A szabványosítás hatása a gazdaságra – 3. rész

Az előző részekben a különféle mechanizmusokat tekintettük át, melyek segítségével a szabványok hozzájárulnak a gazdasági és a vállalati teljesítmények növekedéséhez. Cikksorozatunk befejező részében  a szabványosítás nemzetközi kereskedelemmel és innovációval való kapcsolatát, a szabványállomány összetételét, valamint a cikk alapjául szolgáló brit tanulmány egy kiemelt szektorának gazdasági elemzését tekintjük át.

A szabványosítás kapcsolata a nemzetközi kereskedelemmel és az innovációval

A szabványok fontos szerepet játszanak a nemzetközi kereskedelem zökkenőmentes működésének elősegítésében, valamint a felmerülő technikai akadályok elhárításában. Mindez akkor érvényesül a legjobban, ha a közreműködő országok mindenki számára könnyen hozzáférhető szabványokat, műszaki előírásokat tesznek közzé. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 1995. évi WTO/TBT-megállapodásának értelmében (TBT: technical barriers to trade, a kereskedelem technikai akadályai) meghatározzák azt a helyes gyakorlatot, mely szerint bizonyos jogszabályokat nemzetközi szabványokra kell alapozni, hangsúlyt fektetve ezzel a nemzeti és nemzetközi szabványok, műszaki előírások jelentőségére.

A szabványok harmonizálása fő katalizátora lehet a kereskedelemnek, hiszen alkalmazásuk lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat változtatás nélkül különböző piacokon értékesíteni tudják. Ezzel létrejön egy harmonizált közös piac. Egy nemrégiben folytatott, átfogó felmérés szerint (Swann, 2010) a szabványok és a kereskedelem viszonyrendszerében megállapítható, hogy a nemzetközi szabványok alkalmazása általánosságban pozitív hatással van az exportteljesítményre. Általános vélekedés a szakirodalomban, hogy a nemzetközi szintű szabványalkalmazás elősegíti a kompatibilitást, csökkenti a tranzakciós költségeket, támogatja az ügyfelekkel való kommunikációt, s mindez erősíti az exportcégek vállalati teljesítményét.

A szabványosítás az exporttal párhuzamosan az innovációra is ösztönző hatással van abban az értelemben, mely szerint indirekt módon járul hozzá az új, innovatív termékek és szolgáltatások piaci értékesítéséhez. Blind (2009) a következőképp foglalja össze a közvetett hatásokat:

  • a szabványosítási folyamat csökkenti az új találmányok, kutatási eredmények és innovatív technológiák piacra kerülési idejét;
  • a szabványok támogatják az innovatív termékek hatékony elterjedését, mely a legfontosabb az innováció gazdasági hatásai közt;
  • a szabványosítás egyenlő feltételeket teremt és ösztönzi a piaci versenyt, ebből következően az innovációt is;
  • a hálózati iparágakban az eszközök kompatibilitási szabványai az innováció kiindulópontjának tekinthetők;
  • a szabványok meghatározzák a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági alapkövetelményeket, ebből adódóan bizalmat keltenek a fogyasztókban, különösen az innovatív termékekkel szemben.

Fontos tehát, hogy a műszaki bizottságokat alkotó tagok (például szakmai intézmények és szövetségek, tanúsító szervezetek, vizsgáló és ellenőrző szervek, kutatási szervezetek, fogyasztói érdekvédelmi szervezetek, oktatási intézmények, kormányzati szervek stb.) közös megállapodásain alapuljon a szabványok kidolgozása, felülvizsgálata és korszerűsítése, hiszen ezzel érvényesül a leginkább az eltérő érdekek összehangolása. Ennek hiányában a piacvezető vállalatok túlnyomóan saját érdekeiket helyeznék előtérbe, növelve a rivális cégek költségeit és a piaci koncentrációt is.

A szabványok életciklusa és a szabványállomány összetétele

A szabványok kiadási és visszavonási folyamatait legjobban a termékek életciklusára jellemző folyamatokkal lehetne szemléltetni. Ahogyan egy termék életciklusgörbéje négy szakaszra osztható: bevezetés, növekedés, telítettség, hanyatlás, úgy a szabványok is hasonló utat járnak be közzétételük napjától fogva. A szabványokat kiadásuk után olykor módosítani, tartalmilag frissíteni kell annak érdekében, hogy a korszerű állapotot tükrözzék, megfelelve az üzleti igényeknek és piaci feltételeknek egyaránt. Abban az esetben, ha egy szabvány műszaki tartalma elavul és már nem releváns a piacon és a szakmai közösségben, tartalmát felül kell vizsgálnunk. Minden újabb, korszerűsített változat egy-egy előrelépést jelent a technológia és a tudás területén.

