Nagy érdeklődés övezte az energiaauditok témában megrendezett fórumot

A 2015. szeptember 29-én a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) székházában megrendezett fórum célja az MSZ EN 16247 szabványsorozat bemutatása volt, amelynek újabb négy része magyarul is hozzáférhetővé vált. Az MSZT ezzel is segíteni kívánja az Európai Parlament és a Tanács energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvének és az azt bevezető magyar jogi szabályozásnak való megfelelést, valamint a gazdasági szereplők versenyképességét.

A résztvevők a fórum napjától számítva még 30 napig kedvezménnyel vásárolhatják meg a következő magyar nyelvű szabványokat:

MSZ EN 16247-1:2013 Energiaauditok. 1. rész: Általános követelmények;
MSZ EN 16247-2:2014 Energiaauditok. 2. rész: Épületek;
MSZ EN 16247-3:2014 Energiaauditok. 3. rész: Folyamatok;
MSZ EN 16247-4:2014 Energiaauditok. 4. rész: Szállítás;
MSZ EN 16247-5:2015 Energiaauditok. 5. rész: Az energiaauditorok kompetenciája;
MSZ EN ISO 50001:2012 Energiairányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató (ISO 50001:2011).

A fórum bevezetőjeként Szabó József az MSZT főosztályvezetője ismertette a Testület jogállását, szerepét a hazai, az európai és a nemzetközi szabványosításban, illetve egyéb tevékenységeit. Kiemelte, hogy az energiaaudit-szabványok az Európai Bizottság megbízására készültek az épületek, a folyamatok és a szállítás energetikai auditálására vonatkozó egységes európai követelményrendszer meghatározása céljából. Megemlítette, hogy az energiaauditorokkal szemben támasztott követelményekre külön jogi szabályozás készült. Mivel energiaauditorokat regisztráló szervezetek csak köztestületek lehetnek, az MSZT mint köztestület szintén ki akarja bővíteni tevékenységét ebben az irányban. Jelenleg folyamatban van pályázatának elbírálása.

Czimer Gáborné az MSZT szabványosító menedzsere a 2015. szeptember 15-én megjelent ISO 9001, ISO 14001 és ISO 9000 legfontosabb változásait foglalta össze. Ezek a szabványok már az irányításirendszer-szabványok közös szerkezetének megfelelően készültek, és várhatóan ilyen szerkezetű lesz a felülvizsgálatra kerülő ISO 50001 is. Az MSZT az angol nyelvű szabványok magyar nyelvű változatát szeretné minél előbb megjelentetni. Az energiaaudit-szabványok bemutatásakor felhívta a figyelmet az általános követelményeket tartalmazó 1. részre, valamint arra, hogy az energiaaudit folyamatának elemei (Előzetes kapcsolatfelvétel; Indítómegbeszélés; Adatgyűjtés; Helyszíni tevékenység; Elemzés; Jelentés, Zárómegbeszélés) a 2-4. részben is ugyanazok, csak az ágazatra jellemző részekkel egészülnek ki. Utalt arra is, hogy az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény szerint a nagyvállalatok részére kötelezővé tett energetikai auditálás alól mentesül az a cég, amely az EN ISO 50001 szabvány szerinti, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiairányítási rendszert működtet. Az MSZT mint az MSZ EN ISO 50001 szerinti tanúsításra felkészült tanúsító a szlovén IQNet-taggal együttműködve valósítja meg az akkreditált tanúsítást. Az MSZ EN 16247 szabványsorozat tagjait a szervezetek eredményesen használhatják akár a négyévenkénti energetikai auditálást, akár az MSZ EN ISO 50001 szerinti energiairányítási rendszer működtetését választják.

Kapros Zoltán a MEKH képviselője „Az energiahatékonyságról szóló törvény és jogszabályainak rendszerszemléletű hangsúlyai" címmel tartott előadását különösen nagy érdeklődés kísérte. Kifejtette, hogy mi indokolta az energiahatékonysági törvény és rendeletek megalkotását. Kiemelte, hogy ez nemcsak a 2012/27/EU irányelv átültetése, azaz egy kötelezettség teljesítése miatt fontos, hanem lényeges a nemzetgazdaság (pl. importcsökkentés), az ipar (pl. versenyképesség), a közintézmények (példamutatás), a lakosság (pl. fenntarthatóság) számára is. Az átültetést biztosító jogszabályok a következők:

  • 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról;
  • 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról;
  • 24/2015. (V. 26.) NFM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módjáról szóló 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról;
  • 25/2015. (V. 26.) NFM rendelet az energiahatékonyság növelését elősegítő tájékoztatásról (Tájékoztatási rendelet);
  • 26/2015. (V. 26.) NFM rendelet az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére vonatkozó részletes szabályokról.

Beszélt arról is, hogy melyek a MEKH feladatai az energetikai auditálási kötelezettséggel összefüggésben, kikre vonatkozik az energetikai auditálási kötelezettség, melyek az energetikai auditálási tevékenység végzésének feltételei, valamint az energetikai audit minimális tartalmi követelményei. Felhívta a figyelmet a Hivatal honlapjára, ahol a beérkező kérdések alapján folyamatosan aktualizált tájékoztató található.

