az európai szabványokkal.
Az a kérdés is felmerült, hogy a BSI hogyan tudja befolyásolni a jogszabályalkotókat a jövőben, hogy elkerülhetők legyenek az eltérések. A BSI igazgatója közleményében biztosította a tagokat arról, hogy a BSI szakértőit és alkalmazottait jelenleg is bevonták a szabványosításhoz kapcsolódó jogszabályok, jogi aktusok kidolgozási folyamatába. Ez eddig is fontos volt, hogy a szabványokra való megfelelő hivatkozáson keresztül támogatni tudják a jogszabályok alkalmazását és a jogkövetést. A BSI műszaki bizottságaiban dolgozó szakértők körében sem mutatkozik olyan szándék vagy hajlandóság, hogy azonos témában egy európai és egy nemzeti szabványon dolgozzanak párhuzamosan, ez az erőforrások hatékony kihasználásával nem megoldható.
A BSI igazgatója kifejezte szándékát, hogy a felmerülő kérdések megválaszolására minden tagország szabványosítójának rendelkezésére áll.
Krantz Domokos
2020. március