Európai szabványként is elérhetők a MIR- és a KIR-auditorokra vonatkozó kompetenciakövetelmények

A tanúsító testületek felelősséggel tartoznak ügyfeleik és az általuk tanúsított szervezetek vevői iránt annak érdekében, hogy csak olyan auditorok végezhessék a minőségirányítási és a környezetközpontú irányítási rendszerek auditjait, akik bizonyították kompetenciájukat az adott területen. Minden auditornak rendelkeznie kell az MSZ EN ISO/IEC 17021-1-ben leírt általános kompetenciákkal, valamint az ISO/IEC 17021 szabványsorozat 2. és 3. részében előírt egyedi ismeretekkel.

Az ISO külön szabványokat/műszaki specifikációkat dolgozott ki a különböző szakterületek auditorai számára szükséges kompetenciakövetelmények meghatározása érdekében. (Az ISO/IEC 17021 sorozat összes tagját tartalmazó lista az ISO honlapján található.)

Felhívjuk a szabványalkalmazók figyelmét, hogy az irányítási rendszerek auditálásához és tanúsításához szükséges sajátos auditori kompetenciakövetelményeket a nemrég magyarul is megjelent auditszabvány, az MSZ EN ISO 19011:2018 már nem tartalmazza.

Mivel a tanúsító testületeknek ezután is meg kell határozniuk az egyes MIR- és KIR-auditokhoz szükséges auditorcsoport-kompetenciákat, a továbbiakban az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által is jóváhagyott következő szabványokhoz kell fordulniuk segítségért:

  • EN ISO/IEC 17021-2:2018 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. 2. rész: Kompetenciakövetelmények környezetközpontú irányítási rendszerek auditálásához és tanúsításához
  • EN ISO/IEC 17021-3:2018 Megfelelőségértékelés. Irányítási rendszerek auditját és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények. 3. rész: Kompetenciakövetelmények minőségirányítási rendszerek auditálásához és tanúsításához

Az auditorcsoport kiválasztása különböző tényezőktől függ, beleértve a műszaki területet, a konkrét folyamatokat, illetve a környezeti tényezőket és a helyszínt, ahol ezek a tényezők előfordulnak.

Az előzményszabványok, az ISO/IEC TS 17021-2:2012 és az ISO/IEC TS 17021-3:2013 felülvizsgálatát az irányítási rendszerszabványokban bekövetkezett változások indokolták. A változások főleg kiegészítések, például:

EN ISO/IEC 17021-2:2018

  • az ISO 14001:2015 új követelményei miatt szükséges további kompetenciák beépítése;
  • a kompetenciakövetelmények kiigazítása, hogy jobban összpontosítsanak az ISO 14001:2015 által elvárt eredményekre;
  • a fenntartható fejlődés és a fenntarthatóság közötti különbség tisztázása;
  • a szervezet környezetének megértéséhez szükséges kompetenciakritériumok felvétele;
  • a KIR-re vonatkozó ügyfél-kommunikáció megbízhatóságának auditálására vonatkozó kompetenciák beépítése.

EN ISO/IEC 17021-3:2018

  • az ISO 9001:2015 új követelményei miatt szükséges további auditálási kompetenciák beépítése;
  • az alapkoncepciók és a minőségirányítási alapelvek, valamint alkalmazásuk kiterjesztése;
  • ismeretek szerzése a szervezet vezetőségének szerepéről a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatban;
  • a kockázatalapú gondolkodás alkalmazásával kapcsolatos ismeretek beépítése, beleértve a kockázatok és lehetőségek meghatározását;
  • a szervezet környezetének megértéséhez szükséges kompetenciakritériumok beépítése.

Az EN ISO/IEC 17021-2:2018 és az EN ISO/IEC 17021-3:2018 szabványok nemzeti szabványként való bevezetése 2019. júniusig Magyarország számára kötelező. A szabványok magyar nyelvű bevezetésének támogatása érdekében keresse munkatársainkat a szabvtit@mszt.hu vagy a g.czimer@mszt.hu e-mail-címen.

A szabványok megvásárolhatók az MSZT Szabványboltban vagy megrendelhetők a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével.

Czimer Gáborné
2019. február