Galamb József, a Ford T-modell volt főkonstruktőre Magyar örökség díjat kapott

Szerző: Varga János

2016. március 19-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megrendezett ünnepségen állampolgári javaslat alapján, születésének 135. évfordulóján Magyar örökség díjat kapott a 20. század autójának megszavazott Ford T-modell főkonstruktőre, Galamb József (1881-1955). Galamb József munkássága ezzel bekerült a „Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába". Méltó elismerése ez a szorgalmas mérnöki munkának, a kimagasló műszaki teljesítménynek és jó példa arra, hogy a tudományos eredmények mellett Magyarországon a mérnöki produktumokat is ilyen magas szinten ismerik el.

A díjat(aképen látható) Galamb Erzsébet építészmérnök, a kitüntetett leszármazottja és fia vette át. A laudátor, Dr. Gáti József gépészmérnök, címzetes egyetemi docens, e szavakkal méltatta Galamb József munkásságát:
„Galamb József 1881. február 3-án, Makón, ötgyermekes református földműves családban született. Diplomáját a mai Óbudai Egyetem jogelődjében, a Budapesti Magyar Királyi Felső Ipariskolában szerezte. (Ez a mai üzemmérnöki képesítésnek felel meg.)

Galamb Erzsébet

Rövid időre a Diósgyőri Vasgyárba került műszaki rajzolónak. (Az itt megszerzett rajztudásának köszönhette, hogy később H. Ford felfedezte.) Katonai szolgálatát 1901-ben a haditengerészetnél töltötte Pulában, itt ismerkedett meg Horthy Miklóssal. Ezt követően a Magyar Automobil Rt.-nél dolgozott Aradon. Tapasztalatszerzés céljából Amerikába hajózott, s 1903. október 6-án érkezett meg New Yorkba. A St. Louis-i világkiállítás megtekintése oly nagy hatást tett rá, hogy elhatározta, Amerikában marad. Rövid kitérő után Detroitban keresett állást és 1905. december 11-én belépett a Ford Motor Company alkalmazottjai közé. A Ford akkor még máshol gyártott alkatrészekből szerelt össze automobilokat. Amikor Henry Ford elhatározta, hogy „kerekekre teszi Amerikát", maga mellé vette konstruktőrnek Galambot."
A tehetséges magyar tervező dolgozott a K- és az N-modellen, ezután Henry Ford őt bízta meg egy olcsó, könnyen kezelhető népautó terveinek elkészítésével. Első feladata egy új tengelykapcsoló kifejlesztése lett, a híres bolygóműves váltón fél évet dolgozott. Galamb tervezte az első levehető hengerfejű konstrukciót az USA-ban. Az alvázat és karosszériát szintén az ő utasításai alapján tervezték. Az első eladásra szánt T-modell 1908. október 1-jén gördült le a gyártósorról. A Tin Lizzie (Bádog Böske) néven is emlegetett autó átformálta Amerikát és az autózás világát. Az autó a piacra dobáskor a legmodernebb és egyben a legolcsóbb is volt. Húsz évig gyártották az egyszerűen kezelhető, megbízható és kedvező árú T-modellt. 1918-ban az összes amerikai autó fele T-modell volt. 1927-ig összesen 15 és fél milliót adtak el belőle. Később, 1999. december 18-án Las Vegasban az „Évszázad Autójának" választották.
Ugyancsak Galamb József nevéhez fűződik az 1913-tól megindított futószalagos gyártás technológiájának kidolgozása. Ehhez a chicagói marhavágóhíd konvejoros megoldását is tanulmányozta, az ott alkalmazott technológiát ültette át az autóiparba. Az ő feladata volt a villamos gyújtóberendezés megalkotása is. Az I. világháború idején ő konstruálta a Liberty repülőgépmotort.
Részt vett a Fordson traktor tervezésében is, melynek terveit egy hónap alatt készítették el. (Ma a számítógépes CAD/CAM tervezőprogramokkal és rendszerekkel sem tudnak ilyen gyorsan megalkotni egy új típust.) 1937-ben lett a Ford gyár főkonstruktőre. 40 évig szolgálta a Fordot, ezalatt több személy- és tehergépkocsi-típus kifejlesztésében volt nagy szerepe, a háborús években pedig tengeralattjáró-kereső, harckocsi- és repülőgépmotorok, de még sebesültszállító autók tervezésében is részt vett. Gyakran mondta, hogy az autógyártás húzóágazatként hatással lesz az acél-, a gumi- és az olajipar fejlődésére, és hogy nem kell aggódni az amerikai úthálózat elmaradottsága miatt, hiszen ha lesz autó, lesznek jó utak is.

Galamb József története maga a beteljesült amerikai álom: a messziről indult szegénylegény az Egyesült Államokba bevándorolva, tehetségével párosuló szívós munkával híres és gazdag lett. 27 dollárral indult Amerikába, de keresete mérnökként már évi 75 ezer dollár volt, pont annyi, mint az USA elnökének. Galamb nélkül sokak szerint a Fordot is rövid úton felvásárolta volna a Chrysler vagy a General Motors, így viszont azok versenytársa lett. Az általa tervezett modell, a Ford-T minden idők egyik legnépszerűbb autója volt, amely egykor a világ autóinak felét (!) tette ki.

Az új Ford-modellek – pl. a képen látható, Székesfehérváron kiállított, 4 hengeres, 3285 cm3 hengerűrtartalmú, soros motorral rendelkező, 40 LE teljesítményűFord A-modell – megtervezésénekfeladata is rá hárult. Az Amerikai Szabadalmi Hivatalhoz 1920 és 1952 között benyújtott 27 szabadalmi leírása rendre a Ford típusú gépkocsik egyes szerkezeti elemének korszerűsítését szolgálta.
A Galamb-kultusz nemcsak Makón, hanem az egész világon él.