Bocsák István a Magyar Mérnöki Kamara képviseletében az energiahatékonysági törvényből adódó lehetőségeink témában tartott előadást. A törvény legfontosabb fogalmainak ismertetése után arra helyezte a hangsúlyt, hogy mi az új benne: az Energiahatékonysági célkitűzés, a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia és az, hogy feladatokat tartalmaz a Kormány, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a közintézmények részére. Az energiagazdálkodás jelentőségét adatokkal támasztotta alá és kitért arra is, milyen eszközökkel lehet energiamegtakarítást elérni. Ilyen eszköz a felhasznált energia rendszeres nyomon követése mellett a tanúsítás, az auditálás is.

Dr. Emhő László a BME Mérnöktovábbképző Intézet oktatójának, gyakorló energiaauditornak, egyben a szabványok magyarra fordítójának előadása foglalkozott részletesen az egyes energiaaudit-szabványokkal. Megfogalmazása szerint az MSZ EN 16247 szabványsorozat ún. horizontális szabványkör.

Az 1. rész meghatározza a jó minőségű energiaaudit általános jellemzőit, a további részeket ezzel együtt kell alkalmazni.

A 2. rész az épületek energiaauditjára vonatkozik és nagyon sok hasznos tájékoztató mellékletet tartalmaz, mint például:

  • kik a résztvevő felek (tulajdonos, bérlő);
  • a helyszíni tevékenység során mit kell ellenőrizni (épületburkolat, fűtés, szellőzés stb.);
  • milyen energiateljesítmény-jelzőszámok képezhetők (kWh/m2, kWh/személy, év, nap stb.);
  • milyen energiahatékonyság-növelő lehetőségek vannak (fal hőszigetelése, nagy hatásfokú kazán beszerzése, fordulatszám-változtatás stb.).

A 3. rész az ipari folyamatok, eljárások energiaauditjáról szól. Mellékletei egyaránt hasznosak a szervezetek és az energiaauditor számára. A B melléklet az összegyűjtendő adatok listájáról, a C melléklet az adatmérési tervről szól. Ez utóbbi készítésekor figyelni kell, hol vannak a mérési pontok és helyek, milyen megközelítések lehetségesek, továbbá melyek a felhasználandó mérőeszközök, milyen azok pontossága, működése.

A 4. rész a szállítási szektorok (közúti, vasúti, légi, hajózás) energiaauditját foglalja magába. Olyan speciális körülményeket kell figyelembe venni, mint pl. a légellenállás, örvények, a gördülő ellenállás vagy a jármű kora.

Az 5. rész az energiaauditorok felkészültségére ír elő követelményeket. Fontos személyes tulajdonságok a jó írásbeli és szóbeli kommunikációs készség, a megfigyelési, mérési, elemzési, összegzési készség, a váratlan helyzetekhez való alkalmazkodási készség, a fejlesztési javaslatokat megtevő készség és a projektvezetési készség is, de fontos elvárás az objektivitás és a bizalmas adatkezelés is. Az energetikai auditor alapvégzettségére, szakmai tapasztalatára vonatkozó rendelkezéseket a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet határozza meg.

Ugrayné Litauszki Erzsébet (Szenzor Gazdaságmérnöki Kft.) az energiaaudit-szabványok és az energiairányítási rendszerek szabványainak kapcsolatát elemezte a tanácsadó szemszögéből. Felsorolta az energiairányítási rendszer és az energetikai auditok végzésének jellemzőit, kiemelve a különbségeket (pl. évente vagy 4 évente végzendő audit, külső auditor vagy a saját dolgozók bevonása). A hallgatóság szemléletes ábrákon láthatta a szabványok kapcsolódási pontjait. Mindezzel segítséget kívánt nyújtani a cégeknek ahhoz, hogy könnyebben tudjanak válaszolni a „Melyik utat válasszam?" kérdésre.

Nagy Zoltán (Columbian Tiszai Koromgyártó Kft.) a szervezetüknél működő tanúsított MSZ EN ISO 50001 szerinti irányítási rendszert mutatta be. Ismertette azokat a főbb egységeket és adatokat, amelyekre vonatkozóan kiépítették a rendszert, az elért energiaátalakítási hatékonyságot, a 2020-ra kitűzött célt, valamint az EIR-rendszer kialakításának lépéseit. Nagyon hasznos volt megismerkedni az EIR-rendszer napi működésével (pl. a napi, havi, féléves rendszerességgel vizsgált adatokkal), a hatékonysági programokkal és az energiateljesítmény-mutatókkal.

Összegzés

A fórumot követő konzultáció kérdései az ellenőrzésre, az esetleges büntetésre, az audit költségeire vonatkoztak. Felmerült az is, hogy az energetikusi munkakör létjogosultságát jó lenne valamilyen szabályozással megerősíteni.
A fórum összegzése szerint a 2015. évi LVII. törvény alapján választható két kötelezettség: az energetikai audit elvégeztetése 4 évente, vagy az energiairányítási rendszer MSZ EN ISO 50001:2012 szerinti tanúsítása közötti választás előtt célszerű figyelembe venni az energiaköltségek összes költséghez viszonyított arányát, és a döntés kockázatát csökkentő, előzetes MSZ EN 16247 szerinti energetikai audit megállapításait. A döntésre nincs általános recept, minden vállalkozásnak a saját feltételei és lehetőségei szerint kell a döntést meghoznia, számításba véve az MSZ EN ISO 50001 szerinti energiairányítási rendszerrel elérhető és az energetikai audittal megvalósítható javulást az energiahatékonyságban.


Czimer Gáborné
2015. október