Az Európai Bizottság Egységes Piaci Stratégiája

Az Európai Bizottság prioritásai közül talán az egyik legfontosabb, de a szabványosítók számára mindenképpen életbevágó terület az egységes piac szabályozása, melynek az európai szabványpolitika is szerves része. Ezen terület megreformálását tűzte ki célul most az EB, a megújuló stratégia több dokumentuma már meg is jelent. Ezek egyikéből, az egységes piaci stratégiákat összefoglaló közleményből emeltük ki az alábbiakban a számunkra leginkább fontosnak ítélt részeket, melyek a polgárok és a vállalkozások lehetőségeit hivatottak bővíteni a közös piacra lépésben.

A Bizottság célul tűzte ki a megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb egységes piac megteremtését. E cél elérése érdekében tovább kell fejlesztenünk az egységes piacunkat, figyelembe véve napjaink gazdasági valóságát: az egyre nagyobb mértékű digitalizációt, az új üzleti modelleket, valamint azt a tényt, hogy a gyártás és a szolgáltatások manapság egyre több szállal kapcsolódnak össze a globális értékláncon belül. Az egységes piacra vonatkozó stratégia konkrét és nagyratörő fellépések sorát irányozza elő azoknak a gazdasági szempontból jelentős akadályoknak a felszámolása céljából, amelyek gátolják az európai munkahelyteremtési, növekedési és beruházási menetrend végrehajtását. A Bizottság reméli, hogy az Európai Parlament és a Tanács, továbbá az összes érdekelt fél határozottan támogatni fogja ezt az ambiciózus és égetően szükséges programot, és hozzájárul ahhoz, hogy Európa-szerte jelentős előrelépést érjünk el a polgárok és a vállalkozások érdekében. Mindehhez elengedhetetlen annak hangsúlyozása, hogy alapvető fontosságú, hogy a tagállamok nemzeti, regionális és helyi szinten is végrehajtsák ezt a programot, hiszen az ő támogatásuk és elkötelezettségük nélkül nem valósulhat meg az egységes piac.
Az e stratégiában felvázolt fellépések elindítására 2016-ban és 2017-ben kerül sor. A Bizottság 2017 végén áttekinti a program végrehajtása során elért eredményeket, és átfogó gazdasági elemzés alapján mérlegelni fogja, hogy szükség van-e további fellépésekre a mélyebb és méltányosabb uniós egységes piac megteremtéséhez.

