A MIR és a KIR auditálására vonatkozó kompetenciakövetelmények szabványai magyarul
Ahogy 2019 februárjában már beszámoltunk róla, az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) is átvette a környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) és a minőségirányítási rendszerek (MIR) auditálásához és tanúsításához szükséges kompetenciakövetelményeket meghatározó szabványokat. E szabványok, amelyek az MSZ EN ISO/IEC 17021-1-ben leírt általános kompetenciakövetelményeket egészítik ki, június 1-jétől magyarul is elérhetők.
A szabványokban a következő változások történtek a korábbi műszaki előírásokhoz (MSZ ISO/IEC TS 17021-3:2014 és MSZ ISO/IEC TS 17021-2:2013) képest:
MSZ EN ISO/IEC 17021-2:2019 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. 2. rész: Kompetenciakövetelmények környezetközpontú irányítási rendszerek auditálásához és tanúsításához (ISO/IEC 17021-2:2016)
- az ISO 14001:2015 új követelményei miatt szükségessé vált további auditálási kompetenciák beépítése;
- a kompetenciakövetelmények kiigazítása, hogy jobban összpontosítsanak az ISO 14001:2015 által elvárt eredményekre;
- a fenntartható fejlődés és a fenntarthatóság közötti különbség tisztázása;
- a szervezet környezetének megértéséhez szükséges auditori kompetenciakritériumok beépítése;
- a KIR-re vonatkozó ügyfél-kommunikáció megbízhatóságának auditálására vonatkozó kompetenciák beépítése.
Az A melléklet táblázatai tájékoztató jelleggel azonosítják a KIR auditálásához és tanúsításához szükséges ismeretek területeit és a környezeti tényezőket. Látható, hogy pl. amíg a tanúsító szervezet munkatársainak, akik a kérelem beérkezésétől a tanúsítási döntés meghozataláig koordinálják a folyamatot, elegendő általános ismeretekkel rendelkezniük a környezeti terminológiáról, a környezeti tényezőkről és hatásaikról, addig az auditálást végző személyeknek (auditoroknak) mélyebben kell ismerniük többek között a környezeti mérőszámokat, a mérési módszereket, a levegőbe, vízbe, talajba való kibocsátásokat, illetve az erőforrások felhasználását.
MSZ EN ISO/IEC 17021-3:2019 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. 3. rész: Kompetenciakövetelmények minőségirányítási rendszerek auditálásához és tanúsításához (ISO/IEC 17021-3:2017)
- az ISO 9001:2015 új követelményei miatt szükségessé vált további auditálási kompetenciák beépítése;
- az alapvető fogalmak és a minőségirányítási alapelvek, valamint alkalmazásuk kiterjesztése;
- ismeretek beépítése a szervezet vezetőségének minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos szerepéről;
- a kockázatalapú gondolkodás alkalmazásával kapcsolatos ismeretek beépítése, beleértve a kockázatok és lehetőségek meghatározását;
- a szervezet környezetének megértéséhez szükséges auditori kompetenciakritériumok beépítése.
Egyik szabvány esetében sincs szükség arra, hogy az auditcsoport minden tagjának ugyanazok a kompetenciái legyenek, viszont az auditcsoport együttes kompetenciájának elegendőnek kell lennie az audit céljainak eléréséhez.
Fontos hangsúlyozni, hogy mivel a 2019. február 1-jén magyarul is megjelent auditszabvány, az MSZ EN ISO 19011:2018, a MIR- és a KIR-auditorokra vonatkozó egyedi követelményeket már nem tartalmazza, ezek a szabványok a belső auditorok számára is fontosak lehetnek. Ajánljuk ezért az akkreditáló hatóság és a tanúsító szervezetek vezetői és auditorai mellett, a tanúsítandó szervezetek irányítási rendszerekért, képzésért felelős munkatársainak figyelmébe is.
Az ISO folytatja a különböző szakterületek auditálásához szükséges kompetenciakövetelmények meghatározását. (Az ISO/IEC 17021 szabványsorozat összes megjelent és készülő tagját tartalmazó lista az ISO honlapján található.)
A szabványok megvásárolhatók az MSZT Szabványboltban vagy megrendelhetők a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével.
Czimer Gáborné
2019. június