Egészségkockázatok munka közben

Júniusban magyarul is megjelenik az MSZ EN 1005-4:2005+A1:2009

Az Európai Unió munkavállalóinak kb. egyharmada fájdalmas vagy fárasztó testtartásban dolgozik a munkanap több mint felében, és az összes munkavállaló közel 50%-ának kell rövid, ismétlődő feladatot végeznie, mely gyakran okoz fájdalmat vagy igen fárasztó.

A fájdalom és a fáradtság váz- és izomrendszeri megbetegedésekhez, teljesítménycsökkenéshez, testtartási és mozgáskoordinációs elváltozásokhoz vezethetnek. Ez utóbbi növelheti a hibák kockázatát, minőségromlás következhet be és veszélyhelyzetek alakulhatnak ki.

Az MSZ EN 1005-4:2005+A1:2009 Gépek biztonsága. Az ember fizikai teljesítménye. 4. rész: A géphez viszonyított, munka közbeni testtartások és mozgások értékelése szabvány célja a géppel kapcsolatos, azaz az összeszerelés, az üzembe helyezés, a működtetés, a beállítás, a karbantartás, a tisztítás, a javítás, a szállítás és a szétszerelés közbeni testtartások és mozgások okozta egészségkockázatok felmérése és befolyásolása.

A kockázatok felmérésekor csak azokat az egyedi tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek gyakran ismétlődő mozdulatot igényelnek, vagy nem gyakoriak, de növelhetik a fájdalom, a fáradtság vagy a megbetegedés kockázatát.

Az ábrán látható a gépek biztonságával kapcsolatos harmonizált szabványok alkalmazása a gépek tervezésekor. A követelmények teljesülése azt jelenti, hogy a gép előírt használata mellett a mozgásszervi sérülések és megbetegedések kiküszöbölésére az intézkedések megtörténtek, ideértve, pl. a kézi teheremelésből, gépkezeléshez szükséges erőkifejtésből, testtartásból, nagyszámú ismétlődő mozgásból eredő veszélyeket.

 

a-fizikai-teljesitmenytenyezok-megjelenitese-szabvanyokban

Az ergonómia alkalmazásának célja az, hogy a rendeltetésszerű használat körülményei között a kezelőszemélyt érő kényelmetlenség, fáradtság, valamint fizikai és lelki megterhelés a lehető legkisebbre csökkenjen. A gép tervezőjének nagy felelőssége van abban, hogy megelőzze a fájdalmas vagy fárasztó testtartásokat és mozdulatokat. A gépek tervezésének öt fő szakasza az az alábbi ergonómiai feladatokon alapul:

  • a gépkezelők körének meghatározása;
  • a gépkezelői feladatok elemzése;
  • a szükséges ergonómiai adatok azonosítása/begyűjtése;
  • értékelés rajzasztalon/CAD-képernyőn;
  • teszt a tényleges gépkezelőkkel.

A kockázatfelmérés követelményeinek részletezésekor a szabvány számos zónát használ a törzs, a felkar, a fej, a nyak, valamint az egyéb testrészek tartásainak és mozgásainak értékelésére, és ábrákkal teszi ezeket szemléletessé. Az értékelés eredményét, amelyet táblázatos formában ismertet, három csoportba sorolja: elfogadható, feltételesen elfogadható és elfogadhatatlan.

A tájékoztató jellegű ZA és ZB melléklet e szabvány és a 98/79/EK EU-irányelv, valamint a 2006/42/EK EU-irányelv alapvető követelményeivel való kapcsolatot mutatja be.

A szabvány magyar nyelvű kiadását a ViveLab Ergo Kft. támogatta, a munkaanyagok véleményezésében az MSZT/MCS 209 Munkavédelemmunkacsoport tagjai vettek részt.

Az MSZT ősszel szakmai fórumot rendez a szabvány témájában.

A szabványok megvásárolhatók az MSZT Szabványboltban vagy megrendelhetők a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével, vagy – a június 1-jei megjelenést követően – az MSZT webáruházában.

Forrás: MSZ EN 1005-4:2005+A1:2009 és https://gyartasergonomia.wordpress.com/ergonomiai-szabvanyok-2/

Czimer Gáborné és Csík Gabriella 2019. május