https://blogs.commons.georgetown.edu/csic/files/2011/11/projectmanagement.jpgSikeres szakmai fórum az MSZ ISO 21500:2015 Útmutató a projektvezetéshez szabvány megjelenése kapcsán


Az MSZT 2015. május 13-án sikeres szakmai fórumon mutatta be az MSZ ISO 21500 angol-magyar kétnyelvű szabványt. A szabvány magyar nyelvű megjelentetése az MSZT/MB 258 Projektvezetés, program- és projektállomány-irányítás nemzeti szabványosító műszaki bizottság tagjainak és szakértőinek lelkes és kitartó munkája eredményeképpen valósult meg. A szabvány első fordítója Ulicsák Béla szakértő volt, a fordítás véglegesítésében az MB-tagok, kiemelten Reizinger Zoltán, továbbá a PMI Budapest, Magyar Tagozat és a Projekt Menedzsment Szövetség (PMSZ) önkéntesei is részt vettek. A magyar nyelvű változat kiadását anyagi hozzájárulásukkal a következő szervezetek támogatták:

GAVERAN Kft., HyperTeam Üzleti és Informatikai Tanácsadó Kft., Magyar Projektmenedzsment Szövetség, az Óbuda Group, a PEDRANO Csoport.

A műszaki bizottság tagjai a fórum megszervezésében és az előadók révén a lebonyolításában is komoly szerepet vállaltak. A résztvevők színvonalas előadásokat hallgathattak meg és a konzultáció során értékes tanácsokat kaptak.

Szabó József, az MSZT főosztályvezetője megnyitójában kiemelte a támogatók szerepét, majd a jogszabályok és a szabványok összefüggéseire, kapcsolatára világított rá. A szabványok alkalmazása önkéntes. Ha azonban két cég szerződésben állapodik meg, hogy a szállító egy bizonyos terméket valamely szabvány szerint fog gyártani, akkor a szállítóra nézve a szabvány alkalmazása abban a szerződéses viszonyban kötelező.

Szulyovszky Gábor Viktor, az MSZT/MB 258 elnöke (ügyvezető, GAVERAN Kft.) ismertette a szabvány nemzetközi megjelenésének folyamatát és a magyar közzététel során felmerült kihívásokat. Kitért arra is, hogy mely nemzetközi dokumentumokat vették figyelembe a fordítás során (pl. PMBOK). Felhívta a figyelmet a portfólió, a program és a projekt egymáshoz való kapcsolatára, és jelezte az előkészületben lévő új szabványosítási témákat/tervezeteket, pl. útmutató a programirányításhoz; portfólióirányítás; útmutató a projekt, program és portfólió átfogó irányításához, valamint egy szótár is előkészületben van.

Dr. Klimkó Gábor, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnökhelyettese újszerű megközelítéssel ismertette a projektvezetési fogalmakat. Széleskörű kitekintést adott arról, hogy egyes szakmai körökben hogyan használják ezeket a szakkifejezéseket.
Felsorolta azokat a dilemmákat, amelyekkel a bizottság tagjai szembesültek a honosítás során, pl. tartalmi vagy szó szerinti fordítás legyen; a hasonló szabványok fogalmait mennyiben kell figyelembe venni, milyen nyelvi lektori elvárásoknak kell eleget tenni.

Dr. Pálvölgyi Lajos, a PMI Budapest, Magyar Tagozat alelnöke a projektvezetési folyamatcsoportok és folyamatok tárházát vetítette a hallgatóság elé. Elemezte a folyamatcsoportok egymásra hatását, amelyet  az alábbi ábra mutat be:

Kiemelte, hogy a tervezés-, a megvalósítás- és a kontroll-folyamatcsoporton belül található a legtöbb egyedi folyamat. Azzal a kérdéssel búcsúzott a hallgatóságtól, amely lényegében a fórum meghirdetett címe is volt: Hogyan javíthatjuk a projektek teljesítményét? A válaszra az előadások utáni konzultáció során derült fény. Amely szervezet e szabvány fogalmai és folyamatai szerint vezeti/kezeli projektjeit, az a projektvezetés legjobb gyakorlata szerint működik. A legjobb gyakorlat választása a projekt sikerének valószínűségét mindenképpen növeli.

Horváth György, az MSZT/MB 258 alelnökének (építészmérnök, Óbuda Group) előadása a beruházási projektek vezetéséről adott számos példát. Sok hasznos ismeretet tárt elénk egy tapasztalt szakember bölcsességével, a projektvezetés témakörei szerint csoportosítva. Építész lévén nagy hangsúlyt helyezett az érdekelt felek igényeinek figyelembevételére. Ha ez nem teljesül, zavarok keletkezhetnek a költségterv, a projektterjedelem, az időterv betartása tekintetében. A projekt érintettjeit a következő ábra mutatja be:

Dr. Fekete István, a SzigmaSzerviz Kft. ügyvezetője a projektek kockázatainak felmérése és kezelése kapcsán szintén fogalomvizsgálattal kezdte előadását. A veszély, a kockázat, pozitív kockázat, stb. fogalomkört járta körül, bevonva a hallgatóságot is a „megfejtésbe". Később egy kritikus kockázatú projekt részletes vizsgálatára került sor.

Az előadások utáni konzultáción a résztvevők főleg a további képzési lehetőségek, elsősorban tréningek iránt érdeklődtek. Az előadók és Ulicsák Béla szakértő készségesen válaszoltak ezekre a kérdésekre és hasznos tanácsokkal szolgáltak. Összességében a hallgatói visszajelzések alapján a fórum nagyon kedvező megítélést kapott.
 

Czimer Gáborné
az MSZT/MB 258 titkára

2015. május