SZABVÁNYOSÍTÁS A JOGI SZABÁLYOZÁS TÜKRÉBEN

Az építési termékekre vonatkozó új rendelet

 

A szabványosítás napjainkban a jogi szabályozó rendszer nélkülözhetetlen kiegészítője. Bár a szabványok alkalmazása önkéntes, alkalmazásuk utat nyit a termékek szabad forgalomba hozatala és a szolgáltatások értékesíthetősége előtt az Európai Unión belül. A gyártás, a forgalomba hozatal és a forgalmazás során is alapvető fontosságú a jogi szabályozás területén való jártasság, így a jogszabályok (törvények, rendeletek) és a szabványok, valamint azok kapcsolatának ismerete.

A szabványok és a jogszabályok kapcsolata

A szabványok és a jogszabályok kapcsolatának tekintetében elmondható, hogy a szabványok a jogszabályokban előírt általános követelmények teljesítésére adnak lehetséges megoldást. A szabvány szerinti termék, szolgáltatás esetén feltételezni kell, hogy a műszaki fejlődés elfogadott színvonalának megfelelően, kellő gondossággal jártak el, illetve a szabvány szerinti vizsgálati módszer elismert, elfogadott. A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, jogszabály azonban hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy azzal az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.

Az európai szintű jogi szabályozást tekintve az Európai Unió elsődleges joga az alapszerződésekből áll, másodlagos joga pedig elsősorban két fontos jogforrást jelent: a közvetlenül hatályos rendeleteket és a közvetetten hatályos irányelveket.

Az európai rendelet általános hatályú közösségi jogi norma, amely teljes egészében, minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó, azaz a tagállamoktól nem igényli külön jogszabály kibocsátását, hatályba lépésétől kezdődően minden további aktus nélkül ugyanazzal a szöveggel alkalmazandóvá válik a tagállamok jogrendszerében.

Az európai irányelv olyan célkitűzéseket tartalmaz, amelyeket a tagállamoknak el kell érniük. A megvalósítás módjának kiválasztását az Unió a tagállamokra bízza. A tagállamok kötelesek nemzeti jogalkotás útján az irányelvnek megfelelő jogszabályt kibocsátani az előírt határidőn belül.

Az építési termékekre vonatkozó rendelet (CPR)

Az építőipar területén kiemelkedő fontosságú az építési termékek forgalmazására vonatkozó rendelet (CPR) azaz az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete. A CPR alapos ismerete elengedhetetlen az építőipari jogi szabályozás jelenlegi rendszerének megfelelő ipari és piaci tevékenység szempontjából. A rendelet teljes szövege az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2011. 04. 04-ei számában olvasható, cikkünk a rendelettel kapcsolatos néhány fontosabb, érdekesebb információt emel ki.

A CPR alapelvei és az építmények alapvető követelményei

A CPR alapelvei szerint:

  • az egyes termékekre mind uniós jogszabályokból, mind tagállami rendelkezésekből vonatkoznak követelmények; 
  • a forgalomba hozatal előtt nem állapítják meg a termékről, hogy az megfelel-e a tervezett felhasználásra;
  • a gyártónak csak a beépítési mód szerinti lényeges termékjellemzők teljesítményéről kell nyilatkoznia;
  • a teljesítménynyilatkozat a közös nyelv a tervező, a kivitelező és a gyártó között.

A korábbi, az építőipar e területét szabályozó irányelvhez képest a rendelet alapvető követelményeinek köre bővült. Ezek a követelmények a következők:

     
  • mechanikai szilárdság és állékonyság;
  • tűzbiztonság;
  • higiénia, egészség és környezetvédelem;
  • biztonságos használat és akadálymentesség;
  • zajvédelem;
  • energiatakarékosság és hővédelem;
  • a természeti erőforrások fenntartható használata.

A gyártó és a bejelentett szervezet feladatai

Az ipar és a gazdaság szereplői számára kiemelkedő fontosságú a gyártó és a bejelentett szervezet feladatainak ismerete. Bejelentett szervezetek azok, melyeket a tagállamok felhatalmaztak a teljesítmény állandóságának értékelésével és ellenőrzésével kapcsolatos, a rendelet szerint harmadik fél által végzendő feladatok ellátására és amely szervezeteket bejelentettek az Európai Bizottságnak. A gyártó és a bejelentett szervezet feladatait a teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszerek írják elő, melyeknek jelölése 1+., 1., 2+., 3. és 4. A korábbi irányelvtől való lényeges eltérés, hogy a rendszerek között 2-es módozat nincs (lásd a táblázatot).
A teljesítménynyilatkozat a vonatkozó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelően az építési termékek teljesítményét fejezi ki azok alapvető jellemzőinek vonatkozásában.
Ha az építési termék megfelel a rá vonatkozó harmonizált szabványban foglaltaknak vagy az építési termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak teljesítménynyilatkozatot kell kiállítania és CE jelölést kell az adott terméken elhelyeznie.