Ford A-modell a szerzővel

A mostani átadón Magyar Örökség díjjal ismerték el továbbá:

  • Petrás Mária népdalénekes, keramikus, moldvai csángó kultúrát felmutató művészetét;
  • a Határok nélkül című – a Kossuth Rádión a rendszerváltás óta hallható – műsor alkotóközösségének nemzetszolgálatát;
  • Deáky András tanár, nyugdíjas iskolaigazgató, gyimesi csángókat megtartó nemzetszolgálatát;
  • Kő Pál szobrászművészetét;
  • Kubinyi Anna (1949-2015) textilművészetét;
  • az Egymásért Alapítvány több évtizedes Kárpát-medencei karitatív szolgálatát.

Híres makói származású amerikaiak

Galamb József (1881-1955)      Joseph Pulitzer (1847-1911)    Paul Newman (1925-2008)

            

Mindenképpen jegyezzük meg, hogy Makó, ez a kis alföldi város, amely leginkább a hagymatermesztéséről volt híres, legalább három híres amerikait indított útjára.  Galamb József autótervezésben jártas mérnökként lépett Amerika földjére. A New York-i kikötőbe érkezve kicsit otthon érezhette magát, mert a megpillantott Szabadság-szobor felállításához szükséges pénz földije, a szintén Makón született Pulitzer József (Joseph Pulitzer), az amerikai újságírás atyja, újságíró, lapkiadó, sajtómágnás lapja, a New York World című újság többéves sajtókampányának köszönhetően gyűlt össze. Sőt, a mai napig az általa létrehozott alapítvány fizeti a szobor kivilágításának költségét. Maga Pulitzer is mindig büszkén vállalta szülőhazáját, Magyarországot. (Galamb József, Kiss János által alkotott mellszobra Makó főterén áll.) Irányítása alatt a World az amerikai sajtó történetének egyik legjelentősebb lapjává vált és az ország legnagyobb újságja lett.
Paul Newman kétszeres Oscar-díjas színész, édesanyja Fecskó Terézia révén szintén makói származású, bár ő már Ohio államban született, Amerikában.

Galamb 1915-ben megkapta az amerikai állampolgárságot, Magyarországot soha nem felejtette el. Világhírű mérnökként is többször hazalátogatott és előadásokat tartott a mérnökkollégáinak. Fogadta Horthy Miklós kormányzó is, aki megköszönte neki közreműködését fia sikeres amerikai tanulmányútjában. 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan szegény sorsú makói diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni.
A gyár főmérnökeként később két tűz közé került, miután Henry Ford és unokája között nem volt egyetértés abban, hogy beengedjenek-e más márkát is a gyárukba. 1943 végén szívrohamot kapott és orvosai tanácsára a Ford Motor Company alkalmazásában eltöltött 39 év után nyugállományba vonult. Az „Évszázad autójának" választott T-modell főkonstruktőre 1955. december 4-én, 74 éves korában hunyt el Detroitban. A Clevelandben megjelenő Szabadság című lap nekrológban búcsúzott tőle: „…Galamb József sírjánál hajtsuk meg az emlékezés zászlaját és búcsúzunk tőle azzal, hogy ő jó magyar volt mindig." (Munkásságának további részletei ismerhetők meg a www.picaso.hu/interjuk honlapon.)

A többi magyar mérnök
Galamb József díjazása egyben tisztelgés a többi magyar mérnök – Farkas Jenő (Ford A-modell, Fordson traktor), Csonka János (karburátor), Fejes Jenő (lemezautó, sajtolt acélidomok alkalmazása), János Viktor (FIAT, Alfa Romeo, Lancia-versenyautó-konstukrőr), Járay Pál (áramvonalas járműforma – Audi, Adler, Bugatti, Mercedes, Maybach, „bogárhátú" Volkswagen, TÁTRA), Schweitzer Pál (optimizer), Barényi Béla (Mercedes – 2500 szabadalom! – autóbiztonsági technika), Cser Gyula (kulminált feltöltés), Pavlics Ferenc (General Motors, Opel[Corsa]-holdjáró – Lunar Rover), Bejczy Antal (Sojouner marsjáró) – és más mérnökök munkássága előtt is, akik a világ különböző autógyáraiban dolgozva alapvetően hozzájárultak az automobilok fejlődéséhez, tömegcikké válásához.
Galamb József műszaki hagyatékát, értő mérnökök, tudósok ápolták és ápolják ma is, s fejlesztették tovább. A bolygóműves hajtás későbbi legnagyobb nemzetközi szaktekintélye Terplán Zénó, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) majdani gépelemek professzora, az MTA rendes tagja, 1943 és 1949 között a világhírű mérnök Pattantyús-Ábrahám Géza mellett dolgozott, annak tanársegédjeként. A szerző szerencsésnek mondhatja magát, hogy az Általános géptan I-II. tantárgyakat az 1969/70-es tanévben, illetve a Gépelemek II. tantárgyat az 1971/72-es tanév 2. félévében tőle hallgathatta és élvezhette magas szintű tárgyi tudását felvonultató előadásait, zseniális szabadkézi rajzkészségét, aki a táblánál pontosan úgy brillírozott, mint Galamb József a rajztáblánál.

Varga János,
Székesfehérváron élő
tudománytörténész, mérnöktanár,
tudományos közíró