Az áruk egységes piacának megerősítése

Az árukereskedelem az EU-n belüli kereskedelem megközelítőleg 75%-át képviseli. 2014-ben az uniós tagállamok közötti árukereskedelem értéke a számítások szerint 2900 milliárd EUR volt. A szabályozási akadályokat az ipari termékek több mint 80%-a tekintetében sikerült felszámolni közös szabályok elfogadásával, illetve – ha ilyen uniós szabályok nem léteznek – a kölcsönös elismerés elvének alkalmazásával.
Az uniós jogszabályok által nem szabályozott területek vonatkozásában a kölcsönös elismerés elve azt jelenti, hogy azok a termékek, amelyeket valamely tagállamban jogszerűen forgalmaznak, szabadon mozoghatnak és értékesíthetők egy másik tagállamban. A kölcsönös elismerés helytelen alkalmazása azonban megnehezíti a más tagállamokban piacra jutni kívánó vállalatok helyzetét. Ezen kívül az uniós szabályoknak meg nem felelő áruk egyre nagyobb arányú jelenléte a piacon hátrányos helyzetbe hozza a jogkövető gazdasági szereplőket, és veszélyeket rejt magában a fogyasztók szempontjából is. Az árupiacok nagyfokú integrációja ellenére mindez elvesztegetett lehetőségeket jelent a gazdaság egésze számára.
A Bizottság ezért fel fog lépni a kölcsönös elismerés alkalmazásának eredményesebbé tétele érdekében és egyszersmind az illegális és a jogszabályoknak meg nem felelő árukkal szemben. A kölcsönös elismerésről szóló rendelet elfogadása, amelyre 2008-ban került sor, döntő jelentőségű volt abból a szempontból, hogy a rendelet a gazdasági szereplők helyett a nemzeti hatóságok feladatává tette annak bizonyítását, hogy a termékeket valahol máshol jogszerűen forgalmazzák. A nemzeti rendelkezések és gyakorlatok azonban továbbra is akadályokat támasztanak. A nemzeti hatóságok gyakran konkrét bizonyíték szolgáltatását követelik meg a jogszerű forgalmazás tekintetében, vagy egyszerűen megtagadják a nemzeti piacukhoz való hozzáférést. A gazdasági szereplőket gyakran kötelezik konkrét dokumentáció benyújtására vagy a termékeikkel kapcsolatos további tesztek elvégzésére. Ez növeli a gazdasági szereplők költségeit, és elriasztja őket attól, hogy új piacokon is terjeszkedjenek. E problémák számos ipari ágazatban megjelennek, de különösen gyakoriak az építőiparban, valamint az élelmiszerek, az étrend-kiegészítők és a műtrágyák előállításával foglalkozó iparágakban, és elszalasztott üzleti lehetőségeket, kevésbé intenzív versenyt, valamint magasabb fogyasztói árakat vonnak maguk után.
A Bizottság ezért az EU egészére kiterjedő cselekvési tervet fog előterjeszteni a kölcsönös elismerés elvére vonatkozó ismeretek gyarapítása céljából, és ennek részeként konkrét intézkedéseket irányoz elő azon ágazatok (például az építőipar) számára, amelyekben a kölcsönös elismerés leginkább növelhetné az EU versenyképességét. Emellett felülvizsgálja a kölcsönös elismerésről szóló rendeletet annak érdekében, hogy orvosolja a közigazgatási széttagoltság problémáját és korszerűsítse azokat a dokumentumokat, amelyek annak igazolásához szükségesek, hogy egy terméket jogszerűen forgalmaznak valamely tagállamban. A Bizottság ezt oly módon kívánja megvalósítani, hogy lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára egy olyan nyilatkozat kiállítását, amelyben tanúsítják, hogy a terméket egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazzák. Ezzel párhuzamosan a megfelelés vélelmezése megkönnyíti majd a vállalatok számára termékeiknek egy másik tagállamban történő forgalmazását, hacsak nem kerül sor egy hivatalos határozat elfogadására és annak a Bizottsággal és az érintett gazdasági szereplővel való közlésére. Az integrált termékekkel való ellátásnak és az integrált szolgáltatások nyújtásának előmozdítása érdekében vizsgálat tárgyát fogják képezni az úgynevezett „szolgáltatói útlevéllel" létesíthető szinergiák. A Bizottság határozottabb stratégia mentén fogja alkalmazni az átláthatósági irányelv eszközeit annak érdekében, hogy előmozdítsa a kölcsönös megismerést és bizalmat a tagállamok között.
