1. rész
Az alábbiakban egy 2015 júniusában készült brit kutatás eredményeit foglaljuk össze cikksorozatunk első részében, mely eredmények és következtetések, bár mérsékelt arányokban és néhol eltérő hangsúllyal, de vonatkoznak a magyar szabványosítás és a magyar gazdaság kapcsolatára is. További cikkeinkben tervezzük egyes konklúziók külön részletes elemzését.
A szabványok elemi és gyakran rejtett szerepet játszanak a gazdasági folyamatokban. Ez utóbbinak köszönhető, hogy kevésbé ismert a szabványok gyakorlati hatása mindennapi életünkre. Ez a cikksorozat áttekintő képet ad a szabványok alkalmazásának gazdasági hasznáról, valamint arról, hogy sokkal nagyobb hatása van az ipari tevékenységekre, mint az eddig kimutatható volt.
Fontos megjegyezni, hogy egy olyan nézőpontból mutatjuk be a szabványok hasznosságát, melyből egyértelművé válik a gazdasági növekedésre gyakorolt összetett és más tényezőktől független hatása.
A sorozat célja, hogy választ kapjunk arra, mely szabványok alkalmazása előnyös a vállalati szférában, beleértve azt is, hogy milyen mértékben befolyásolják a termékek minőségét és a folyamatok hatékonyságát, mennyiben könnyítik meg az új műszaki adatok, információk és módszerek elterjedését, milyen módon támogatják az ellátási láncok működését az iparban és hogyan gyorsítják meg az innovatív vállalkozások tevékenységét, valamint ágazati szinten milyen kimutatható pénzügyi haszna van a szabványoknak.
A szabványosítás jelentősége nem elhanyagolható az export és az új piacok megnyitása során sem, melyek összekötik az adott ország kisebb vállalatait a globális ellátási láncok szereplőivel, ezáltal elkerülhetők a kereskedelem technikai és egyéb akadályai. Az exportcégek általában gazdaságilag termelékenyebbek, mint bármely más tevékenységgel foglalkozó vállalat, ezért is fontos tényezői a pénzügyi és gazdasági kimutatásoknak. A különféle kutatások azt mutatják, hogy a szabványok óriási hatással vannak a termékek és szolgáltatások külföldön való értékesítésének fellendítésére, hiszen a szabványok az eltérő gazdasági folyamatokra kínálnak egységes megoldási stratégiát.
A szabványokra továbbá jellemző, hogy:
- tájékoztatnak az éppen aktuális, valamint a legjobb gyakorlat szerinti módszerekről, előírásokról;
- az adott követelmények meghatározásával mintát adnak a tevékenységek egységes és következetes egybefűzésére, ezzel is előrébb mozdítják a piacgazdasági folyamatokat;
- biztosítják a termékek és szolgáltatások minőségét, cserélhetőséget, a kompatibilitást és az ismételhetőséget;
- gazdasági hasznot eredményeznek, hiszen általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaznak;
- versenyképessé tehetnek egy vállalkozást, mivel az új és átdolgozott szabványok nemcsak a korszerű szakmai tudást foglalják magukban, hanem a bevett eljárásokat is. Ennek köszönhetően a piaci követelményeken túl a vevői igényeket is közvetítik.
Gyakran megfeledkeznek arról is, hogy a szabványosítás hasznos és kiemelt szabályozási alternatíva. A szabványok alkalmazása önkéntes, azonban meg kell jegyezni, ha a szabvány alkalmazását dokumentumban hivatkozva önként vállalják a felek, akkor a hivatkozás vonatkozásában a szabvány alkalmazása kötelező.
A szabványok sokszor láthatatlan szerepet töltenek be a gazdaságban, a termelékenység és a vállalkozások hatékonyságának növelésében, és mindezen felül a kereskedelem és az innováció mozgatórugójaként működnek a vállalatokon és az ágazatokon belül, ezzel is hozzájárulva az adott iparág egységes működéséhez és a gazdasági folyamatok támogatásához.
A szabványok pénzügyi hasznáról
A szabványok alkalmazása nemcsak a termelékenységet befolyásolja, hanem kölcsönösen előnyös és kiegészítő szereppel is bírnak más tényezőkkel együtt, mint például az oktatásban és a technológiai fejlődésben való előrehaladás. Az ISO „Economic Benefits of Standards" 2014-es tanulmányában közölt eredmények szerint ágazati szinten az Egyesült Királyság éves forgalmát tekintve a megkérdezett vállalatok közel fele (48%) tulajdonított nettó hasznot a szabványoknak kimutatásaik alapján. Az autóipar szereplői esetén 40%, míg az élelmiszeripar esetén 54% volt ugyanez az arány.
De miképpen hoznak hasznot a szabványok a vállalatok számára?
A szabványoknak négy gazdasági funkciója van, melyek segítenek a cégek és az iparágak termelési potenciáljának maximalizálásában. Ezek a következők:
- A szabványok alkalmazásának kimutatható eredménye van a termelékenység növekedésében, a fent említett tanulmány kutatásában részt vevő vállalatok több mint egyharmada szerint. Ezek az eredmények az infokommunikációs (IKT-) szektorban a legmagasabbak, mintegy 48%. A válaszadók 70%-a egyetértett azzal, hogy a szabványok az ellátási lánc működésének javításához is hozzájárulnak, hiszen a beszállítói termékek és szolgáltatások minősége folyamatosan javul.
- A szabványok hatékonyan csökkentik a különféle termékek és szolgáltatások költségét. A cégek 63%-a jelentette ki, hogy a szabványosított termékek és eljárások által az árverseny nő, a minőség romlása nélkül.
- A műszaki szabványok megkönnyítik a termékek, rendszerek és eljárások átjárhatóságát, az azokat alkalmazó IKT-szektorban működő vállalatok 41%-a szerint.
