Az energiahatékonysághoz energiairányítási rendszerek szükségesek

A CEN-CENELEC Sector Forum Energy Management (SFEM) munkacsoportja elkészítette az elvégzett feladatairól szóló összefoglaló jelentést, ami a következőket tartalmazza:

  • az EN ISO 50001 szerinti energiairányítási rendszer (EIR) bevezetésének és tanúsításának előnyeire és okaira irányuló felmérés ismertetése az EN ISO 50001 alkalmazásának elterjesztése céljából,
  • az energiahatékonyságról szóló 27/2012/EU európai irányelv (EED) követelményei, valamint az energiairányítási és az energiahatékonysági szabványok közötti kapcsolat elemzése, illetve az EED-követelményeinek támogatása érdekében szükséges további szabványosítási igények meghatározása.

Az utóbbi munka eredményét a következő helyen elérhető, a szabványok magyarországi bevezetettségével is kiegészített táblázat tartalmazza.

Az EN ISO 50001 szerinti energiairányítási rendszer alkalmazása az EU-tagországokban nem kötelező, de mivel hozzájárulhat az EED szerinti 20%-os energiahatékonyság-javuláshoz, van ahol ajánlják és van, ahol ösztönzik az alkalmazását és tanúsítását. Egyes országokban a végfelhasználók, máshol az energiaszolgáltatók részesülhetnek valamilyen támogatásban (általában adókedvezményben). Az energiairányítási rendszerek bevezetésére irányuló felmérést olyan országokban végezték, amelyekben mindkét eset előfordul.

Azokban az országokban, amelyekben az EIR bevezetését és tanúsítását nem támogatják, csak a jól tájékozott és a fejlesztésekben élenjáró szervezetek éltek azzal a lehetőséggel, hogy az EN ISO 50001 szerinti EIR bevezetésével elérhető energiaköltség-csökkentéssel versenytársaikkal szemben üzleti előnyre tegyenek szert.

Az ösztönzéseket bevezető országokban a végfelhasználók számára adott támogatások bizonyultak hatásosnak. Németországban az energiafelhasználást csökkentő szervezetek számára elérhető akár 90%-os adócsökkentés eredményeként már 3441 szervezet rendelkezik EN ISO 50001 szerinti tanúsítvánnyal.

A munkacsoport megállapította, hogy az energiairányítási rendszerek elterjesztésének előmozdítására nincs közös európai rendszer. Európa nagy része jelenleg még az EIR megismertetésének szakaszában tart. Az is bebizonyosodott, hogy a végfelhasználók ösztönzése nélkül az EIR elterjesztése nem sikeres.

Az ajánlások között megfogalmazták, hogy az EU 20-20-20 célok (az Európai Unióban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 20%-os csökkentése, az EU energiafogyasztásának 20%-ban megújuló energiaforrásokból történő fedezése és az energiahatékonyság 20%-os növelése) elérése érdekében erőteljesen támogatni kell az EIR elterjedését. Az EIR támogatásának a nemzeti energiahatékonysági akciótervben kell szerepelnie és az EU-, valamint a nemzeti stratégia fontos részének kell lennie.

A jelentésben összefoglalták az EIR bevezetésétől várható előnyöket, amelyek a következők:

  1. A kiinduló állapothoz képest jelentősen javul az energiahatékonyság.
  2. A rendszerszemléletű megközelítés (PDCA) az energiahatékonyság folyamatos javulásához vezet.
  3. Támogatja az energiapolitika és az energiacélok elérésére létrehozott energiaterv kialakítását.
  4. Biztosítja a vezetés egyetértését és elkötelezettségét, valamint segíti az energiacélok elérését.
  5. Megteremti az energiával (fogyasztás, felhasználás, hatékonyság) kapcsolatos tudatosságot és elkötelezettséget a szervezeten belül.
  6. Hatásosan és hatékonyan javítja a szervezet képességét az energiaellátás külső hatások miatt fellépő, lehetséges kockázatainak kezelésére.
  7. Erősíti a szervezet versenyképességét, valamint csökkenti az energiaárak változásai és az energiaellátás bizonytalansága miatti sebezhetőségét.
  8. Elősegíti az összehasonlító értékek meghatározási eljárásainak bevezetését.
  9. A megbízható energiamegtakarítási tevékenységek láthatóbbá válnak a külvilág számára.
  10. Biztosítja a becsült energiaigény és az energiaellátás közötti jobb összhangot.
  11. Csökkenti az energiaköltséget és javítja a jövedelmezőséget. 

Ismereteink szerint Magyarországon eddig 13 szervezet vezette be és tanúsíttatta az MSZ EN ISO 50001 szerinti energiairányítási rendszert. Elmondható, hogy az energiairányítási rendszerek elterjesztéséért, és az EED szerinti energiahatékonysági követelmények eléréséért még sokat kell tenni Magyarországon.

Szabó József