Megtartotta alakuló ülését az MSZT/MB 443 Építészet és műemlékvédelem műszaki bizottság

A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) új műszaki bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy általános építészeti és műemlékvédelmi kérdésekben, illetve az akadálymentesítés tervezési vonatkozásaival, a kulturális örökség megőrzésével és az építészeti nyelvhasználattal kapcsolatban felmerülő szabványosítási feladatok során széles körű konszenzus alakulhasson ki, a megfelelő szakmai szervezetek és elismert szakértők bevonásával.

A műszaki bizottság a céloknak megfelelően széles tevékenységi területet ölel fel, amely többek között érinti az önálló (forrásdokumentum nélküli) ún. „tiszta magyar” szabványok kidolgozását/korszerűsítését/visszavonását, illetve az európai és/vagy nemzetközi műszaki bizottságokkal való együttműködést. A bizottság tevékenységi körébe tartozik:

  • a közintézmények tervezési követelményei;
  • az építészettel és építéssel kapcsolatos terminológia kialakítása és a szakmai nyelvhasználat összehangolása;
  • a kulturális örökség megőrzése;
  • az épített környezet hozzáférhetőségének biztosítása az egyetemes tervezés szempontrendszere szerint.

Közintézmények tervezési követelményei

A tervezési követelmények meghatározása minden országban a helyi sajátosságokhoz, az éghajlati körülményekhez, az építési hagyományokhoz és a jogszabályi feltételekhez igazodik. Ennek megfelelően e szakterületen nem alakult ki európai vagy nemzetközi szabványosítás, itt elsősorban önálló, a magyar nemzeti szabványosítással lefedett tervezési előírások vannak jelen.

Az MSZT régóta ad ki tervezési előírásokkal kapcsolatos szabványokat, amelyek a hatályos jogszabályi környezetnek (pl. ÉTV, OTÉK) megfelelően adnak meg műszaki követelményeket. A területen lévő szabványok többsége azóta visszavonásra került, mint például az MSZ-04-206 Otthonok, szállások szabványsorozat, az MSZ-04-208-6 Egészségügyi létesítmények, az MSZ-04-209 Sportlétesítmények szabványsorozat és az MSZ-04-211 Konyhák és éttermek. Tervezési előírások szabvány.

Az érvényben lévő szabványok olyan műszaki dokumentumok, amelyeket ha egy szerződésben vagy egy megállapodásban rögzítenek a szerződő felek, akkor pl. az így hivatkozott szabvány a szerződés keretein belül kötelezővé válik (kivéve, ha példaként hivatkoznak rá, mert abban az esetben a szabványban megadott műszaki megoldás helyett más megoldás is alkalmazható, amely azzal legalább bizonyíthatóan egyenértékű). Ilyenek például az MSZE 24203 Oktatási intézmények tervezési előírásai előszabvány-sorozat egyes részei, melyek követelményeinek betartását az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendszeresen előírja az általa kiírt iskola- és óvodafelújítási, valamint -építési pályázatok során. A közintézményekre vonatkozó érvényes önálló „tiszta magyar” szabványokat és előszabványokat az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat: Közintézmények tervezési követelményeivel kapcsolatos érvényes szabványok és előszabványok

Hivatkozási szám

Cím

MSZ-04-220:1981

Öltözőcsoportok és csoportos illemhelyek tervezési előírásai

MSZE 24203-1:2012

Oktatási intézmények tervezési előírásai. 1. rész: Óvodák

MSZE 24203-2:2012

Oktatási intézmények tervezési előírásai. 2. rész: Általános iskolák

MSZE 24203-3:2012

Oktatási intézmények tervezési előírásai. 3. rész: Középfokú oktatási intézmények

MSZ 24203-4:2007

Oktatási intézmények tervezési előírásai. 4. rész: Többcélú közoktatási intézmények

MSZE 24203-5:2012

Oktatási intézmények tervezési előírásai. 5. rész: Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények

MSZE 24203-6:2012

Oktatási intézmények tervezési előírásai. 6. rész: Kollégiumok, diákotthonok

MSZE 24205-1:2012

Előadó-művészeti létesítmények. 1. rész: Általános tervezési előírások

MSZE 24210-1:2012

Nevelési intézmények tervezési előírásai. 1. rész: Bölcsődék


Az építészettel és építéssel kapcsolatos terminológia kialakítása és a szakmai nyelvhasználat összehangolása