- A szabványok segítségével minden érdekelt cég számára elérhetővé válnak bizonyos műszaki információk. Ez hatékony és kevésbé költséges cégek közötti kommunikációt eredményez. A megkérdezettek több mint fele (54%) arról számolt be, hogy ezek az információk előrébb gördítik a technológiai fejlődést.
A szabványok haszna a kereskedelemben
A szabványok egyik legfontosabb gazdasági szerepe a nemzetközi kereskedelem folyamatainak előmozdítása és támogatása. Egy hozzávetőleges értékeket mutató felmérés eredményei azt mutatták, hogy a szabványoknak tulajdonítható, exportra vonatkozó forgalmi hatás az energiaiparban 0,3%, az élelmiszeriparban és az italgyártásban pedig 9,9%. Ezek az értékek az Egyesült Királyságban exporttal foglalkozó ágazatokban a megkérdezettek szerint elérte az évi 6,1 milliárd fontot (a 2014-es árak mellett).
Ezen felül a szabványok biztosítják a kompatibilitást a termékek és szolgáltatások között a nemzeti és nemzetközi piacokon egyaránt, mellyel a tranzakciós költségek csökkennek, az exportteljesítmény, a cégek elismerése és megbízhatósága ennek eredményeképpen növekszik. Átlagosan a vállalatok 76%-a nem értett egyet azzal az elképzeléssel, miszerint a szabványosítás nagyobb akadályokat gördítene a piaci szereplők elé a kereskedelemben. Az említett válasz talán nem meglepő, hiszen a kereskedelem támogatása az egyik célja a szabványalkalmazásnak. A felmérésben részt vevők (melyek mindegyike alkalmaz szabványokat) elismerték, hogy az átlaghoz képest kétszer nagyobb valószínűséggel exportálnak, mint azok, akik nem alkalmaznak szabványokat.
Szabványok mint az innováció mozgatórugói
A megfelelő szabvány szerint gyártott terméket sokkal inkább választja a fogyasztói kör, mint azt a terméket, amely a nem bevett eljárások szerint készült. A szabványok az új ismeretek közvetítésével ösztönzik az innovációt és a hálózati iparágak munkáját is. Ennek köszönhetően az ügyfelek és a beszállítók közötti kapcsolat megerősödik, bizalom jön létre.
A szabványok fejlesztési folyamatában részt vevők haszna
A szabványok esetében is olykor szükségessé válik az átdolgozás és a korszerűsítés. Akár csak egy termék előállítása, a szabványosítás folyamata is egy lépésről lépésre meghatározott módszert követ. A szabványok kidolgozási és fejlesztési szakaszaiban való részvétel azért fontos, mert elősegíti a tudástranszfert, a technológiai újítások hivatalos formában való megjelenítését, az eddigi bevált eljárások közzétételét és a tapasztalatcserét.
A felmérés azonban azt mutatja, hogy a vállalatok több mint fele még mindig nem vesz részt a szabványok kidolgozásában. Ezek a cégek elesnek attól az előnytől, hogy a szabványkidolgozás folyamán nemzeti és nemzetközi szinten érvényesíteni tudják érdekeiket, valamint olyan előzetes információhoz jussanak, melyet más forrásokból nem szerezhetnek meg.
A szabványok további jelentős szerepei
A kutatás szerint a cégek túlnyomó többsége állítja, hogy e dokumentumok hozzájárulnak a hatályos egészségügyi és biztonsági jogszabályoknak való megfelelés optimalizálásához, továbbá lehetővé teszik a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák mélyrehatóbb ellenőrzését.
Következtetések
- A makroszintű gazdasági elemzés alátámasztja, hogy a szabványok jelentős szerepet játszanak a termelékenység fellendítésében. Ám minden vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy a szabványok alkalmazása és az előírások betartása egyfajta befektetés, amely csak hosszú távon térül meg.
- A mikroszintű elemzés feltárja a vállalkozások viszonyulását a szabványokhoz. Az ágazati elemzés azt mutatja, hogy a szabványok alkalmazása a vállalkozások, az ágazati ellátási láncok és a piacok megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele.
- A szabványok ki- és átdolgozásában való részvétel számos hasznot eredményez a vállalati szférában, ám egyúttal mindez felveti a kérdést, hogy miért nem történik meg a cégek szélesebb körű bevonása a szabványosítási folyamatokba. Ez lehet az oka annak, hogy még mindig nagy számban vannak vállalkozások, amelyek nem ismerik a konkrét előnyöket.
- A kutatásban részt vevő szakértők válaszai azt mutatják, hogy a szabványok számos ágazatban szerves részét képezik a vállalkozások működésének. Bizonyos esetekben, amikor ezeket az elveket nem kiterjedten alkalmazza a szektor, a vállalatok egyszerűen nem tudják működtetni magukat, vagy mindez a gazdaságosság rovására megy.
A Brit Szabványügyi Testület (British Standards Institution, BSI) felmérése szerint egyes ágazatokban a szabványok lehetővé tették a termelékenységi növekedést még a válság idején is. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a szabványok széles körű alkalmazásával a termelékenységi arány nő, láthatjuk, hogy a szabványok szerepet játszanak annak fenntartásában a recesszió alatt és a gazdaságban általában.
Végezetül megállapítható, hogy ha a szabványokat szélesebb körben alkalmaznák szerte a világon, a vállalkozások és ágazatok átlagos termelékenysége az egyes országok gazdaságában is emelkedhetne.
Forrás:
Cebr. (June 2015). The Economic Contribution of Standards to the UK Economy, Centre for Economics and Business Research Ltd (Cebr), 3–13. p.
Petrányi Adrienn, Szabványosítási Titkárság