Az egészségügyi termékek egységes piacának hatékonyabb működése érdekében a Bizottság kezdeményezést terjeszt elő az egészségügyi technológiaértékelés tárgyában, amelynek célja a koordináció megerősítése és ezáltal annak elkerülése, hogy ugyanarról a termékről különböző tagállamokban több értékelés is készüljön.
A piacon egyre nagyobb számban jelenlévő illegális és nem megfelelő termékek torzítják a versenyt és veszélyeknek teszik ki a fogyasztókat. A rádióberendezések területén például az adatok szerint nagyon alacsony – 28% és 56% közötti – a teljes mértékben megfelelő termékek aránya. Hasonló meg nem felelési arányok tapasztalhatók az ipari termékek más kategóriáiban is. A fogyasztási cikkeket illetően a tagállamok 2014-ben csaknem 2500 veszélyes termékre vonatkozó értesítést küldtek a veszélyes termékek európai riasztási rendszerén (RAPEX) keresztül. Ez a 2013. évi értesítések számához képest 3%-os növekedést jelent, és az összes értesítés megközelítőleg 90%-a olyan termékeket érintett, amelyek komoly veszélynek tették ki a fogyasztókat.
Sok gazdasági szereplő hagyja figyelmen kívül a szabályokat, vagy tájékozatlanságból, vagy szándékosan, azért, hogy versenyelőnyre tegyen szert. Több visszatartó erejű intézkedésre van szükség, ugyanakkor a felelős piacfelügyeleti hatóságok gyakran alulfinanszírozottak, és fellépéseik az adott ország határain belülre korlátozódnak, miközben a gazdasági szereplők tevékenységüket európai vagy akár globális szinten is folytathatják. Konkrétan az elektronikus kereskedelem esetében a piacfelügyeleti hatóságok számára komoly nehézséget jelent, hogy a joghatóságuk alá tartozó területen nyomon kövessék a nem uniós országból behozott nem megfelelő termékeket, és azonosítsák a felelős vállalkozást. A Bizottság ezért egy olyan kezdeményezést vezet be, amelynek célja az, hogy a gazdasági szereplők megfelelő eszközökkel történő ösztönzése, a megfelelőség ellenőrzésének intenzívebbé tétele és a jogérvényesítő hatóságok közötti, határon átnyúló együttműködés – a vámhatóságokkal való együttműködést is beleértve – szorosabbra fűzésének előmozdítása révén biztosítsa a termékek nagyobb mértékű megfelelőségét. A kezdeményezés megszilárdítja a piacfelügyeleti tevékenységek meglévő keretét, elősegíti a több különböző tagállam piacfelügyeleti hatóságai által közösen végrehajtott fellépéseket, javítja az információcserét, valamint támogatást biztosít a piacfelügyeleti programok koordinálásához. Ezen kívül a Bizottság a meglévő termékinformációs kapcsolattartó pontokra támaszkodva létre fog hozni egy első kapcsolatfelvételi állomást, amelyhez a vállalkozások a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokkal kapcsolatos ügyekben fordulhatnak. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy az érintett szereplők tudomást szerezzenek az alkalmazandó jogszabályokról, és alaposabban megismerjék azokat. A gazdasági szereplők igénybe vehetnek majd ezen kívül egy olyan rendszert is, amely lehetővé teszi számukra, hogy digitális eszközökkel igazolják az illetékes hatóságok és esetleg a fogyasztók felé is termékeik megfelelőségét („elektronikus megfelelés"). Ez megkönnyíti a hatóságok számára a megfelelőség ellenőrzését, ugyanakkor csökkenti a gazdasági szereplők költségeit, és hozzájárul a fogyasztói bizalom helyreállításához.