A nemzetközi szabványosítás általános célkitűzési közé tartozik minden területen a kereskedelmi akadályok megszüntetése, melyhez elengedhetetlen egy közös szakmai nyelv kialakítása. A legtöbb szakterület műszaki bizottsága kialakítja a saját szakterületére érvényes terminológiát. Az építészettel és kivitelezéssel kapcsolatos általános szakkifejezéseket az ISO/TC 59/SC 2 Terminológia és a szakmai nyelvhasználat összehangolása (Terminology and harmonization of languages) albizottság dolgozza ki. Az MSZT az igényeknek megfelelően e szakszótárak egy részét kiadta magyar nyelven (MSZ ISO kibocsátói jellel), illetve további önálló (forrásdokumentum nélküli) „tiszta magyar” nemzeti szabványokat is (MSZ kibocsátói jellel). Ezekről a 2. táblázatban tájékozódhat.

Erre a területre különösen igaz, hogy a szabványok nem az utóbbi években jelentek meg, sőt a legtöbbjük több évtizede változatlan formában érhető el. Ha megvizsgáljuk a 2. táblázatban szereplő szabványokat, akkor látható, hogy ez mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatra helytálló, mely elsősorban abból adódik, hogy az általánosan érvényes szakkifejezések kevésbé változnak az évek során. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség magyarországi szabványosításra a területen, hiszen a nemzetközi műszaki albizottság több szabványa sem került még bevezetésre, illetve folyamatban van további szabványok kidolgozása is. Ezen túlmenően minden forrásdokumentum nélküli magyar szabvány esetében ötévente kötelező elvégezni a korszerűsítési felülvizsgálatot, melynek során értékelni kell az adott szabvány műszaki tartalmát.

2. táblázat: Építéssel kapcsolatos érvényes terminológiai szabványok

Hivatkozási szám

Cím

MSZ ISO 1791:1990

Az építési modulkoordináció fogalommeghatározásai

MSZ ISO 7361:1992

Az elemekből álló homlokzatok építőipari teljesítményjellemzői

MSZ ISO 7078:1990

Építkezési geodéziai munkálatok fogalommeghatározásai

MSZ 15035:1979

Épületburkolatok terminológiája

MSZ 15041:1989

Épületlakatos-ipari munkák fogalommeghatározásai

MSZ 7653:1982

Az építési modul alkalmazási előírásai

MSZ 7661-1:1982

Építési modul. Modulhálók

MSZ 7661-2:1982

Építési modul. Koordinációs tér

MSZ 8292:1986

Vízszigetelő munkák fogalommeghatározásai

MSZ 9990:1984

Épületszerkezeti csatlakozások fogalommeghatározásai


Kulturális örökség megőrzése

A kulturális örökség megőrzésének feladatai szintén erősen különbözhetnek az egyes országokban, így ezen a területen nem is alakult ki nemzetközi szabványosítás. Azonban felmerült az igény a (nem csak az épített örökségek tekintetében vett) kulturális örökségek megőrzése során alkalmazott speciális vizsgálati módszerek egységesítésére, valamint a mozgatható és épített, örökségi jelentőséggel bíró tárgyak, szerkezetek, külső és belső terek védelmének összehangolására Európán belül. Ezekért a szabványosítási területekért a CEN/TC 346 Kulturális örökség megőrzése (Conservation of Cultural Heritage) európai műszaki bizottság felel, amely 2004-ben kezdte meg a munkáját.

A CEN/TC 346 a fizikai kulturális örökségek – azaz a szellemi örökségen kívüli, örökségi jelentőséggel bíró tárgyak és épületek –, valamint azok anyagainak megőrzésére határoz meg eljárásokat és vizsgálati módszereket, továbbá leírja a környezeti körülményeket, hibás használatokat, amelyek károsítják azokat. A bizottság célja, hogy útmutatást adjon a dokumentáláshoz, tervezéshez és megvalósításhoz a kulturális örökségek megőrzése, helyreállítása, fenntartása és használata során. E célkitűzések mentén a műszaki bizottság már 31 szabványt és egy műszaki specifikációt készített el, továbbá 7 szabvány van elkészítés vagy elfogadás alatt. Az MSZT az általános gyakorlatnak megfelelően a szabványokat bevezette – angol nyelven –, illetve az MSZT/MB 443 az alakuló ülésén elfogadta az MSZ EN 16883:2017 A kulturális örökség megőrzése. Útmutatók a történelmi épületek energetikai teljesítőképességének fejlesztéséhez szabvány magyar nyelvű változatának kéziratát. A szabvány várhatóan 2019. január 1-jén jelenik meg.