A gyártó és a bejelentett szervezet feladatai


A teljesítmény állandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszer

A gyártó feladata

A bejelentett szervezet feladata

1. és 1+. rendszer

I. Üzemi gyártásellenőrzés;

II. A gyárban vett minták további vizsgálata a meghatározott vizsgálati terv szerint.

A bejelentett terméktanúsító szervezet a termék teljesítményének állandóságáról szóló tanúsítványát a következők alapján adja ki:

I. a terméktípus meghatározása: típusvizsgálat (mintavétel is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján;

II. a gyártó üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata;

III. az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése;

IV. (csak 1+. esetén) az uniós piacon való forgalomba hozatalt megelőzően vett minták szúrópróbaszerű vizsgálata.

2+. rendszer

I. A terméktípus meghatározása: típusvizsgálat (mintavétel is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján;

II. Üzemi gyártásellenőrzés;

III. A gyárban vett minták további vizsgálata a meghatározott vizsgálati terv szerint.

A bejelentett gyártásellenőrzés-tanúsító szervezet az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványát a következők alapján adja ki:

I. a gyártó üzem és a gyártásellenőrzés alapvizsgálata;

II. a gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, vizsgálata és értékelése.

3. rendszer

Üzemi gyártásellenőrzés

A bejelentett vizsgálólaboratórium végzi a terméktípus meghatározását típusvizsgálat (mintavétel is), típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján.

4. rendszer

I. A terméktípus meghatározása típusvizsgálat, típusszámítás, táblázatba foglalt értékek vagy a termék leíró dokumentációja alapján;

II. Üzemi gyártásellenőrzés.

Nincs feladat.

Egyszerűsített eljárások

A rendelet mikrovállalkozások számára lehetőséget ad egyszerűsített eljárások alkalmazására. A harmonizált szabvány által szabályozott építési termékeket gyártó mikrovállalkozások a 3. és 4. rendszer esetében a típusvizsgálat alapján történő terméktípus-meghatározás helyett az alkalmazandó harmonizált szabványban szereplő módszerektől eltérő módszereket is alkalmazhatnak. Ezek a gyártók emellett a 3. rendszer hatálya alá tartozó építési termékeket a 4. rendszerre érvényes rendelkezéseknek megfelelően is kezelhetik. Az említett egyszerűsített eljárások alkalmazása esetén a gyártónak egyedi műszaki dokumentáció révén bizonyítania kell, hogy az építési termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, valamint igazolnia kell, hogy az általa alkalmazott eljárások egyenértékűek a harmonizált szabványokban előírt eljárásokkal.

A teljesítménynyilatkozat kiállítására vonatkozó követelményektől való eltérések

A rendelet 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve, és abban az esetben, ha nincsenek olyan uniós vagy nemzeti rendelkezések, amelyek megkövetelik az építési termékek rendeltetésének helyén az alapvető jellemzőkről szóló nyilatkozat kiadását, a harmonizált szabvány által szabályozott termék forgalomba hozatalakor a gyártó eltekinthet a teljesítménynyilatkozat kiállításától, ha:
a) a termék egyedi, nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt, a biztonságos beépítésért felelős gyártó egyetlen, beazonosítható építménybe építi be az alkalmazandó nemzeti szabályokkal összhangban és a nemzeti előírások szerint kijelölt, a biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett;
b) a terméket az építkezés helyszínén gyártották az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint, az építménybe való beépítés céljával és a tagállami előírások szerint kijelölt, a biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett;
c) a terméket hagyományos vagy az örökségmegőrzésnek megfelelő módon, nem ipari gyártás keretében állítják elő olyan építmények megfelelő felújítása céljára, amelyek a vonatkozó tagállami szabályok szerint környezetük kiemelt státusa vagy különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalos védelmet élveznek.

