2. rész: Hogyan járulnak hozzá a szabványok a gazdasági növekedéshez?
Az utóbbi időben számos kutatás során megállapították, hogy a termelékenységet a szabványok megfelelő alkalmazása nagyban befolyásolja. Ebben a részben a legnépszerűbb szabványokat, az átjárhatóságot elősegítő folyamatokat, illetve a szabványok összehangolhatóságának lehetőségét tekintjük át.
Legismertebb szabványok
Az irányítási rendszerek szabványai sokak számára ismertek, ilyenek például:
Jelzet |
Szabványcím
|
Nemzeti szabványként bevezetve
|
ISO 9001
|
Minőségirányítási rendszerek. Követelmények
|
MSZ EN ISO 9001:2009*
|
ISO 14001
|
Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek
|
MSZ EN ISO 14001:2005*
|
ISO 27001
|
Informatika. Biztonságtechnika. Információbiztonság-irányítási rendszerek. Követelmények
|
MSZ ISO/IEC 27001:2014
|
ISO 22301
|
Szociális biztonság. Üzletvitel-irányítási rendszerek. Követelmények
|
MSZ EN ISO 22301:2014
|
ISO 22000
|
Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Az élelmiszerláncban részt vevő szervezetekre vonatkozó követelmények
|
MSZ EN ISO 22000:2005
|
* Az új kiadás magyar nyelvű bevezetése folyamatban van.
Az irányítási rendszerszabványok azért is jelentősek, mert az elmúlt néhány évben felismerték, hogy a már bevált/legjobb gyakorlatokban és módszerekben üzleti potenciál van. A szabványok folyamatos fejlesztésének lényege az is, hogy növeljék a szervezeti teljesítményt és egységes szerkezetbe foglalják a legjobb gyakorlat elveit a vezetés, az irányítás és a kockázatkezelés területén egyaránt. Ennek alapja az a felfogás, mely szerint a bevett eljárások javítják a szervezet innovációs kapacitását, valamint a munkavállalók ösztönzésére is nagy hatást gyakorolnak.
A lehető legegyszerűbben fogalmazva a szabvány kiváló eszköz arra, hogy valamely munkafolyamatot az adott irányítási rendszer segítségével megfelelően működtetni tudjuk. A szabványok olyan dokumentumok, amelyek biztosítják, hogy az anyagok, termékek, eljárások és szolgáltatások az adott célnak megfelelők lehessenek. A szabványok fogalmakat, meghatározásokat, besorolásokat, gyártási mechanizmusokat, folyamat-menedzsmentet tartalmaznak.
Minden ország, amely elfogadta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapodásának a kereskedelem műszaki akadályairól (TBT) szóló fejezetét, rendelkezik szabványügyi szervezettel. A szabványügyi szervezet feladata többek között a nemzeti szabványok kidolgozása, fejlesztése, az új elfogadott nemzetközi és európai szabványok közzététele. Ahogyan az Egyesült Királyságban a Brit Szabványügyi Testület (BSI) az egyedüli felelős szervezet a szabványok kidolgozásáért és publikálásáért, úgy Magyarországon a Magyar Szabványügyi Testület az 1995. évi XXVIII. törvény alapján látja el a nemzeti szabványosítással kapcsolatos feladatokat.
Ezek a szervezetek támogatják a szabványokkal kapcsolatos tevékenységeket, valamint koordinálják a részvételt az európai és nemzetközi szervezetekben a szabványok bevezetése/kidolgozása esetén. Mindez megkönnyíti az együttműködést az adott iparág egyes szakértői, a kormányzati szervek, vállalatok, tudományos és szakmai szövetségek, illetve a fogyasztói csoportok között. Az együttműködés eredményeként ezek a dokumentumok képviselik valamely ágazat konszenzusát és legjobb gyakorlatát.
A kapcsolat a szabványok, a jogszabályok (kötelező előírások) és a gazdaság szereplői által önként vállalt kötelezettségek között többszintű, de minden esetben jól szolgálja egy adott cél elérését. A szabványok segítik a vállalatokat, hogy megfeleljenek a jogszabályoknak, azonban a szabványok alkalmazása továbbra is önkéntes. Ha a szabvány alkalmazását dokumentumban hivatkozva önként vállalják, akkor a hivatkozás vonatkozásában a szabvány alkalmazása kötelező. Abban az esetben, ha a fent említett törvény 6. § (2) bekezdése értelmében műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik vagy utal a szabványra, akkor a szabvány alkalmazása esetén vélelmezni kell, hogy érvényesülnek azok a jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények, amelyekre a szabvány vonatkozik. A szabványtól való eltérés esetén megkövetelhető annak igazolása, hogy a választott megoldás is megfelel a jogszabályi követelményeknek. Egyes szabványok alkalmazása bizonyos termékek és szolgáltatások esetében piaci követelménnyé válhat. Az EU-ban a szabványok is eszközei a műszaki harmonizációnak és az európai irányelvek alapvető követelményeinek való megfelelésnek.
A termékek minőségének biztosítása
Az irányítási rendszerszabványok közül az ISO 9001 a leggyakrabban alkalmazott szabvány világszerte. Az ISO 2013-as felmérése szerint 1,2 millió vállalat alkalmazta igazoltan a minőségirányítási szabványt, ebből 47000 cég csak az Egyesült Királyságban.
A minőségirányítási szabványok biztosítják a termékek, szolgáltatások megfelelőségét, növelve ezzel piaci értéküket, valamint folyamatosan ösztönzik a teljesítmény pozitív irányba való elmozdulását. Ezek egyfajta keretrendszerek, melyek célja, hogy gyorsabban és hatékonyabban felismerjék a vállalat számára jelentős megtakarítási lehetőségeket, illetve megelőzzék vagy csökkentsék a felmerülő hiányosságokat.
