OTSZ 5.1 – megjelent az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosítása!
Megjelent a belügyminiszter 30/2019. (VII. 26.) BM rendelete, amely a 2014 decemberében kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatot módosítja. A BM rendelet csak a tételes változtatásokat tartalmazza és 2020. január 22-én lép hatályba, az új OTSZ alkalmazására eddig lehet felkészülni.
A módosítások száma meglehetősen sok, a rendelet 63 oldalon 108 §-ba szedve sorolja fel a lényeges változásokat. Továbbá 69 helyen töröltek egyes részeket, 185 helyen végeztek kisebb értelmezést segítő, illetve helyesbítő szövegmódosításokat. A régi 20 melléklet 14 új mellékletre csökken. A módosító rendeletben jól lehet követni a változásokat, de ajánlott az egybeszerkesztett OTSZ tanulmányozása. Január 22-e után az új egybeszerkesztett szöveg lesz hatályos, az eredeti 54/2014. (XII. 5.) BM számmal (OTSZ 5.1).
A rendelet számos módosítása ellenére megállapítható, hogy a jogalkotó szándéka csupán a jelenleg hatályos OTSZ pontosítása, korrekciója, ezért olyan jelentős változásokkal nem kell majd szembesülni, mint a 2014-es rendelet megjelenésekor. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy-egy szakterületet ne érinthetne mélyebben a jogszabály. A változások a tűzeseti lekapcsolásoktól kezdve a villámvédelmen át az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemig terjednek. A robbanás elleni védelem önálló fejezetet kapott. A következőkben figyelemfelhívásként kitérünk a legfontosabb változásokra a teljesség igénye nélkül. A változásokat a szövegen belül aláhúzással jelöltük.
II. fejezet: Értelmező rendelkezések
Az értelmező rendelkezések köre 10 új fogalommal bővült. Néhány fontosabbat kiemelve:
201. egyszeres vezetékhiba: legfeljebb egy hiba – zárlat, szakadás, földzárlat, vezeték-ellenállás vagy -impedancia megváltozása – a vezetékhálózatban;
206. összefüggő tömeggel járó tömegtartózkodás: személyek 300 főt meghaladó létszámú csoportja, ideértve a nézőteret is, amelyen belül a fajlagos létszámsűrűség meghaladja szabad téren a 0,5 fő/m2-t, épületen, valamint épület helyiségében az 1,0 fő/m2-t;
207. passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása.
IV. fejezet: Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás
A rendelet 9. §-a határozza meg az anyagok és keverékek tűzveszélyességi osztályát. A módosítás teljes egészében megváltoztatta a § szövegét és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti CLP-osztályozást vette alapul. Az anyagokat továbbra is három osztályba sorolják, de a tűzveszélyességi osztályok elnevezése megváltozott:
- Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztály
- Mérsékelten tűzveszélyes osztály
- Nem tűzveszélyes osztály
Változik a kockázat meghatározása, a 11. és 12. § teljesen új lett, változott a kockázati egységbe helyezés és a kockázati egység kockázati osztályának meghatározása.
VI. fejezet: Tűzterjedés elleni védelem
A 27. § első bekezdése módosult: Az e rendelet által előírt E és I tűzállósági teljesítményű, helyiségek közötti építményszerkezetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, […] a tűz átterjedését az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartamáig, de legfeljebb 90 percig meg kell gátolni, kivéve
a) a lakáson belüli átvezetéseket;
b) a legfeljebb 5 cm átmérőjű villamos vagy gépészeti áttörést, ha az átvezetéssel érintett építményszerkezet nem minősül tűzgátló alapszerkezetnek és a tűzvédelmi osztálya A1 vagy A2;
c) a tűzgátló válaszfalakat.
IX. fejezet: Tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelmények
Változott a DC oldali villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőség elhelyezése:
87. § (1) A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi tűzeseti lekapcsolási lehetőséget kell kialakítani.
(2) A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni, vagy a tűzeseti főkapcsolónak kell működtetnie azt.
(3) A kapcsolónál a rendeltetésére utaló felett „napelem lekapcsolás” feliratot, piktogramot kell elhelyezni.
XI. fejezet: Robbanás elleni védelem
A fejezet címe az eddigi „Hasadó és hasadó-nyíló felületek”-ről „Robbanás elleni védelem”-re változott, a 99. § ennek megfelelően jelentősen kibővült a robbanás elleni védelemre vonatkozó intézkedésekkel. Két nagyon fontos változás:
A munkavédelmi hatóság mellett ezentúl a Katasztrófavédelem is mint feljogosított hatóság vizsgálhatja, ellenőrizheti. A létesítés (tervezés, kivitelezés, felülvizsgálat) alapja a robbanásvédelmi zónába sorolás (zónaszámítás és zónatérkép) megléte.
XIII. fejezet: Villamos és villámvédelmi berendezések
A legfontosabb változás: 140. § A villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti – NV jelölésű – villámvédelemmel kell biztosítani […]
c) a meglévő építmény olyan bővítése esetén, melynek következtében az eredeti tetőfelület vízszintes vetülete 40%-ot meghaladó mértékben növekszik. Eddig az alapterület 40%-át kellett figyelembe venni.
Egyszerűsödnek az ideiglenes építmények villámvédelmének kiépítésére vonatkozó követelmények.
A 144. § tartalmazza, mikor nem kötelező villámvédelmet létesíteni. A § teljesen megváltozott, kibővült, és megváltozott a meghatározás elve: nem kötelező villámvédelmet létesíteni, ha az épület terepszinti csatlakozásának legalsó és a tetőfedés legmagasabb pontja között legfeljebb 10 m magasságú.
Változott az Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem is.
Az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint elérhető a tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI-k) betartásával. A tűzvédelmet érintő nemzeti szabványok jegyzékét a TvMI tartalmazza.
Forrás:
30/2019. (VII. 26.) BM rendelet
az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításáról
Megjelent: MK 2019/129. (VII. 26.)
Hatályos: 2020. 01. 22.
Kosák Gábor
2019. december