Nyílt szabványok az intelligens közlekedési rendszerek területén

„Az intelligens otthon lesz az IFA1 egyik fő témája” címmel jelent meg a Sg.hu-n2 egy cikk, mely témájában kevésbé, ám a felvetett kérdések terén annál inkább kapcsolódik az intelligens közlekedési rendszerekre (ITS3) vonatkozó szabványok körül kialakult helyzethez.

A cikk a következőképpen fogalmaz:

„A zökkenőmentes kapcsolathoz azonban szükség van a termékeken átnyúló nyílt szabványokra. Sajnos eddig pont az volt a legnagyobb probléma, hogy minden gyártó saját szabványokat dolgozott ki, ugyanakkor nem mindenki tekint tökéletes megoldásként a nyílt szabványokra. Köztük van Hans Wienands, a Samsung menedzsere is, aki szerint az eszközök közötti zavartalan kommunikáció már a jelenlegi szabványokkal is megvalósítható. Úgy véli, megfelelő programokkal és a WLAN vagy a Bluetooth bevonásával is össze lehet kötni a különböző termékeket. Wienands szerint nagyon sok eltérő rendszer van, amelyek a meglévő készülékeken és alkalmazásokon alapulnak.”

Miközben Wienandsnak igaza van, válaszában benne rejlik a probléma is: olyan technológiákban, amelyekre vonatkozóan kizárólag, vagy jellemzően piaci igények által vezérelt szabványosítás folyik, a funkciók biztosításához sokszor indokolatlanul sok a redundancia, azaz egy adott erőforrás többszöri előfordulása a rendszer különböző pontjain. Egy bonyolult rendszer esetén mindez komoly költségtöbbletet és összetettséget von maga után.

Az intelligens közlekedési rendszerek európai és nemzetközi színterén, valamint hazánkban az MSZT/MB 911 „Intelligens közlekedési rendszerek” nemzeti szabványosító műszaki bizottságban is kiemelt figyelmet kap a hasonló hatások kiküszöbölése, hiszen egy óriási piacról és évtizedekig működő rendszerekről van szó.

Több, a témában készült tanulmány foglakozik például a nehézgépjárművekben kötelező fedélzeti rendszerek terén kialakult helyzettel. Az Európai Unió ITS-akcióterve4 példaként egy EETS5-rendszerrel, tachográffal és fedélzeti súlymérő eszközzel felszerelt kamionban számolja ki a rendszer egészét tekintve szükséges és a komponensek által valójában felhasznált eszközök arányát. Ugyanis a GPRS-t6 kétszer, a DSRC7 és GNSS8 adó-vevőt pedig sok esetben háromszor is integrálni kell a rendszerek zártsága és a nyitott erőforrások alkalmazását lehetővé tevő szabványok hiánya miatt. Az akcióterv többek között ennek a felszámolását tűzte ki célul.

Az ISO/TC 204 nemzetközi, valamint a CEN/TC 278 és az ETSI európai ITS műszaki bizottságra is jellemző a technológiát előrevivő cégek erős jelenléte, ám ezt ellensúlyozandó, több, pillanatnyilag is folyó (európai, illetve nemzeti támogatással működő) szabványosítási projekt létezik. Céljuk a szabványok együttműködésének (interoperabilitásának) növelése, illetve a különböző ITS-rendszerek erőforrásainak megosztása, legyen szó akár járművek közötti, akár forgalomirányítási rendszerekről.

Az MSZT/MB 911 műszaki bizottság tagjai aktívan részt vesznek az ilyen és hasonló nemzetközi kezdeményezésekben, mert bízunk abban, hogy ezeknek köszönhetően jobb szabványok és olcsóbb, „okosabb” eszközök jelenhetnek meg a közlekedési rendszerek piacán.

Váradi András
az MSZT/MB 911 elnöke


1 IFA: Nemzetközi Híradástechnikai Kiállítás

3 ITS: Intelligent Transport Systems

5 EETS: Egyesített Európai Útdíjfizetési Rendszer

6 GPRS: General Packet Radio Service

7 DSRC: Dedicated short-range communications: Közlekedési rendszerek közötti rövidtávú vezetékmentes kommunikációs technológia.

8 GNSS: Global Navigation Satellite System