Biodiverzitás védelmének világnapja – május 22.
A biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelmének világnapja minden év május 22-én az élővilág sokféleségére, illetve az azt fenyegető veszélyekre igyekszik ráirányítani a nyilvánosság figyelmét. 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét. Az ENSZ-egyezmény „azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét. A 2010-re vonatkozó célkitűzést később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta.” Az eredmények azonban elmaradtak a várakozásoktól, hiszen a biológiai sokszínűség fogyatkozásáról nagyságrendekkel több hír szól, mint e terület sikereiről.
2015 óta ezen a napon tartják a magyar természet napját is, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet hazai természeti értékeink, valamint erőforrásaink megóvásának fontosságára.
„A biológiai sokféleség csökkenését csak úgy lehet megállítani, ha csökkentjük a természeti erőforrások használatát, és több teret hagyunk a természetes folyamatoknak. Ehhez át kell alakítanunk a termelési-fogyasztási rendszerünket, és a különböző ágazatokba integrálni kell a természetvédelem szempontjait” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
„Ahhoz, hogy érdemi eredményeket érjünk el a biológiai sokféleség megőrzésében, nagyon kevés, ha csak a természetvédelemmel hivatásosan foglalkozók küzdenek. Mindenkinek tennie kell a saját környezetében, változtatnia a saját életmódján, és ezzel hozzájárulni a változáshoz a világban. A folyamat segítésében kiemelkedő jelentősége van az önkéntes alapon szerveződő kisebb-nagyobb helyi csoportoknak, mert tennivaló mindenhol akad, akár a nagyvárosok szívében is.” – Lendvai Csaba, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportjának titkára szerint.
A biológiai sokféleséget számos tényező veszélyezteti. Ezek között vannak természetes okok, mint például a rendszeresen visszatérő jégkorszakok vagy az űrből érkező nagyobb meteoritok. A mesterséges, emberi tevékenység által kiváltott okok között említendő az élőhelyek pusztítása, a különféle ipari tevékenységek, valamint az élelemszerzés. A bolygó erőforrásainak folyamatos és egyre intenzívebb kihasználása az elmúlt 115 év során mintegy 400 gerinces faj kihalásához vezetett. Évente 50 állatfaj kerül a kihalás szélére, ezek kb. 25%-a emlős, 40%-a kétéltű.
A biodiverzitás védelme világnapjának alapját Edward Osborne Wilson amerikai entomológus és természetvédelmi szakember teremtette meg 1997-ben, amikor több tucat botanikus és zoológus részvételével a New York állambeli Walden-tó környékén megnyitotta az első biodiverzitás napot.
Edward Osborne Wilsont tekinthetjük a biodiverzitás atyjának is, nemrégiben, 2021 végén hunyt el. Őt tartják a világ legnagyobb hangyaszakértőjének, és a 21. század Darwinjaként, illetve Darwin örököseként emlegetik. Sokszínű érdeklődése a hangyák és más társas rovarok mellett (élete során több mint 400 hangyafajt fedezett fel) az élővilág különféle tagjai közt fennálló kapcsolatokra is kiterjedt, így az élővilág és az ember kapcsolatára is. Alapvető szerepe volt az EOL (Encyclopedia of Life – az Élet Enciklopédiája) megalapításában, amelynek az 1,9 millió ismert élőlény digitális rendszerezése a célja.
A legismertebb hozzá fűződő projekt a Half-Earth, amelyben azt a célt tűzte ki, hogy bolygónk felét vissza kell adni a természetnek ahhoz, hogy megállítsuk azt a kihalási hullámot, amelyet modern korunk tevékenységei indítottak el.
A 2030-ig megvalósítandó biodiverzitási stratégiájában az EU új célokat tűzött ki maga elé: az EU tengeri és szárazföldi területeinek legalább 30%-át védetté kell nyilvánítani, valamint az EU óceánjainak és szárazföldjeinek 10%-át érintetlenül kell hagyni, 50%-kal csökkenteni kell több veszélyes és vegyi növényvédő szer használatát, és legalább 20%-kal csökkenteni kell a műtrágyák használatát.
E törekvéseket támogatja pl. a 2020-ban megalakult ISO/TC 331 Biodiverzitás nemzetközi műszaki bizottság is; amennyiben a nemzetközi bizottság munkájában részt kíván venni és/vagy figyelemmel kívánja kísérni munkáját, kérjük e szándékát jelezze a szabvtit@mszt.hu e-mail-címen.
Zajdon Anna
2022. május