Milyen szerepet játszhatnak a nemzetközi szabványok a párizsi klímamegállapodás végrehajtásában?

A nemzetközi szabványok eszközként szolgálhatnak a fenntartható fejlődési keretrendszer – Agenda 2030 megvalósításához. Ez az üzenete az ISO és az IAF (Nemzetközi Akkreditálási Fórum) által az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 23. bonni konferenciájához (UNFCCC COP23) kapcsolódóan szervezett eseménynek.

A COP23 azzal a céllal indult, hogy tisztázza a párizsi megállapodást teljes mértékben működőképessé tévő kereteket, valamint a nemzetek számára a klímaváltozással kapcsolatos célok eléréséhez szükséges támogatást. A megállapodást ratifikáló számos ország esetében elkezdődött a végrehajtás ideje.
„Azok a pusztító éghajlati események, amelyekkel a világ a közelmúltban szembesült, megmutatták, milyen sürgető a konkrét intézkedések meghozatala bolygónk és társadalmunk védelme érdekében. Az önkéntes nemzetközi szabványok, amelyek kidolgozásában a világ minden részének szakértői részt vesznek, konszenzuson alapulnak és olyan megoldások, amelyek pozitív és gyakorlati hatással lehetnek mindennapi életünkre. Útmutatást adnak a vállalkozásoknak, a magán- vagy a közszféra szervezeteinek, továbbá a politikai döntéshozóknak, hogy támogassák a káros környezeti hatások csökkentése érdekében tett erőfeszítéseket." – mondta Sergio Mujica, az ISO főtitkára.

A konkrét projektek jelenleg főleg az éghajlatváltozás következményeire összpontosítanak. Ilyen például a sérülékenység felmérése, az éghajlatváltozás szervezetekre gyakorolt hatásaival foglalkozó sérülékenységi elemzés, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházások és finanszírozás.

Az ISO olyan új nemzetközi keretszabványokat dolgoz ki, amelyek segítik a civil szereplőket a párizsi megállapodáshoz igazított éghajlati célkitűzések teljesítésében. Az ISO-IAF közös rendezvény kiemeli ezeknek az új szabványoknak a szerepét, valamint az akkreditálás harmonizált globális megközelítését. Mindez arra szolgál, hogy megkönnyítse a verifikálás elfogadását a gazdaságok között, kiépítse a bizalmat, megerősítse az irányítást és az átláthatóságot a jövőbeni alkalmazkodási tevékenységekben.

Ez az esemény olyan jól ismert szabványokra összpontosít, mint az ISO 14001 (környezetközpontú irányítás), az ISO 14065 (üvegházhatású gázok validálása és verifikálása) és az ISO 50001 (energiairányítás). E szabványok segítenek megnyitni a világpiacot a tiszta energia, valamint az energiahatékony technológiák előtt, továbbá támogatják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási és csillapító rendszereket. Az esemény arra is kitér, hogy a környezetirányítás és az energiagazdálkodás, valamint az új keretszabványok hogyan támogatják a feleket és a nem állami szereplőket a globális vagy a helyi éghajlati cselekvések előmozdításában.

Az éppen kidolgozás alatt álló ISO-szabványokat is bemutatják – például az ISO 14090-et az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás keretrendszeréről, az ISO 14080-at az éghajlatváltozás elleni fellépés keretrendszeréről és az ISO 14097-et, amely az éghajlat-finanszírozásra összpontosít.
Az éghajlatváltozás figyelemmel kísérése, az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének számszerűsítése, a környezetirányítás és a környezeti tervezés helyes gyakorlatának előmozdítása csak néhány olyan módszer, amellyel az ISO nemzetközi szabványai segíthetik a szervezeteket az éghajlatváltozás kezelésében.

A szabványok és a szabványtervezetek megvásárolhatók az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhetők a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével.

Forrás: Az ISO honlapja
Czimer Gáborné
2018. január