A BSI felmérése szerint 1903-tól 2014-ig saját szabványállománya az első szabványkiadástól számítva exponenciálisan nőtt. A leggyorsabb növekedési ütem 1961 és 1970 között volt megfigyelhető, amikor az éves növekedés átlagosan 6,6% volt. Ez az érték sokkal magasabb, mint a jelenlegi ütem. Az 1990-es években jelentős változások történtek a katalógus összetételében, mert a harmonizált európai szabványok bevezetésével az átlagos évi növekedés elérte az 5%-ot. Az utóbbi években a növekedés üteme lelassult, mindez átlagosan évi 3%-os növekedést jelent 2001-től 2014-ig bezárólag.


A 2015-ös Cebr kiadvány alapján

A szabványügyi szervezetek katalógusainak összetétele, valamint a kategorizálási módszerek főként azért változhattak és változhatnak napjainkban is, mert a növekvő igényeket folyamatosan szem előtt kell tartani. A mérnöki szektorhoz sorolható szabványok aránya csak kis mértékben rendeződött át az elmúlt időszakban, azonban az IT-szektor, valamint a távközlési és elektrotechnikai szektor szabványainak száma az előző években ugrásszerűen emelkedett.

A szabványállomány növekedése nem csak a technológiai fejlődést, hanem a kereskedelem globalizációját is minden területen jól tükrözi.

A szabványok makrogazdasági szempontból – szektoranalízis

Egy fejlődő gazdaság termelékenysége nagy mértékben függ attól, hogy a vállalatok megfelelően ki tudják-e használni a legújabb technológiai megoldásokat, illetve attól is, hogy a műszaki ismeretek és információk közvetlenül eljutnak-e hozzájuk. A BSI tanulmánya azt mutatja, hogy a szabványok számos gazdasági problémára kínálnak megoldást, amelyek akadályozzák a hatékony vállalati működést és a saját termékek forgalmazását. Azonban a szabványok önmagukban nem növelik a termelékenységet, éppen ezért más tényezőket is figyelembe kell venni. Ilyenek például az adott gazdaság felhalmozott tudományos és szakmai ismeretanyagai, a technológiatranszfert elősegítő infrastrukturális és technológiai feltételek, a lakosság képzettségi jellemzői stb.

A brit felmérés szerint az Egyesült Királyság gazdaságára vetítve a szabványok termelékenységhez való hozzájárulását a legjobban az mutatja, hogy a szabványosításnak köszönhető munkatermelékenység-növekedés a 1921–2013 közötti időszakban évi 37,4%-os volt. A tanulmány szektoronként mutatja be az egyes fejlődő cégek esettanulmányait és makrogazdasági elemzéseit. Az elemzés struktúrája minden szektornál (autóipar, orvostechnika, légi- és hadiipar, energiaipar, élelmiszeripar, építőipar, IT-szektor) megegyező. A cégekkel folytatott interjúk során arra a kérdésre keresték a választ, hogy a szabványok alkalmazása hogyan befolyásolja az adott vállalat mindennapi működését és az iparágat, amelybe a cég tartozik. Minden szektor elemzését a következő öt szempont köré csoportosították:

  1. a vállalat/szektor által alkalmazott szabványok és az alkalmazás módja;
  2. a szabványok stratégiai fontossága a vállalat/szektor szerint;
  3. a szabványok költsége és haszna;
  4. a szabványok szerepe az ellátási láncban;
  5. a szabványok hozzájárulása az ágazat versenyképességéhez, az export támogatásához, valamint a piaci versenyhez.

A tanulmány szerint az építőipari szektor esetében elmondható, hogy az egészségügyi és biztonsági előírásokat tekintve e szektorban a legnagyobb a szabványalkalmazási arány. A megkérdezett kis- és középes vállalkozások 84%-a, a nagyvállalatok 88%-a értett egyet azzal, hogy az e két területhez sorolható szabványokat alkalmazzák a legnagyobb mértékben. Ezt követik a minőségirányítási rendszerszabványok (pl. ISO 9001), műszaki előírások, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos szabványok. A irányítási rendszerszabványok (IR) alkalmazása egyértelműen az építési termékeket gyártó cégek körében koncentrálódik, ahol a termelékenység fokozása, a hulladékmennyiség proaktív csökkentése, valamint a termelési folyamatok javítása az elsődleges cél. Az IR-szabványok jelentős előnyöket biztosítanak költségcsökkentés szempontjából a vállalatoknak, ezt támasztja alá az is, hogy a felmérés szerint megkérdezett nagyvállalatok mindegyike alkalmaz minőségirányítási rendszerszabványokat. A kkv-k esetében ez az arány jelentősen kisebb (67%).