A teljesítménynyilatkozat tartalma

A rendelet által szabályozott kiemelt kérdéskör az építési termékek teljesítményének értékelésére szolgáló teljesítménynyilatkozat előírt tartalma.
A teljesítménynyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

  • a terméktípus meghatározását, amelyre a teljesítménynyilatkozatot kiadták;
  • az építési termékek teljesítményének állandóságát értékelő és ellenőrző, a rendelet V. mellékletében megadott rendszert vagy rendszereket;
  • az egyes alapvető jellemzők értékelésére alkalmazott harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés hivatkozási számát és kibocsátási dátumát;
  • adott esetben a felhasznált egyedi műszaki dokumentáció hivatkozási számát, valamint azokat a követelményeket, amelyeknek a gyártó állítása szerint a termék megfelel;
  • az építési termék egy vagy több, az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásoknak megfelelő rendeltetését;
  • a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés vonatkozásában a szóban forgó harmonizált műszaki előírások szerinti alapvető jellemzők jegyzékét;
  • az építési termék teljesítményét legalább egy, a nyilatkozatban szereplő egy vagy több rendeltetés szempontjából meghatározó, alapvető jellemző tekintetében;
  • adott esetben az építési termék szintek vagy osztályok szerinti, vagy leírásban, adott esetben számítás eredményeképpen megadott teljesítményét azon alapvető jellemzőinek vonatkozásában, amelyeket a 3. cikk (3) bekezdésének megfelelően határoztak meg;
  • az építési termék azon alapvető jellemzőinek teljesítményét, amelyek a termék rendeltetésével vagy rendeltetéseivel kapcsolatosak, figyelembe véve a termék rendeltetésével vagy rendeltetéseivel kapcsolatos olyan rendelkezéseket, amelyek arra a helyre vonatkoznak, ahol a gyártó forgalmazni kívánja a terméket;
  • a jegyzékben szereplő olyan alapvető jellemzők tekintetében, amelyekre nincs NPD nyilatkozat, az NPD (No Performance Determined – nincs meghatározott teljesítmény) betűket;
  • ha a szóban forgó termékre kiadtak európai műszaki értékelést, az építési terméknek a vonatkozó európai műszaki értékelésben szereplő nyilatkozat szerinti valamennyi alapvető jellemzője vonatkozásában szintek vagy osztályok szerint, illetve leírásban kifejezett teljesítményét.

A gyártók kötelezettségei

A teljesítménynyilatkozat tartalmán túl az ipar és a gazdaság szereplői számára a rendelet által szabályozott másik fontos kérdéskör a gyártók kötelezettségeinek meghatározása. A gyártók kötelezettsége a teljesítménynyilatkozat kiállítása, a CE jelölés elhelyezése, a műszaki dokumentáció összeállítása a teljesítmény állandóságára vonatkozó értékelési és ellenőrzési rendszerrel kapcsolatos valamennyi fontos, meghatározó elem feltüntetésével. A teljesítménynyilatkozatot és a műszaki dokumentációt a forgalomba hozataltól számított 10 évig meg kell őrizni. Egyes termékekre az Európai Bizottság más időtartamot is meghatározhat az építési termék várható élettartama és az építményben betöltött funkciója alapján.

Ha az építési termék nyilatkozatban szereplő teljesítményének pontossága, megbízhatósága és állandósága biztosítása érdekében indokolt, a gyártók a forgalomba hozott vagy forgalmazott építési terméken mintavizsgálatot végeznek, kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek a panaszokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

A gyártók az építési termékeken a termék azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel- vagy             sorozatszámot vagy más azonosító elemet helyeznek el, továbbá feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és értesítési címüket. Ha a termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a szükséges információt az építési termék csomagolásán vagy az építési terméket kísérő dokumentációban adják meg.

A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékhez a forgalmazás során az érintett tagállam nyelvén használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek.

Ha a termék nem felel meg a teljesítménynyilatkozatban vagy a rendeletben foglalt követelményeknek, a gyártók kiigazító intézkedéseket tesznek, vagy a terméket visszahívják. Ha a termék veszélyt jelent, a gyártó az adott tagállamok illetékes nemzeti hatóságait erről értesíti és részletesen tájékoztatja. Az illetékes nemzeti hatóságok kérésére, a hatóság számára könnyen érthető nyelven rendelkezésre bocsátja az építési termékről szóló teljesítménynyilatkozatban foglaltaknak, vagy a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek való megfelelőség igazolásához szükséges információkat és dokumentációt.

Az ipar és a gazdaság szereplői számára elengedhetetlen a szabványok ismerete, alkalmazása és a szabványosítás területén való alapvető jártasság. Ennek elősegítése érdekében a Magyar Szabványügyi Testület készséggel áll az érdeklődők és a szabványosítási tevékenységbe bekapcsolódni kívánók rendelkezésére.