Az elektronikus formában forgalmazott szabványok használati feltételei

A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 7. § (2) bekezdése alapján a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) köztestületként kizárólagos joggal látja el a nemzeti szabványosítással kapcsolatos közfeladatokat, továbbá a 11. § (3) bekezdése értelmében gondoskodik a nemzeti szabványok és a nemzeti szabványosítással kapcsolatos kiadványok forgalmazásáról, illetve terjesztéséről. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.), valamint a nemzetközi (ISO/IEC) és az európai (CEN/CENELEC/ETSI) szabványügyi szervezetek kizárólagos felhatalmazása alapján a Magyar Szabványügyi Testület jogosult és köteles ellátni a magyar nemzeti szabványok, illetve az európai és nemzetközi szabványok bevezetéseként kiadott magyar nemzeti szabványok szerzői jogi védelmét. A szabványok és szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A szabványok szerzői jogi védelmére vonatkozó felhívás minden szabvány fedőlapján, valamint az MSZT honlapján és tájékoztató anyagaiban is olvasható.
Ez annyit jelent, hogy a szabványokat (beleértve a visszavont szabványokat is) részeiben vagy egészében az MSZT engedélye nélkül másolni, sokszorosítani, forgalmazni, árusítani vagy bármilyen egyéb módon terjeszteni, közreadni tilos. Az ilyen tevékenységek, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértésért felelősnek kell viselnie.
A megvásárolt szabványok használatának joga kizárólag az azt megvásároló természetes személy, vállalat, intézmény stb. (továbbiakban jogosult felhasználó/vállalatok) általi használatra terjed ki olyan módon, hogy a jogosult felhasználók/vállalatok a szabványban leírt módszerek szerint gyártják termékeiket, szervezik munkafolyamataikat vagy szolgáltatásaikat, végzik termék- vagy folyamatellenőrzéseiket stb., tehát saját rendeltetésszerű tevékenységük körében használhatják a megvásárolt szabványt. Tilos viszont engedély nélkül átvenni a szabványszövegeket vállalati vagy saját anyagokba (pl. belső utasítások, vagy kézikönyvek stb.), és tilos a szabványok engedély nélküli közzététele a különböző honlapokon is (lásd fent: a szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak).

A szerzői jogra vonatkozó szabályok szerint biztosítani kell, hogy az elektronikus formában forgalma­zott szabványok szövege változatlan maradjon (PDF formátum). Az elektronikus formában forgalmazott szabványok szabványanyaga tájékoztató jellegű. Jogvitás, peres ügyekben, szakvélemények jogalapjaként továbbra is a Magyar Szabványügyi Testület hitelesített, papíralapú szabványanyaga az irányadó.

A szabványokat megvásárló vállalatok/intézmények saját felelőssége a munkatársaik tájékoztatása a szabványok szerzői jogi védelméről és a vonatkozó körülményekről.

  1. Bármely szabvány alkalmazása előtt meg kell győződni arról, hogy megjelent-e helyesbítése, módosítása, nincs-e visszavonva. A nemzeti szabványok érvényességében beálló minden változás megjelenik a Szabványügyi Közlönyben. Tájékozódás a Magyar Szabványügyi Testület honlapján: http://www.mszt.hu
  2. A PDF formátumban feldolgozott, – részben szkennelt – szabványok peres ügyekben nem helyettesítik a papíralapú forrásanyagot.
  3. Az elektronikusan feldolgozott szabványok bemutatásának formátuma: PDF, részben szkennelve. A PDF formátumú szabványok, műszaki előírások és irányelvek képernyőn való megjelenése a papíralapú változattal megegyezik, de annak nem szkennelt változata. E feldolgozott állományok és a papíralapú forrásanyagok közötti esetlegesen előforduló eltérésekből eredő károkért e feldolgozás készítői semminemű felelősséget nem vállalnak. A szkennelt szabványok megjelenítésének ideje a képernyőn – mivel ezek kép formátumúak (a szabványoldalak képként jelennek meg a PDF fájlban) – függ a számítógépbe épített videokártya minőségétől.
  4. A PDF formátumú dokumentumban a tárgyszavak szerinti kereséshez a karaktersorozat kerestetését kell használni.
  5. A szkennelt szabványokban nem lehet keresni, mivel nem tartalmaznak karaktereket (a szabványoldalak képként vannak a PDF dokumentumban).
  6. A szabványokat a vásárló csak saját üzemviteléhez szükséges céljaira használhatja fel. A szab­ványok idegenek részére való értékesítés jogfosztó, a kibocsátott anyag visszavonásával jár. A PDF formátumban megvásárolt szabványok nem nyomtathatók.
  7. Digitális formátumú szabvány vásárlásakor az MSZT vízjellel látja el a szabvány(oka)t. A vízjel mindig a vásárló neve, aki jogszerűen megvette a szabvány(oka)t. A vásárlásról szóló számla annak a nevére és címére szól, aki jogszerűen megvásárolta a szabvány(oka)t. A jogszerű szabványvásárlást a vízjel és a számla együtt igazolja.
  8. A forrásanyagtól függően egyes szabványokban a szabványokra, fejezetekre vagy pontokra való hivatkozások piros színnel jelenhetnek meg. Ez az összeállított anyag használhatóságát nem zavarja.
  9. A PDF formátumú szabványok csak az Adobe Acrobat Reader 4.0 vagy későbbi verzióival működik megbízhatóan.

Jogszabályi háttér:

  • A nemzeti szabványosításról szóló 2001 évi CXII. törvénnyel (hatályos: 2002. I. 1-jétől) módosított 1995. évi XXVIII. törvény szerint
    • „5.§ (5) A nemzeti szabvány csak a nemzeti szabványügyi szerv felhatalmazása alapján forgalmazható és terjeszthető."
    • „6.§ (1)  A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes."
    • „7.§ (1)  A Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (a továbbiakban: MSZT).
         (2) Az MSZT köztestület (Ptk. 65. §), amely az alapszabályának megfelelően működik. Köztestületként a nemzeti szabványosítással összefüggő közfeladatokat kizárólagos jogkörrel látja el e törvény felhatalmazása alapján."
  • A nemzeti szabványok 2002. január 1-től a szerzői jogról szóló 1999 évi LXXVI. törvény hatálya alá tartoznak.
    A szerzői jogról szóló 2001. évi LXVIII. törvénnyel (hatályos 2002. I. 1.-től) módosított 1999. évi LXXVI. törvény a közös művekre vonatkozóan a következők szerint rendelkezik:
    „6. § (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
  • Az MSZT felhívja a figyelmet arra, hogy szabványoknál nem alkalmazható a szerzői jogról szóló 2001. évi LXVIII. törvénnyel (hatályos 2002. I. 1.-től) módosított 1999. évi LXXVI. törvény következő rendelkezése:
    „1§ (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.";
    mert a nemzeti szabványosításról szóló 2001. évi CXII. törvénnyel (hatályos 2002. I. 1.-től) módosított 1995. évi XXVIII. törvény 6.§.-a azt is kimondja, hogy a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. Ezzel a rendelkezéssel tehát megszűnt a „jogszabállyal kötelezővé tett szabványok" fogalomköre.

 Magyar Szabványügyi Testület

További információ a szabványok szerzői jogi védelméről honlapunkon:
http://www.mszt.hu/documents/10157/8b9dcf63-522a-4df1-8d28-b8ce3d4ab709

Szabvány-felhasználási szerződéssel kapcsolatos tájékoztatás:
e-mail : kiado@mszt.hu
e-mail: b.biro@mszt.hu