Kína és India szerepe és helye a nemzetközi szabványosításban

Cikksorozatunk második részében Kína és India nemzetközi szabványosításban betöltött szerepét vesszük szemügyre. Kína gyors gazdasági fejlődése, illetve törekvése, hogy utolérje, majd lehagyja az Amerikai Egyesült Államokat mind gazdasági, mind világhatalmi téren közismert. De hogyan nyilvánul ez meg a nemzetközi szabványosításban?


Kína nemzeti szabványügyi szervezete a Standardization Administration of the People's Republic of China (SAC, sac.gov.cn), azaz a Kínai Népköztársaság Szabványosítási Hivatala, tagja a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnek (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságnak (IEC). Az SAC 2001-ben jött létre és azóta is egyre erőteljesebben vesz részt a nemzetközi szabványosításban, egyre több szakértőt küld a szabványosítással foglalkozó műszaki bizottságokba. Azonban a törekvését megnehezíti, hogy a „hagyományos", már évtizedek óta létező bizottságok titkárságait főként az európai országok, USA és Japán, látja el. Ezek az országok nem szívesen adják fel megszerzett pozíciójukat. Kína igyekszik pozíciót, befolyást szerezni az IEC irányító testületeiben, rendszeresen pályázik a különféle vezetői posztok elnyerésére. Az IEC harmadik elnökhelyettese a kínai Dr. Yinbiao Shu, az IEC elnöki poszt várományosa a 2020 és 2022 közötti időszakra. Ebből az alkalomból az IEC következő közgyűlését Sanghajban tartják meg.

Kína nemzeti és kulturális értékeit is igyekszik érvényre juttatni az új szabványok kidolgozására tett javaslatai során; Traditional Chinese medicine, a hagyományos kínai orvoslás (villamos készülékei) összefoglaló címmel javaslatot tett új szabványsorozat kidolgozására. A szabványsorozat előkészítése első körben formai okokból elakadt, de a megfelelő előkészítést követően fogunk találkozni az akupunktúrás pontbesugárzók, villamos köpölyözőberendezések, számítógépes nyelvanalizáló készülékek szabványaival. Érdekesség a kínai nemzeti bizottság által kidolgozott, és sikeresen kiadott sajátos szabvány, az IEC 62792 Elektromos sokkoló fegyverek kimenetének mérési módszere.

India nemzeti szabványügyi szervezete a Bureau of Indian Standards, azaz az Indiai Szabványügyi Intézmény (BIS, bis.org.in). Az intézmény elődje még a brit uralom alatt létrejött, Műszaki Tudományok Intézete volt, amely az ország iparosítását készítette elő. A BIS 1947-ben alakult meg. A kezdeti években a szervezet a szabványosítási tevékenységre koncentrált, majd kiépítette tanúsítási rendszerét és laboratóriumi hálózatát. Indiában a villamossági termékeket csak a BIS által kiadott tanúsítással lehet forgalomba hozni. India, Kína példáját követve, az iparosításban ugyanazt a fejlődési utat járja be. A nyersanyagexportot egyre inkább felváltja a feldolgozott termékek, alkatrészek gyártása, az olcsó fogyasztási cikkek előállítása stb. Ugyanakkor a tudományos fejlesztésben, a high tech iparágakban is az élre törnek, lásd űripar. Elmondható szinte, hogy India az új Kína.

E két ország szabványosításban betöltött szerepét számszerűsítve a következő táblázat mutatja be, összevetve néhány vezető ipari országgal:

 

IEC

ISO

Műszaki bizottsági titkárság ellátása

Teljes jogú
P-tagság műszaki bizottságokban és albizottságokban

Megfigyelő státuszú
O-tagság műszaki bizottságokban és albizottságokban

Műszaki bizottsági titkárság ellátása

Teljes jogú
P-tagság műszaki bizottságokban és albizottságokban

Megfigyelő státuszú
O-tagság műszaki bizottságokban és albizottságokban

Kína

9

180

1

76

679

51

India

0

91

73

9

438

214

USA

25

169

0

108

580

12

Németország

35

180

1

140

698

33


Források: Az IEC és ISO honlapja

További információkért kérjük, keresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségen:
szabvtit@mszt.hu

Kosák Gábor 
2018. október