Az MSZ EN 16883:2017 útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet fenntartható módon növelni a történelmi épületek – azaz történelmi, építészeti vagy kulturális okokból értékes épületek – energetikai teljesítőképességét, az örökségi jelentőségüket is figyelembe véve. Normatív eljárást mutat be az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések kiválasztására az épületek örökségi jelentőségét is érintő kivizsgálása, elemzése és dokumentálása alapján. Lényeges, hogy a szabvány – mint ahogyan a CEN/TC 346 által elkészített dokumentumok általában – nem csak a jogszabályi felhatalmazás alapján örökségnek nyilvánított épületekre, hanem bármilyen típusú és korú történelmi épületre alkalmazható.

Az épített környezet hozzáférhetőségének biztosítása az egyetemes tervezés szempontrendszere szerint

Az egyetemes tervezés több dolgot jelent: hozzáférhető épületek, termékek és környezet tervezése idős, mozgásában korlátozott vagy ép embereknek. Ennek megfelelően nem csak az építészeti területeket érinti és nem is csak egy műszaki bizottság foglalkozik vele. Külön műszaki bizottságok működnek a használati eszközök, illetve az elektronikai és építészeti akadálymentesítés megteremtésének szabványosítására, valamint e területek összehangolására. Az építési akadálymentességgel az ISO/TC 59/SC 16 Az épített környezet hozzáférhetősége és használhatósága (Accessibility and usability of the built environment) nemzetközi és a CEN/CLC/JTC 11 Az épített környezet hozzáférhetősége (Accessibility in the built environment) európai műszaki bizottság foglalkozik, míg a CEN/CLC/JTC 12 Egyetemes tervezés (Design for All) műszaki bizottság holisztikus szemlélettel közelíti meg a területet.

Habár a különböző eszközök akadálymentes használatának, illetve a külön erre a célra gyártott gyógyászati eszközök nemzetközi szabványosítása régóta folyik, az egyetemes tervezés és az épületek akadálymentesítésének szabványosítása viszonylag új folyamat. Ezt az is jelzi, hogy az ISO/TC 59/SC 16 eddig egy szabványt vezetett be (ISO 21542:2011 Building construction. Accessibility and usability of the built environment), míg a CEN és a CENELEC közös műszaki bizottságai csak 2017-ben alakultak meg, így egyelőre nem vezettek be műszaki dokumentumokat. Eszerint a területen – az ISO 21542:2011 magyarországi bevezetésén túl is – van még lehetőség további szabványosításra.

A 2018. október 9-én megalakult műszaki bizottság az igények és a lehetőségek függvényében az említett területek mentén kíván szabványosítási feladatokat ellátni, az elfogadott tevékenységi területe szerint: „A különböző funkciójú létesítmények építésének, korszerűsítésének és átalakításának tervezése során figyelembe veendő követelmények meghatározása, illetve az épületek és építmények tervezéséhez, funkcionális igényeinek felméréséhez, tervezési programjának kialakításához segítséget nyújtó előírások kialakítása. Különálló alterületként jelenik meg az egyetemes tervezés elve mentén az épületek akadálymentes megközelítése és használata, valamint az épített kulturális örökségek megőrzése, helyreállítása és használata.

Ennek részeként a bizottság egyaránt fontosnak tekinti az angol nyelven elérhető szabványok magyar nyelvű változatainak elkészítését, illetve a meglévő önálló magyar szabványok korszerűsítését és új szabványok meghirdetését.

A Magyar Szabványügyi Testület várja mindazok jelentkezését, akik érdeklődnek a műszaki bizottság munkájában való részvétel iránt. A műszaki bizottságról az MSZT honlapján tájékozódhat.

A jelentkezéssel kapcsolatban további tájékoztatást ad:
Bernáth Csaba, tel.: 06-1-456-6935, e-mail-cím: cs.bernath@mszt.hu

2018. november