Ki találta fel, mit talált fel, mikor találta fel? A rádió feltalálója és más találmányok
Az ETSI (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet) az egész világon alkalmazható szabványokat dolgoz ki az informatika és a távközlés területén. Magyarországon az MSZT/MB 850 Multimédia és távközlés műszaki bizottság veszi át és adja ki a távközlési szabványokat. Ennek kapcsán emlékezünk meg a távközlés hőskoráról, a rádió feltalálásáról és az azt övező botrányról.
A technikatörténetben kevés találmánynak van egyetlen kiötlője. Ezért aztán nem meglepő, ha egy külföldi cikk máshoz köti például a dinamó, a gyufa vagy a helikopter feltalálását, mint akit mi az említett vívmányok atyjaként ismerünk.
Gyakran valaki kitalál egy alapötletet (melyet korábban már mások kicsit másképpen kigondoltak), másvalaki megvalósítja, egy harmadik személy elkészíti a működőképes prototípust, egy negyedik azt, amely már tényleg hasznos munkát végez, egy ötödik még egy apróságot hozzátesz, majd beadja a szabadalmat. Végül a hatodik elkészíti azt a változatot, amely berobban a köztudatba, ezzel óriási hírnévre tesz szert, s mindez hatást gyakorol a későbbi korok fejlesztéseire, és ő aratja le a babérokat, a többiekből pedig lábjegyzet lesz egy egyetemi tankönyvben.
Így aztán a „Ki adta a világnak az adott találmányt?” kérdés megválaszolása igen szubjektív lehet: könnyen kerülhet más a középpontba az angoloknál vagy a cseheknél, mint idehaza. Néhány példa erre:
Büszkén hirdetjük, hogy a dinamót és az elektromotort Jedlik Ányos adta a világnak, és ő valóban felfedezte ezeket, de egyiket sem szabadalmaztatta és ismertette meg a tudományos közélettel, így a dinamó feltalálását elsősorban Ernst Werner von Siemenshez kötik.
A gyufát a magyar Irinyi János fedezte fel, de találmánya hosszabb távon mellékvágánynak bizonyult. Nagy hátránya volt, hogy zsebben magától is felgyulladhatott és erősen mérgező volt, ezért végül mindenhol betiltották. A ma is használt biztonsági gyufát a svéd Gustaf Erik Pasch szabadalmaztatta.
A helikopter feltalálója a magyar Asbóth Oszkár volt, ám helikoptere valójában nem működött megfelelően, csak függőleges irányú le- és felszállásra volt képes, stabilitását pedig a földről három oldalról hozzárögzített kötelekkel kellett biztosítani. Az első igazán sikeres helikopterkonstruktőr a német Heinrich Focke és a lengyel-orosz-amerikai Igor Sikorsky volt.
A rádió híres szabadalmi pere
1874. április 25-én született Guglielmo Marconi, olasz feltaláló, akit 20 éves korában elgondolkodtatott Heinrich Hertz néhány évvel korábbi kísérletének leírása, mely egyértelműen bizonyította a láthatatlan, levegőben fénysebességgel terjedő elektromágneses hullámok létét. Ebből született meg később az őt híressé tevő ötlet, mely szerint ezeket a hullámokat jelek drót nélküli továbbítására lehetne használni nagy távolságok áthidalására. Ekkoriban már létezett a távíró, az új találmány azonban új távlatokat nyitott meg, hiszen például tengeri hajókon nem volt használható a távíró, a rádió segítségével azonban lehetővé vált az üzenetek küldése hajók számára is.
Marconi 1895-ben állt elő az első működőképes berendezéssel, majd ugyanebben az évben, 1895. június 2-án szabadalmaztatta is azt. A sikeres fogadtatás nyomán hamarosan céget alapított a feltaláló, 1898-ban pedig el is küldték az első rádiójeleket, egy évvel később már a La Manche csatornán túlra is tudtak jeleket küldeni. Marconi folyamatosan fejlesztette a kezdetleges rádiót, és valamennyi újítását szabadalmaztatta is. 1901-ben sikerült rádióüzenetet küldenie az Atlanti-óceánon keresztül Angliából Új-Fundlandra. Találmányának jelentősége tragikus körülmények között vált nyilvánvalóvá. 1909-ben az SS Republic nevű hajó egy ütközés során megsérült és elsüllyedt. A rádióüzenetnek köszönhetően azonban segítséget tudtak hívni, amely időben érkezett, így hat ember kivételével sikerült megmenteni a legénységet. A leghíresebb rádióhasználat azonban a Titanic süllyedése során leadott segélykérés volt.
Marconi Nikola Tesla asszisztense volt Amerikában, a vele töltött idő alatt láthatta a kutatásait és azok eredményeit is. Hamarosan, 1901-ben Marconi sikeresen bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását, a rádió feltalálásáért pedig 1909-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. Tesla azonban az együtt töltött időre hivatkozva beperelte azzal az indokkal, hogy Marconi ellopta a találmányát.
A bíróságok rendre Marconi igazát támasztották alá és számára kedvező ítéletet hoztak, ám ezzel ő csak csatákat nyert és nem a háborút. Tesla 1943. január 7-én bekövetkezett halála után már az Amerikai Legfelsőbb Bíróságnál járt az ügy, ahol végül Teslának tulajdonították a rádió feltalálását. A kiadott jelentés szerint ő ugyanis már 1896-ban, tehát 4 évvel Marconi előtt bemutatta a találmányt. Továbbá, mivel a rádió más feltalálók eredményeit is tartalmazza, Marconitól megvonták a rádió feltalálásának elsőségét.
Ez a döntés sokak szerint összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy a Marconi Company éppen az Egyesült Államokat perelte, mert az engedély nélkül használta találmányát az első világháborúban. Azzal ugyanis, hogy Marconitól elvették a feltalálás elsőségét, már az Egyesült Államokkal szembeni per alapja sem állt stabil lábakon. Másrészt viszont Marconi elméleti tudása hézagos maradt, ő magát inkább mérnöknek, mintsem tudósnak tartotta. A Nobel-díjat átvevő beszédében például azzal hökkentette meg hallgatóságát, hogy elismerte: valójában nem érti, miként működik a találmánya.
A rádió története tipikus példája annak, hogy ugyanazt többen, anélkül, hogy tudtak volna egymásról, párhuzamosan is feltalálták. Tesla és Marconi mellett ugyanis még Heinrich Rudolf Hertz, Alexander Popov és Thomas Alva Edison is kísérletezett a drót nélküli kommunikációval. Ebből következik, hogy nem csupán Tesla és Marconi fejlesztése a rádió, mégis mindössze ők ketten voltak azok, akik szabadalmaztatták azt.
Források:
http://www.urbanlegends.hu/
https://www.mfor.hu/
Kosák Gábor
2019. december