Az építőipar egyedülálló az ágazatok között abban az értelemben, hogy ez az egyetlen szektor, ahol a szabványok alkalmazása gyakorlatilag kötelező jellegű a legtöbb építési termék forgalomba hozatala esetén az Európai Unióban. A gyártók kötelesek olyan harmonizált európai szabványok alapján gyártani és forgalmazni az adott terméket, amely esetében jogszabályokban előírt, hogy az összes terméket el kell látni a CE-jelöléssel. A CE-jelölés azt mutatja, hogy az európai belső piacon forgalmazott építési termék megfelel-e az Európai Unió vonatkozó rendeletének. Az európai szabályozások feltétlen betartása a piacra jutás érdekében fontos, mivel a CE-jelöléssel rendelkező termékek az Európai Unióban bárhol szabadon forgalomba hozhatók.

Az építőipari ellátási lánc szabványokból származó hasznát a tanulmány a következőképpen összegzi:

  • Minőségi termékek és szolgáltatások – Segíti a vállalatokat, hogy minimalizálni tudják a termelésben előforduló fennakadásokat (pl. az építési ütemterv csúszása), miközben a megfelelő minőségű, versenyképes termékek és szolgáltatások hatékonyabban jutnak a piacra, ezzel is növelve a termelékenységet és a magasabb bevételt.
  • Környezetközpontú irányítás – Csökkentik a hulladékanyagok keletkezése esetén felmerülő költségeket, a környezetvédelmi előírások betartásával megegyezően.
  • Továbbfejlesztett irányítási rendszerek – Lehetővé teszik a hatékonyabb dokumentációt és a folyamatok, eljárások ismétlődő fejlesztését, mely költségmegtakarítást eredményez.
  • Vevői elégedettség – Ahogy a szállítási idők lerövidülnek és az ismételt megrendelések gördülékenyebben zajlanak, úgy az ügyfelek elégedettsége nő, s végső soron mindez a vállalat sikerét hordozza magában.
  • Vállalati hírnév – A szabványok megfelelő alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok megkülönböztessék magukat versenytársaiktól. Ez lehetővé teszi számukra, hogy olyan szerződéseket köthessenek a jövőben, amelyek elnyerésekor az alacsony költségek mellett más szempontokat is fontosnak tartsanak.

Következtetések – A szabványok hozzájárulása a cégek sikeréhez 

A tanulmány rámutatott arra a problémakörre, hogy a szabványok fejlesztési folyamatában részt vevő vállalkozások haszna gazdaságilag kimutatható, ám a részvételi arány még mindig alacsonynak tekinthető (vö. A szabványosítás hatása a gazdaságra – 1. rész, valamint Cebr 11–13. o.). Sajnálatos módon a szabványalkalmazásokból adódó előnyök ismerete még mindig csekély, annak ellenére, hogy meglepően sok előnyt biztosítanak a cégek számára, s amint azt a brit elemzés is hangsúlyozta, a tudástranszfer és az innovatív tevékenységek elengedhetetlen feltétele a szabványokban rögzített ismeretanyag megfelelő gyakorlati alkalmazása.

A szabványok tehát számos szektor működésének szerves részét képezik. Az ágazati alapelvek, a műszaki és technológiai ismeretek, valamint a szabványok és a jogszabályok ismeretének hiányában a vállalatok nem lennének képesek összhangban működni a piac további szereplőivel. Ez teszi azt is lehetővé, hogy jelentős költségmegtakarítást érjenek el a cégek. Szabványok nélkül nem valósulhatna meg a szektorok átláthatósága és a termékek akadálymentes áramlása, s végső soron a gyártóknak vissza kellene térni a hagyományos, vertikálisan integrált üzleti modellszerkezethez, amely csökkentené azt az ipari képességet, hogy elegendő mennyiségben, illetve a választék szempontjából is megfelelő termékek kerüljenek a közös piacra.

Források:
Cebr. (June 2015). The Economic Contribution of Standards to the UK Economy, Centre for Economics and Business Research Ltd (Cebr)

Blind, K. (2009). Standardization: A Catalyst for Innovation, Inaugural Addresses Research in Management Series

Swan, P. (2010). International Standards and Trade: A Review of the Empirical Literature, OECD Trade Policy Working Papers (97)

Technical barriers to trade (TBT), WTO
https://www.wto.org/english/tratop_e/tbt_e/tbt_e.htm

Az építési termékek CE-jelölése lépésről lépésre című kiadvány, MSZT
http://www.mszt.hu/web/guest/az-epitesi-termekek-ce-jelolese-lepesrol-lepesre

Szabványosítási Titkárság
2015. november