A sportolók doppingolásának megelőzése
Új európai szabvány készül a gyártók számára olyan keretrendszerrel, amely minimálisra csökkenti a sportolóknak szánt élelmiszerekben és az étrend-kiegészítőkben lévő tiltott anyagok jelenlétének kockázatát. Az ilyen kockázatok teljes egészében nem küszöbölhetők ki, és egyetlen vállalatnak sem kell garantálnia a termékeikben az ilyen anyagoktól való mentességet, azonban számos olyan eljárás létezik, amelyekkel a kockázatokat csökkenteni lehet.
A sporttáplálkozás tekintetében megkülönböztetjük a szabadidő-sportolókat és az élsportolókat. Szabadidő-sportolók esetében elegendő az egészséges táplálkozás irányelveit figyelembe venni, míg az élsportolók esetében a táplálkozás célja a megfelelő teljesítmény elérése, a regenerálódás biztosítása és az immunrendszer támogatása.
A sporttáplálkozás részét képezi az energia, a fehérje, a zsír és szénhidrát bevitele megfelelő mennyiségben, minőségben és meghatározott időközönként elfogyasztva, továbbá kiemelt szerepe van a megfelelő folyadékbevitelnek, és az élsportolók számára szükséges speciális étrend-kiegészítők fogyasztásának is. Az egyes sportágakon belül minden esetben az egyénre szabott étrend összeállítása eredményezheti a legjobb teljesítmény elérését. [1]
A sportolóknak szánt élelmiszerekkel – beleértve a sportitalokat is – szemben támasztott összetételi és minőségi követelményekről jelenleg nem rendelkezik az uniós jogi szabályozás. A 2016. július 20-tól kötelezően alkalmazandó 609/2013/EU-rendelet[2] csupán két élelmiszercsoportot: a kisgyermekek számára készült tejalapú italok és hasonló termékek, az ún. „kisgyerekformulák”, valamint a „nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak szánt élelmiszerek” termékcsoportokat említi meg, amelyekre további vizsgálatot ír elő.[3]
Emiatt az EU-tagországok (hazánkat is beleértve) kezdeményezésére 2018 májusában megkezdődött az AFNOR-titkárság által vezetett CEN/TC 453 „Doppingmentes étrend-kiegészítők és sportolóknak szánt élelmiszerek” európai műszaki bizottságban A doppingolás megelőzése a sportolás során. Jó fejlesztési és gyártási gyakorlatok, amelyek célja a tiltott anyagok jelenlétének megelőzése a sportolóknak szánt élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben többször módosított című, európai szabvány kidolgozása. Kiadása 2021. első félévében várható, amelyet minden EU-tagországnak, így hazánknak is változtatás nélkül nemzeti szabványként be kell vezetnie.
Valójában a kereskedelem globalizációjának és az ehhez kapcsolódó internetes megrendeléseknek köszönhetően most már a sportolóknak lehetőségük van az EU-n kívüli országokból származó élelmiszerek megrendelésére és importálására. Ráadásul különböző tanulmányok azt mutatják, hogy a sportolóknak szánt élelmiszerek és étrend-kiegészítők doppinganyagokat tartalmazhatnak, és ezáltal pozitív eredményekhez vezethetnek a doppingellenes vizsgálatokban, és káros hatásuk lehet az egészségre. Tekintettel a doppinganyagok egészségre gyakorolt mellékhatásaira, amely a tilalom egyik kritériuma, a sportolóknak szánt élelmiszerek és az étrend-kiegészítők szennyezésével való doppingolás megelőzése fontos közegészségügyi kérdés. Ez a kérdés minden sportembert érint, beleértve a szabadidős sportolókat is.
Különböző kiadványok, amelyek a sportolóknak és az étrend-kiegészítők céljára szánt élelmiszerek szennyezésével foglalkoznak, kiemelik a tiltott anyagok (főként anabolikus szerek vagy stimulánsok) jelenlétét. Ezeket az anyagokat a Doppingellenes Világszervezet (WADA) által évente közzétett és felülvizsgált tilalmi listák tartalmazzák. Az ilyen anyagok egészségre ártalmasak, elsősorban szív- és érrendszeri mellékhatásokat okoznak, úgymint miokardiális infarktus, szívritmuszavar vagy koszorúér-betegség, illetve toxikusak az idegrendszerre és a májra stb.
Ez a szabvány abba az intézkedési keretrendszerbe tartozik, amelyet nemzetközi szinten az Európa Tanács és az UNESCO határozott meg:
- az Európa Tanács 1989. évi doppingellenes egyezménye, amelynek 4. cikkelye lehetőséget ad olyan adminisztratív intézkedések elfogadására, amelyek korlátozhatják a doppingszerek hozzáférhetőségét a sportban;
- az UNESCO 2005. évi nemzetközi doppingellenes egyezménye, amelynek 10. cikke előírja, hogy: „Adott esetben az érdekelt felek ösztönzik az étrend-kiegészítők gyártóit és forgalmazóit, hogy hozzák létre az étrend-kiegészítők marketingjének és forgalmazásának legjobb gyakorlatát, beleértve analitikai összetételükre és minőségbiztosításukra vonatkozó információk közzétételét.”
Ezen európai szabványt alkalmazó gyártókat erősen ösztönözni kell, hogy megfeleljenek az egyéb szabványok követelményeinek, különösen az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó ISO 22000 szabványnak (amely magában foglalja a HACCP-elveket) és adott esetben a minőségirányítási követelményeket tartalmazó ISO 9001-nek. A minőségbiztosítás javítható a vizsgálat, az ellenőrzés, a tanúsítási folyamat stb. végzésével.
Ennek a szabványnak az a célja, hogy minden más, doppingolás elleni európai, nemzeti rendeletet, jogszabályt támogasson.
Várjuk azon szakértők jelentkezését, akik az angol nyelvű szabvány kidolgozásában az MSZT/MB 635 bizottság szakértőivel együtt részt kívánnak venni. További információt a bizottság titkárától a cs.kurucz@mszt.hu e-mail-címen kaphat.
Kurucz Csilla
2019. június
[2] Ez jelenleg az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló jogszabály.