Ugyanakkor kiszámíthatóságot is kínálnak a vevők számára, melynek köszönhetően a fogyasztót biztosítják arról, hogy az általa megvásárolt termék megfelel a minőségi követelményeknek, vonatkozó rendeleteknek vagy adott esetben irányelveknek.
Az átjárhatóságot megkönnyítő folyamatok és termékek
A szabványok elsődleges célja, hogy segítse az átjárhatóságot a termékek és a rendszerek között. Amikor például egy ügyfél úgy dönt, hogy más szolgáltatót választ, nem várt költségek merülhetnek fel. Gyakran azért nem vált egy cég szolgáltatót/beszállítót, mert túl költséges lenne, így újabb akadályok gördülhetnek a cég elé, s mindez a piaci versenyt is korlátozza. A szabványok az átállási költségek minimalizálását eredményezik azzal, hogy az ügyfelek számára megkönnyítik a kommunikációt, a szolgáltatók közti mozgást, csökkentve az ügyfél teljes beruházási költségét.
Ezek a hálózati hatások (más néven hálózati externáliák) akkor keletkeznek, amikor egy adott technológia, termék vagy szolgáltatás kedvezőbb az addiginál, és arra sarkallja a fogyasztót, hogy inkább az új mellett döntsön. Ezzel növekszik a felhasználók száma, vagyis gyarapodik a felhasználói hálózat. Ahogy egyre több és több ember csatlakozik a felhasználói körbe, az előnyök is exponenciálisan növekednek, mert minden felhasználói élmény képes felhívni a sokaság figyelmét és arra motiválni, hogy ők is legyenek részesei az adott szolgáltatásnak. (Gondoljunk csak a közösségi hálók működési elveire.)
A távközlési hálózatok esetében még hangsúlyosabbá válik a sikeres együttműködés, mert bárki csatlakozik a hálózathoz, azzal párhuzamosan bármely más hálózatot hívhatja. Mindez lehetővé teszi a nagyobb forgalmat, hiszen növeli a teljes piaci méretet, valamint a hír- és távközlési hálózatok közötti átjárhatóságot is biztosítja. De a fogyasztó számára is előnyös, hiszen ár-érték arány szerint megjeleníti a fogyasztó előtt a további választási lehetőségeket.
Speciálisan berendezkedett cégek esetében előfordulhat, hogy az éves költségvetés nem fedezi az új technológiára való átképzés felmerülő költségeit. A szakemberek továbbképzésének hiánya azonban azt eredményezheti, hogy a cégek ugyanazt a szoftvert használják évek óta, miközben annak már megjelent egy újabb/jobb verziója, mely sokkal hatékonyabb lehetne a munkavégzésben.
Így válik piacformáló tényezővé az átállási költségek nagysága, illetve ezzel egyidejűleg a hálózatok közötti átjárhatóság minősége.
Két példa a termékek különbözőségének hatékony összehangolására
Ha különböző változatai jelennek meg a piacon egy terméknek vagy szolgáltatásnak, azzal valószínűleg nagyobb lesz a fogyasztók és a termelők költsége is. A globális piacokon például éppen ezért egységesítették az áruszállító konténerek addigi méreteit, hiszen az új szabványméretek alkalmazásával sokkal helytakarékosabban pakolhatják fel a szállítmányt a hajókra, teherautókra és a vonatokra. Másik példa erre az USB-csatlakozók szabványosítása, mely lehetővé tette, hogy minden infokommunikációs eszköz ugyanolyan kábelt használjon, amely nagyban meggyorsította az eszközök közti kapcsolatot.
A műszaki ismeretek hatékony közvetítése
Számos műszaki szabvány azt a célt szolgálja, hogy termékleírásokat, specifikációkat közvetítsen, melyek elősegítik az eladók és a vevők együttműködésének összehangolását. A műszaki ismeretek ezzel könnyen hozzáférhetővé válnak minden cég számára. Ez teszi lehetővé a hatékony és kevésbé költséges cégek közötti információcserét, valamint adott esetben csökkenti a külső szolgáltatóktól származó beszerzési költséget, így a gyártók több tevékenységet tudnak kiszervezni.
A szabványosított alkatrészek gyártása és alkalmazása elengedhetetlen egyes komplex iparágakban, ilyen például a repülőgépipar és az űrhajózás, amelyek esetében a nagy gyártók több ezer beszállítótól rendelik meg a szükséges elemeket. Minden repülőgép több millió különálló alkotóelemből épül fel, amelyet az ellátási láncban részt vevő több ezer vállalattól szereznek be. A gyártók, mint a Boeing és az Airbus mind belső, mind külső szabványokat is alkalmaznak annak érdekében, hogy hatékonyan kommunikálni tudjon a műszaki követelményeket illetően a beszállítóikkal. Látható, hogy a vállalaton belüli szabványosítás és az iparágak közötti szabványalkalmazás is nagyban befolyásolja a technológiai haladást.
A cikksorozat következő részében a szabványosítás nemzetközi kereskedelemmel és innovációval való kapcsolatát, valamint a szabványok lehetséges kategorizálási módszereit tekintjük át.
Forrás:
Cebr. (June 2015). The Economic Contribution of Standards to the UK Economy, Centre for Economics and Business Research Ltd (Cebr), 15–23. p.
Petrányi Adrienn, Szabványosítási Titkárság