Tévhitek és tények VI.

Cikksorozatunkban a nemzeti szabványosítás fontos kérdésköreit érintjük, melyben egy-egy, a szabványokkal és a szabványosítási folyamatokkal kapcsolatos, általános tévhitet oszlatunk el.

Tévhit: Egy idegen nyelvű nemzeti, európai vagy nemzetközi szabvány (nem MSZT általi) fordítása egyenértékű a szabvány MSZT által, nemzeti szabványként kiadott magyar nyelvű változatával.

Tény: Az idegen nyelvű szabvány (nem MSZT általi) fordítása nem egyenértékű a magyar nemzeti szabványként való megjelentetésével, mert:

  • engedély nélküli fordítás esetében sérül a szabványokkal kapcsolatos szerzői jog ;
  • a fordítás jogállása nem azonos az eredeti (hivatalos, idegen nyelvű) forrásszabvány jogállásával;
  • fordítás esetében nincs garancia az eredeti szabvány változásának követésére (pl. szövegmódosítás, helyesbítés);
  • a fordításból nem derül ki, hogy a forrásszabvány mióta érvényes (ha még az), helyettesít-e vagy kivált-e más szabványokat;
  • a fordításban szereplő szakkifejezések, fogalmak nem egyeztetettek a további (esetenként több tucat) szabvány által is alkalmazott kifejezésekkel, az összehangolás nem garantált, illetve az eltérésekért senki nem vállal felelősséget.

Megjegyzés: Az eltérő fordítások (értelmezések) a szerződéses kapcsolatokban súlyos, pénzügyi következményekkel és bírósági eljárásokkal járó zavarokat okoznak.

Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változatának kiadása tehát nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem magyar nyelvű értelmezése, a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, annak tartalmával azonos, a magyar szabványrendszerbe illesztett hiteles dokumentum kialakítása és közreadása.

Idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változatának megjelentetésére az egyetlen jogszerű, hivatalos megoldás a Magyar Szabványügyi Testület által kiadott, az idegen nyelvű forrásszabvánnyal megegyezőséget garantáló magyar nyelvű nemzeti szabvány. A forrásszabványnak ez az egyetlen lehetséges hiteles magyar nyelvű megfelelője.

Petrányi Adrienn
2019. május

A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a nemzetközi (ISO, IEC) és az európai (CEN, CENELEC) szabványügyi szervezetek kizárólagos felhatalmazása és szabályai alapján.