Fellépések: A Bizottság uniós szintű cselekvési tervet terjeszt elő a kölcsönös elismerésre vonatkozó ismeretek gyarapítása és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet felülvizsgálata céljából. Annak érdekében, hogy megkönnyítse a vállalatok számára termékeik más tagállamban történő forgalmazását, a Bizottság lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a vállalatok – amennyiben úgy kívánják – önkéntes nyilatkozatot tegyenek a releváns jogszabályoknak való megfelelésre vonatkozóan. A Bizottság ezen kívül egy átfogó intézkedéscsomag bevezetésével fokozni fogja az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy távol tartsa a nem megfelelő termékeket az uniós piactól; ezt oly módon kívánja elérni, hogy megerősíti a piacfelügyeletet és megfelelő ösztönzőket biztosít a gazdasági szereplőknek.

Szabványosítási rendszerünk korszerűsítése

A szabványok alapvető fontosságúak az egységes piacon megvalósuló innováció és fejlődés szempontjából: fokozzák a biztonságot, az interoperabilitást és a versenyt, továbbá elősegítik a kereskedelem akadályainak felszámolását. Elengedhetetlenek az európai versenyképesség biztosításához. Az elmúlt évtizedekben az európai szabványosítási rendszer nagymértékben hozzájárult ehhez a sikerhez. Egy nemrégiben készült egyesült királyságbeli tanulmány rámutatott arra, hogy a szabványok alkalmazásának köszönhetően több mint 28%-kal nőtt a termelékenység az Egyesült Királyságban, miközben a vállalkozásoknak a szabványok alkalmazásából eredő haszna általában véve az éves árbevételük 5%-ának megfelelő értékig terjedt. E siker elérését az a köz- és magánszféra közötti egyedülálló partnerség tette lehetővé, amely az európai szabályozók és a szabványosítással foglalkozó európai közösség részvételével valósult meg. Ugyanakkor a szabványosítási folyamatot különféle kihívások érik a gazdaság változó természetével és az üzleti modellek diverzifikációjával, az információs és kommunikációs technológiák folyamatosan bővülő szerepével, valamint azzal összefüggésben, hogy a szolgáltatások egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert napjaink értékláncaiban, amelyekben az árukat és a szolgáltatásokat mind gyakrabban egymással összekapcsolva, csomagban kínálják. Az európai szabványosítási rendszernek kellő időben és inkluzív módon kidolgozott, a piac igényeihez igazodó szabványok megalkotása és az Európa által a nemzetközi szabványosítás terén játszott vezető szerep megerősítése révén megfelelő választ kell adnia e kihívásokra. Az európai szabványoknak alá kell támasztaniuk az uniós szakpolitikákat, és a digitális innovációk tekintetében lehetővé kell tenniük a biztonság és az interoperabilitás fokozását. Ezért vette kezdetét a digitális egységes piaci stratégia keretében egy, az információs és kommunikációs technológiákra, valamint az európai interoperabilitási keret felülvizsgálatára összpontosító integrált szabványosítási prioritási terv megvalósítása. Általánosabban tekintve ez a meglévő partnerség korszerűsítését is jelenti. A Bizottság ezért javaslatot fog előterjeszteni a Bizottság, az érintett iparág, az európai szabványosítási szervezetek és általában a szabványosítással foglalkozó közösség részvételével megvalósítandó közös szabványosítási kezdeményezésre vonatkozóan. A közös kezdeményezés célja, hogy minden területen felgyorsítsa a szabványalkotást és megfelelőbb módon rangsorolja a kidolgozandó szabványokat. A közös kezdeményezés elfogadására az érdekelt felekkel folytatandó megbeszéléseket követően kerülhet sor.
További jelentős és mindeddig kiaknázatlan lehetőséget rejt magában a szolgáltatások gyarapodása kérdésének kezelését és az integrált európai szolgáltatási piac létrehozását lehetővé tévő önkéntes európai szolgáltatási szabványok kidolgozása és alkalmazása. Az ilyen szabványok – noha csökkenthetnék a költségeket és mérsékelhetnék a piac széttagoltságát – jelenleg csupán az összes uniós szabvány 2%-át teszik ki. A Bizottság – a termékek esetében szerzett sikeres tapasztalatokból merítve – célzott iránymutatást fog kiadni, amelyben feltérképezi a problémákat, és kitér annak biztosítására is, hogy az ilyen szabványok igazodjanak az igényekhez, és olyan területen kerüljenek elfogadásra, ahol a leginkább szükség van rájuk.
Fellépések: Szabványosítási rendszerünk korszerűsítése érdekében a Bizottság egy közös szabványosítási kezdeményezésre vonatkozó javaslatot terjeszt elő, melynek elfogadására a szabványosítással foglalkozó európai közösséggel egyetértésben kerül sor. Ezen kívül célzott iránymutatást ad ki a szolgáltatások szabványosításáról. Ez bizalmat ébreszt a vállalkozásokban és a fogyasztókban a határokon átnyúló szolgáltatások iránt, és előmozdítja az ugyancsak határokon átnyúló kereskedelmet is.

Forrás: http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents?locale=en&tags=single-market-strategy-2015-communication

Szabványosítási Titkárság
2016. augusztus